Zsámbéki Színházi előadások 2024. Online jegyvásárlás

Zsámbéki Nyári Színház 2024

A kellékes

JÚNIUS 29. SZOMBAT, 20:00
Zichy-kastély

június 30. 20.00 esőnap

Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből.

Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül. E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete. Tán nem az első, de alighanem utolsó„fellépésén” minden képességét, tapasztalatát és képzeletét mozgósítva elvarázsolja, elszórakoztatja mindazokat, akiket a nézőtéren lát. Az összes magánszám, az összes produkció természetesen róla szól. Róla szól a sírás, a nevetés, az egész esteKern András előadásában, Ilan Eldad – a Hat hét hat tánc és Az élet, mint olyan színpadra állítója – rendezésében.

• Előadja: Kern András
• Író: Eberhard Streul
• Magyar színpadra alkalmazta: Parti Nagy Lajos
• A nyersfordítás készítője: Deres Péter
• Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
• Látványtervező: Iványi Árpád
• A rendező munkatársa: Putnoki Ilona
• Produkciós asszisztens: Fenyvesi Katalin
• Rendező: Ilan Eldad
• Producer: Orlai Tibor

Az előadás hossza: 1 óra 30 perc (egy részben)

Hármasoltár

JÚLIUS 12. PÉNTEK, 20:00
Zichy-kastély

Az előadás a szabadság álmát járja körül három, egymástól időben és földrajzilag távoleső, egymással mégis testvéri kapcsolatban levő szerző műveinek segítségével.

József Attila, Vlagyimir Viszockij és Jim Morrison műveiből összeállította, fordította, rendezte: Földes László Hobo
Zene: The Doors, Vlagyimir Viszockij, Márta István, Póka Egon, Földes László Hobo

„Felejts és engedj
Tudtad, hogy a szabadság egy tankönyvben létezik
Tudtad, hogy őrültek igazgatják börtönünket
Börtönben a fehér szabad protestáns örvényben
Nyughatatlanul kuporgunk az unalom szélén
Kinyúlunk a halálért egy gyertya végén
Megpróbálunk valamit
Ami már régen ránk talált”
/Jim Morrison/

Az előadás hossza: 90 perc

Kutyagoló

JÚLIUS 14. VASÁRNAP, 20:00
Zichy-kastély

Kollár-Klemencz László és Háy János közös barangolása

Egy magazin kérése volt, hogy nézzünk valahogy másképp a világra, mondjuk úgy, mint egy kutya (János) vagy egy ló (Laci). És ez a Laci és János egymás mellett maradt, hogy gondolkodjon sorsokról, otthonról, szerelmekről, teremtésről és pusztításról, életről és halálról. A Kutyagoló közös gondolkodás, a Kutyagoló az érzelmek közössége. A Kutyagoló zene és felolvasás, dalok, versek és novellák, sokszor a legfrissebb szövegek bemutatója.

Az előadás hossza: 80 perc

Visky András - Kitelepítés

JÚLIUS 21. VASÁRNAP, 20:00
Zichy-kastély

Visky András többszörösen díjnyertes életregényének zenés, felolvasószínházi változata.

Visky András, Juhász Anna, Ávéd János, Vecsei H. Miklós

Az est középpontjában a szakralitás ereje és a megrendítő személyes történet kerül: egy fiú, aki Erdélyben születik, első tapasztalásai fájdalomhoz és próbatételhez, a Bibliához és a szeretethez kötik: Édesapja börtönbe jutása, majd saját küzdelmes gyermekkora – édesanyjával és testvéreivel közös kitelepítése szólal meg versben, regényben, beszélgetésben és zene által.

Az előadás hossza: 120 perc

Mondjad, Atikám!

JÚLIUS 28. VASÁRNAP, 20:00
Zichy-kastély

Vecsei H. Miklós és Balla Gergely (Platon Karataev) József Attila-estje

Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. „József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.

A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján, amelynek utaztatható verziójában a Platon Karataev frontembere, Balla Gergely is szerepel.

Vecsei H. Miklós (qjúb)
Balla Gergely (platon karataev)

Az előadás után közönségtalálkozó az előadókkal.

Az előadás hossza: 110 perc szünet nélkül

Egy életem: Mucsi Zoltán

AUGUSZTUS 3. SZOMBAT, 20:00
Zichy-kastély

Kapa. Egy ország hívja így. Szinte mindenki ismeri és szereti őt. Pedig cseppet sem indult könnyen a pályafutása.
Lakatosnak tanult, de valójában focista szeretett volna lenni.

Egy váratlan fordulattal segédszínész lett belőle a Szolnoki Szigligeti Színházban. Azt mondja, ekkor megette őt a színház: 15 évig szinte ki se lépett a falai közül. Az egysoros szerepekből küzdötte fel magát a főszerepekig. Hamarosan a „nagyvilág” is felfigyelt rá: Pestre került, ahol sorban jöttek a színház és film főszerepek.

Megismerkedett Scherer Péterrel és beindult a legendás Kapa-Pepe páros. És azóta szinte megállás nélkül robog a pályán.

