Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Az 1770-es évek elején épült Tejfalussy-ház ad otthont a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteménynek Veszprémben. Egyházi relikviákat őriz, melyek püspöki-főpapi hagyatékok, királynéi adományok. A Gyűjtemény igazgatása alá tartozik a Szent György-, a Gizella-kápolna, az Érseki Palota és a Piarista-templom. A kiállítások és a kápolnák májustól október végéig látogathatók, előzetes bejelentkezésre ezen kívül is megtekinthetők.

További információk


Még több a településen (Veszprém):

A Gyűjtemény késő reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit Klempa Sándor apostoli kormányzó és Bánáss László püspök gyűjtötte össze. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Alapító igazgatója Márton Antal kanonok. A Gyűjtemény őrzi Vetési Albert 15. századi velencei miseruháját, a koronázási palást 19. századi bécsi másolatát, Zita királyné ajándékát: Hornig bíboros pásztorbotját, az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruha-készletet, Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyait, az itáliai reneszánsz, az orosz ikonművészet remekeit és több közel- és távol-keleti műtárgyat.

A Veszprémi Püspökség – 1993 óta Érsekség – a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett. A veszprémi Szent Mihály-székesegyházat Gizella királyné alapította. Egy 13. századi oklevél arról tanúskodik, hogy a székesegyházban őriztek egy női koronát, melyet II. András a szentföldi háborúban elzálogosított. Ez a korona a legenda szerint Gizella koronája volt.

A mindenkori királyné a székesegyház kegyúrnője, 1392-től 1773-ig a veszprémi püspök Veszprém vármegye főispánja volt. A 13. századtól – néhány kivételtől eltekintve – Veszprém püspökei koronázták Magyarország királynéit. A koronázási szertartások helyszíne a középkorban Székesfehérvár, a Habsburgok idején (1563-tól) Pozsony, Sopron, majd Buda volt. A 14. századtól a Horthy-korszak végéig a veszprémi püspök viselte a “királyné kancellárja” tisztet, veszprémi püspökként még Mindszenty József is a „királyné kancellárja” volt.


Gizella-kápolna

Vár u. 16.

A valaha kétszintes palotakápolna, feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci hatásúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. A 18. században a püspöki palota építésekor a kápolna alsó szintjét újjáépítették és barokk stílusú elemekkel gazdagították.

Szent-György-kápolna

Vár u. 18.

„1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészletek kerültek elő: a Szent György-kápolna maradványai. A kapuzat küszöbkövére vésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non sedeto”, azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra ide sereglőknek szólt. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit az ásatás felszínre hozta. Vetésit a Szent György-kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták.

A 13. századi kápolna feltárása után a kápolna alatt egy korábbi építményt, egy körtemplomot találtunk patkóalakú szentéllyel.”  (H. Gyürky Katalin régész a Szent György-kápolna feltárója)

A Gizella- és Szent György-kápolna együtt látogatható.

Belépődíj: Felnőtteknek: 800 Ft
Nyugdíjas, diák: 400 Ft
Csoportos látogatás esetén 10% kedvezményt biztosítunk.

Szentháromság jegy, amely valamennyi intézményünk és kiállításunk megtekintését tartalmazza:
Felnőtteknek: 2100 Ft
Nyugdíjas, diák: 1200 Ft

Családi jegy, amely valamennyi intézményünk és kiállításunk megtekintését tartalmazza: 2000 Ft

Csoportos kedvezmény minimum 20 fő látogatása esetén 10%.

A Szent Imre Piarista- és Helyőrségi-templom látogatása ingyenes.
A Piarista templom a téli időszakban nem látogatható.

A Gyűjtemény Balatoni Korona és Balaton Best Kártya elfogadóhely, és részt vesz a MOZAIK Múzeumtúra matricagyűjtő játékában.


Érseki Palota

Veszprém, Vár u. 16.

Állandó kiállítás az Érseki Palotában:

Enteriőr kiállítás

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és a mecénás Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. A Püspöki – 1993 óta – Érseki Palota belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók és a Koller Ignác által Párizsban készíttetett metszetek díszítik. A Palota 65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár, a levéltári anyagnak az Érseki és Főkáptalani Levéltár ad otthont. A levéltár őrzi a magyarországi írásbeliség második legrégebbi darabját, Guden vitéz végrendeletét. A levéltár iskolai csoportok számára előzetes bejelentkezéssel lehetőséget biztosít címerfestésre vagy középkori oklevél-készítésre. A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsból rendelt gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsban készíttetett empire stílusú, eredetileg szarvasbőr ülőgarnitúra. Gazdag a Palota Habsburg-kori gyűjteménye és főpapi diplomáciai emlékei.


Szent Imre Piarista- és Helyőrségi-templom

A mai Szent Imre római katolikus templom 1823 és 1833 között épült klasszicista stílusban. Az épület tornya kétszintes. Főhomlokzatának középső része kissé előrelép, háromrészes főpárkányát négy, copf jellegű ión oszlop tartja. A késő barokk belső terű templomépület falán MMT feliratot olvashatunk, mely a következő görög szöveg rövidítése: „Mária, Isten szülőanyja”. A főoltár képe Szent Imrét, a templom védőszentjét ábrázolja. Az oltárképeket ifjabb Bucher Ferenc készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a gimnázium és a Piarista Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség temploma. Kiállítóterében a Gyűjtemény egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez, májustól október közepéig.


Nyitva tartás:

május 1. és október 31. között naponta 10-17 óráig (a Gyűjtemény látogatásához hétfői napon bejelentkezés szükséges, a Piarista templom hétfőn nem látogatható).

november 1. és április 30. között a látogatáshoz előzetes telefonos
bejelentkezés szükséges: +36 88/426-088.

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Veszprém):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer