Bányászattörténeti Múzeum Rudabánya, látogatás a világhírű rudabányai lelőhelyre

Rudabányán 1986-1988-ban elvégezték a szükséges felszámolási és rekultivációs munkákat, azóta csend honol a hatalmas külszíni fejtés fölött. Az erdő lassan birtokba veszi a területet, és évről évre emelkedik a legmélyebb részt kitöltő bányató kékeszöld vizének szintje.

A bauxitbányákhoz hasonló élményben lehet része annak, aki ellátogat a Miskolctól 38 km-re északra fekvő település melletti bányába. A hatalmas, kb. 6 km hosszú, 2-300 m széles külszíni fejtésben 1985-ig vasércet bányásztak. Ma a bánya mélyebb részeit tavak töltik ki.

Ez az ország ásványfajokban leggazdagabb területe, itt van a Rudapithecus lelőhelye is. Rudabánya híres az itt talált különösen szép termésrézkristályokról, melyek példányait több múzeumban is megtalálhatjuk. Termésrezet ma már csak elvétve lehet találni, de más rézásványokkal, malachittal és azurittal gyakran lehet találkozni.

A fedőrétegek közül a kb. 10 millió éves pannon korú rétegekre érdemes figyelni. Ebben az időszakban itt tengerparti mocsaras erdők tenyésztek, a dús növényzetből vékony lignittelepek maradtak. Ezekben találták meg a '60-as években a Rudapithecus csontmaradványait. A lelet világviszonylatban is nagy jelentőségű, hiszen ez a 10-15 millió éve élt emberszabású ősmajom az ember és az emberszabású majmok közvetlen közös őse.

Nagyon gazdag a leletanyag a korabeli növény- és állatvilágról. Mocsárciprusok, mangrovék között háromujjú őslovak, masztodonok, orrszarvúak éltek e vidéken.

Forrás: Rudabánya honlapja