Ezen az estén Mucsi Zoltán kiáll a nézők elé és elmeséli élete legfontosabb történeteit. Persze nem véresen komolyan, hanem olyan „Kapásan”. Az abonyi gyerekkortól a szolnoki hírlapkézbesítő állásig, a drámai szerepektől a villanyszerelő jelenetig, a Jancsó filmektől a Tóth Jánosig. Természetesen a magánéletéről, családjáról is mesél, hiszen nélkülük nem lenne teljes az élete.
Vigyázat, veszélyesen vicces tartalom!

Az előadás hossza: 90 perc

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

AUGUSZTUS 11. VASÁRNAP, 20:00
Zichy-kastély

gyerekeknek, fölnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek

Vecsei H. Miklós mesél, minden szerepben, mintegy önmagával dialógban. Csorba Lóci dalokkal kíséri a történetet, beszáll a játékba, duetteznek a színpadon. Mindehhez jön még a vetítés. A kis Herceg könyv eredeti, klasszikus ábrázolásai bukkanak fel, végig kísérve a történetet. Az előadás egy időutazás, néhol mese, néhol dal, néhol narráció, néhol effekt és atmoszféra. Álom. Kifejezetten az eredeti szövegre és az eredeti rajzokra épülő egyedi hangulatvilágú zenés meseszínház, 9-99 éves „fölnőtteknek”.

• Mesélő: Vecsei H. Miklós
• Zene: Csorba Lóci
• Dramaturgia, ötlet: Vecsei H. Miklós és Seres Tamás
• Rendező, kreatív: Seres Tamás

Az előadás hossza: 80 perc

Tóték

AUGUSZTUS 23. PÉNTEK, 19:30
Zichy-kastély

A Tóték a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház emblematikus előadása.

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené kéthetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot. És Tóték éjjel-nappal dobozolnak, hogy a vendég kedvében járjanak. Abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően kedvezményekben részesül a fronton. Tóték egyre fogyó lelkesedéssel dobozolnak, végül megölik az őrnagyot, nem is sejtve, hogy áldozatuk is, a gyilkosság is teljesen hiábavaló – és abszurd. A falu postása ugyanis nem kézbesíti ki a rossz hírt közlő leveleket, így azt sem, amiben a Tót fiú halálhíre áll. „1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagytak meg, s ahogy ott ültek, márványban fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket” – írja Örkény a Tóték előszavában. Ez az a gondolat, ami a beregszászi előadásnak is kiindulópontja. Egyben ez teszi különlegessé is Vidnyánszky Attila rendezését, amely nem egy valamikori háborúról, vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg – Örkény szellemében. Ez teszi hitelessé a történetet – véli a rendező, aki a téboly ívét egészen a jelenkorig rajzolja meg: a háborús katonadalok után kommunista indulók szólnak, majd a Dallas című amerikai sorozat szignálja utal arra, hogy a pusztítás korokon átível. Csak az eszközök és módszerek változnak.
– A ma problémái nagyrészt ugyanazok, mint   Tóték keletkezésének idején voltak, és Örkény alapkérdéseket boncolgat. Az emberi természet nem változik, és az a viszonyrendszer, amit a darab felvázol, abszolút átültethető a mába. Ez a nagy művek, a klasszikusok sajátja – mondja Vidnyánszky Attila.
„Nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg aziskola is. Sőt még a legelesettebb, egkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok… hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat” – írta Örkény, aki a drámáját a „kiszolgáltatottak tragikomédiájának” tartotta.

A Tóték a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház emblematikus előadása. Sokak szerint az őrnagyot alakító Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.

ALKOTÓK

• Díszlet: Olekszandr Bilozub
• Jelmeztervező: V. Csolti Klára
• Dramaturg: Kozma András
• Rendező: Vidnyánszky Attila

SZEREPLŐK

• Őrnagy: Trill Zsolt
• Tót: Tóth László
• Tótné: Szűcs Nelli
• Ágika: Polyák Anita
• Tomaji plébános: Sőtér István
• Cipriáni professzor: Ferenci Attila
• Gizi Gézáné: Béres Ildikó/Fornosi D. Júlia
• A lajt tulajdonosa: Varga József
• Lőrincke: Szabó Imre
• Elegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor/Szilvási Szilárd
• Jelentős történelmi figurák: Ferenci Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya, Orosz Melinda

A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója

Az előadás hossza: 160 perc, 1 szünettel

Lackfi János: Medveles

AUGUSZTUS 24. SZOMBAT, 20:00
Zichy-kastély

Muszáj-e a fiúnak az apa útját követni? Muszáj-e az apának a fiút irányítani?
Ki a hűséges és ki a hűtlen? És melyik családhoz? A közöshöz? A sajátjához?

