Biodiverzitás-kutatás a Magyar Természettudományi Múzeumban: 2020 új fajai, alfajai és nemzetségei

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről-időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le.

A taxonómiai kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk, majd formális, tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálják az új taxont.

2020-ban a múzeum 11 kutatójának összesen 71 tudományra új faja, 6 alfaja és 3 nemzetsége jelent meg tudományos szakfolyóiratok lapjain.

71 ÚJ FAJ ÉS 6 ÚJ ALFAJ

A Magyar Természettudományi Múzeumban 2020-ban leírt 71 tudományra új faj közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. Az új állatfajok többsége rovar.
A múzeum rovarászai 65 tudományra új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt.

A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli.
A kínai Wolong Nemzeti Természetvédelmi Területről egy új denevérfajt, a dél-koreai Ulleung-do és Dok-do szigetekről pedig két új zuzmófajt írtak le.
Az új fajok mellett munkatársaink hat új alfajjal is gazdagították az ismert taxonok számát (négy ázsiai bagolylepke-alfaj és két orsócsiga-alfaj).

HÁROM ÚJ NEMZETSÉG

Az MTM-ben 2020-ban leírt három új nemzetség egyike a Germanoplatidia fosszilis pörgekarú. Egy német magángyűjtő jó megtartású anyagának belső morfológiai vizsgálatával derült ki, hogy a Németországból korábban leírt felső-oligocén pörgekarúfaj egy eddig ismeretlen, új nemzetségbe tartozik.

Denevérész kollégáink egy korábban Mianmarból leírt, és azóta Indiából, Nepálból, Vietnámból és Kínából is előkerült denevérfaj számára az új Mirostrellus nemzetséget állították fel. Ebből a denevérből mindössze néhány régi gyűjteményi példány volt ismert, melyet a múltban más és más nemzetségekbe soroltak, míg egy – az MTM és a Vietnámi Akadémia kutatói által vezetett – expedíción sikerült újabb egyedeket befogni. Ezek integratív taxonómiai vizsgálata (morfometria, részletes mikroszkópi morfológia és anatómia, ultrahang és DNS-szekvenciák elemzése) bizonyította, hogy a faj önálló nemzetséget képvisel.

Molekuláris genetikai vizsgálatok segítségével történt a Pisutiella zuzmónemzetség leírása is. Hat zuzmófaj tartozik az új nemzetségbe, ezek zömében az északi féltekén elterjedtek. Jellemzőjük, hogy saját telepük rendszerint elenyészően kicsi, többnyire más zuzmófajokon telepednek meg.

AZ ÚJ TAXONOK FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA

A világ összesen 28 országból írtak le tudományra új taxonokat 2020-ban az MTM dolgozói. A legtávolabbi ezek közül Pápua Új-Guinea, melyet egy új fürkészdarázsfaj képvisel.
Az új taxonok földrajzi eloszlása szépen tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos erősségeit: Ázsia középső, keleti, déli részei és a Balkán-félsziget élővilágának feltárásában évszázados múltra visszatekintő, töretlen prominens szereppel büszkélkedhet múzeumunk, emellett Pápua Új-Guinea és Afrika zoológiai kutatása is erősen magán viseli a Magyar Természettudományi Múzeum egykori és mai szakembereinek névjegyét.

Az új fajok típuspéldányainak „szeniorját”, a Venturia biroi névre keresztelt új fürkészdarazsat még Bíró Lajos gyűjtötte 1902-ben Indiában. Azonban ennél is jóval régebbre, a 20–30 millió évvel ezelőtti oligocénbe repít vissza minket az újonnan felállított Germanoplatidia pörgekarú-nemzetség.

A taxonómiai kutatómunka aprólékos, időigényes tevékenység, és egy új taxon csak leírásának tudományos publikációban való megjelenésével „kel életre” a tudomány számára, gyakran több éves kutatás eredményeként.
Minden faj egy-egy évmilliókon átívelő evolúciós történet eredménye, de felfedezésük, leírásuk háttere egy-egy személyes történet is – a különböző fajok típuspéldányait begyűjtő, illetve a fajokat leíró és elnevező kutatók története.

A részletes kutatási háttér-információ és az új taxonok listája az alábbi linken érhető el:
https://mttmuzeum.blog.hu/2021/03/09/2020-tudomanyra-uj-fajai-alfajai-es-nemzetsegei-a-magyar-termeszettudomanyi-muzeumban