Nagyharsányi Szoborpark látogatás

A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott.

Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).

A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.

A szobrok hátterét észak és nyugat felől a felhagyott kőbánya felső jura kori mészkőrétegekből álló meredek fala adja, dél felől a végtelenbe nyúló Dráva-menti táj terül el.

A Nagyharsányi Szoborparkot 2012 tavasza óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működteti. Bejáratánál ekkor új információs tábla került kihelyezésre, amely a Szoborparkról, a Szársomlyó Természetvédelmi Területről és a látogatási lehetőségekről ad tájékoztatást.

Nyitva tartás:

április 1 - szeptember 30.: naponta 9.00-19.00
október 1 - március 31.: naponta 10.00-16.00

Újra látható Bocz Gyula Spirál című alkotása a Nagyharsányi Szoborparkban

A Nagyharsányi Szoborpark vadonatúj fogadóépülete és az új Kikerics panorámasétány átadásának hetében befejeződött a szabadtéri szoborkiállítás emblematikus darabjának, Bocz Gyula Spiráljának teljeskörű helyreállítása is. Így a Szoborparkot, a fogadóépületet és a panoráma sétányt felkereső látogatók a méltóságát visszanyert Spirált ismét az eredeti helyén, restaurált állapotban tekinthetik meg.

A Spirál alkotója Bocz Gyula (1937-2003) Munkácsy-díjas szobrászművész. Az 1960-as évek eleje óta alkotott organikus-nonfiguratív szobrokat, elsősorban kő, ritkábban fém kisplasztikákat. Tág asszociációs térben mozgó, nagy gonddal megmunkált, sokszor jelszerű plasztikus formáinak egyik legjelentősebb példája a Spirál című alkotása (1971-1973). Ez a korszak legkiemelkedőbb, méreteiben legimpozánsabb darabja, amely a Nagyharsányi Szoborpark emblémájává vált.

A Spirál 1973 óta áll őrszemként a bányaudvar délkeleti szélén, ahol az eltelt évtizedek során hosszú ideig csak az időjárással kellett dacolnia. „A Spirál, mivel igen tömören összefogott, jelszerű forma, rendkívül sokféle értelmezésre ad lehetőséget, konkrét asszociációk révén és elvontan is. A spirál alakzat egyrészt mint a mozgás formája, az organikus szervezetek elemi struktúrája, a növekedés, a mindenséget mozgató energiák jelképe jelenik meg, másrészt számos hasonlat kiindulási alapja lehet. A mű a természeti formákhoz hasonlóan az arányok és a szerkezet bonyolult harmóniájára épül. A Spirál egyszerre szimbólum és jel, vitális erő és meditációra késztető kecses objektum. Ahogy a gömb a visszatérő legtökéletesebb forma Bocz Gyula plasztikai gondolkodásában, úgy a spirál a legmagasabb rendű kompozíciós elv" – írta róla Kovács Orsolya művészettörténész és Bükkösdi László művész-publicista.

A Spirál története 2017-ben egyszerre mozgalmassá vált, amikor először a Műcsarnok Félárnyékban című kiállítására utazott el Budapestre, s invitálta az utcáról a látogatókat olyan sikerrel, hogy fővárosi tartózkodását meg kellett hosszabbítani. Onnan visszakerülve az időközben megkezdődött szoborparki építkezés okán 2019 őszén nem az eredeti helyére daruzták vissza, majd 2020 márciusában a szobor a kivitelezés során megsérült. A szoborparkot kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a kárfelmérésről azonnal intézkedett, majd a Spirál helyreállításával a szakrestaurátori vélemények és árajánlatok birtokában Dr. Szemerey-Kiss Balázst, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetőjét, kőszobrász-restaurátort bízta meg. A szakember és csapata a munkával a szerződés szerinti határidőben elkészült, beleértve a szobornak az eredeti helyre, az alkotóművész által egykor megálmodott pozícióba történő visszaállítását is.

A közelmúltban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújíttatta Kígyós Sándor Madár című szobrát is, amely ma az alkotó családja és Illa Gyula kőfaragó mester önzetlen közreműködésének köszönhetően a Pintér-kert állandó szoborgyűjteményében tekinthető meg, valamint felkutatta, majd saját költségén visszaszállíttatta és helyreállíttatta Bencsik István szintén ikonikusnak számító, sok hányattatást megért Európa című fehér márvány alkotását, ami ma a Nagyharsányi Szoborpark központi helyén, eredeti pozíciójában csodálható meg.

Forrás:  A Nemzeti Park honlapja