• Író: Lackfi János
• Rendező: Őze Áron
• Játsszák: Csibi Gergely, Marton Róbert
• Díszlet: Kovács Yvett Alida
• Produkciós vezető: Porkoláb Gyöngyi

Fiam, mi volt az iskolában? Apa számonkér.
De fordul-e majd a kocka? Mikor olvas be a fiú az apának? Hol válnak el az útjaik?
Muszáj-e a fiúnak az apa útját követni? Muszáj-e az apának a fiút irányítani?
Ki a hűséges és ki a hűtlen? És melyik családhoz? A közöshöz? A sajátjához?
Két kertész, két különböző karakter, két nemzedék.
Egymást erősítik vagy egymással harcolva keresik önmagukat?
Esetleg mindkettő?
Mindezt nehéz medvelesen megbeszélni. Ott csak suttogni lehet.
Nehogy elriasszák az állatot. Amely az erdőben lakik? Amely bennük lakik? Amely rájuk les?

Az előadás hossza: 80 perc

Lányos és fiús apák

AUGUSZTUS 25. VASÁRNAP, 20:00
Zichy-kastély

Családi történetek emberi hangra, dobokra és szaxofonra

Jazz és irodalom különleges párbeszéde ez az este. Grecsó Krisztián történeteiben mindig ott van a velünk élő, és a gyerekeinknek valahogyan tovább adható, elmesélhető múlt. Ezekre az ódon és mégis mai mesékre reagál, improvizál a híres zenészcsalád két tagja, apa és fia. Minden este egyedi, megismételhetetlen. Az író friss írásaiból válogat, Dés László szaxofonja és Dés András ütőhangszerei válaszolnak rá, festik meg a zene nyelvén apák és gyeremekeik világát.

Dés László Kossuth és Liszt Ferenc díjas, Prima Primissima díjas, előadóművész, szaxofonművész, zeneszerző.  A kiváló jazz zenész hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékát az érzékeny és „szubjektív hang”, az improvizációs dallamvezetés jellemzi.

Dés András ütőhangszeres művész. Az évek során  egyéni ütőhangszeres szettet fejlesztett ki magának, melyen jobb kezével dobosként, a ballal pedig ütőhangszeresként játszik. Számos egyéb kézi ütőhangszert is használ, pl. a magyar kannát és ütőgardont, hangszereket a latin-amerikai tradícióból vagy keretes dobokat a világ különböző tájairól.

Grecsó Krisztián Szegváron született. Volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Könyvei rendkívül sikeresek, így ma már Magyarország egyik legnagyobb példányszámot produkáló szerzője. Számos díja közül néhány: József Attila-díj, AEGON Művészeti Díj. Bródy Sándor-díj, Déry Tibor-díj, Libri irodalmi közönségdíj. Lányos apák címmel roppant népszerű sorozata a Nők Lapjában nemrég ért véget, Lányos apa című könyve 2023-ban jelent meg, az eladási listák élén szerepel megjelenése óta.

Az előadás hossza: 80 perc

QJÚB: Radnóti

AUGUSZTUS 30. PÉNTEK, 20:00
Zichy-kastély

A QJÚB alkotócsapata, a Zsámbéki Nyári Színházzal együttműködésben, Radnóti Miklós születésének 115., halálának 80., valamint Gyarmati Fanni halálának 10. évfordulóján arra a kísérletre vállalkozna, hogy kettejük kapcsolatán, egymásra várásán és emberfeletti nehézségein keresztül bemutassák a 20. század borzalmai mögött meghúzódó tántoríthatatlanságot, tisztaságot és bátorságot. A darab Miklós és Fanni képzeletbeli dialógja lenne, a harmadik ’’szereplő’’ pedig maga a 20. század. Ehhez minden fellelhető forrást elhasználnánk, de kiinduló pontunk kettejük naplója, valamint Radnóti költői életműve lennének. A QJÚB csapata ezúttal is a KiégőIzzók csapatával dolgozik a látványvilág megvalósításán, hogy a darab hatása ne csak intellektuális hatással legyen, hanem a zsigereinkbe ivódhasson a szavakon túlmutató üzenet is. „Arany János, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor és Pilinszky János életműve után úgy gondoljuk, hogy nem csak az évfordulós érintettség miatt, de elemi fontosságú lehet eljuttatnunk Miklós és Fanni történetét és ars poeticáját a szélesebb közönségnek.”

• Szövegkönyv, rendező: Vecsei H. Miklós
• Játsszák: Hegedűs Bori, Vecsei H. Miklós, Mihalik Ábel, Frimmel
• Jakab, Ratkóczi Huba, Paczári Viktor
• Látvány, vetítés: KiégőIzzók
• Fénytervezés: Kiss Lóránd
• Hangmérnök: Gál Máté

Az előadás hossza: 80 perc

Márai Sándor: Hallgatni akartam

AUGUSZTUS 31. SZOMBAT, 20:00
Zichy-kastély

Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című művéből.

„Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.”

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai. 2013-ig csupán az író hagyatékában volt olvasható, majd a Helikon Kiadó gondozásában, az életmű kiadás részeként jelent meg. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza megrendítő felidézésében.

• Előadja: Hegedűs D. Géza
• Színpadra alkalmazta: B. Török Fruzsina
• Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
• Zene: Tallér Zsófia
• Rendezőasszisztens: Szládek Kata
• Rendező: Marton László

Az előadás hossza: 90 perc