Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Dégenfeld Kastélymúzeum
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Dégenfeld Kastélymúzeum

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.

További információk

Info:
E-mail cím: [degen...megnézem]
Cím: 4561 Baktalórántháza , Köztársaság tér 13.


Bakta és Lórántháza birtokosai

Bakta első említését a 13. századból ismerjük. Ekkoriban természetesen még a mai kastély elődje sem állt, ám egy-egy birtok történetének felderítésénél nagyon fontos az alapok ismerete. Az írott források szerint Bakta első birtokosai, vagy inkább részbirtokosai a Kállayak voltak. Lórántháza, amelynek ekkori neve Lywder volt, 1323-ban fordul elő először a forrásokban. Településünk 14. századi nagyobb birtokosai között találjuk a Szabolcs megyéből származott kisnemesi Baktai családot, amelynek tagjai egészen a 16. század közepéig meghatározó birtokosai voltak Baktának és Lórántházának egyaránt. A család nevéhez fűződik a római katolikus templom építése a 14. században és annak átépítése az 1510-es években.

A 15. és 16. századból már több adattal is rendelkezünk Bakta és Lórántháza birtokosairól. Így például tudjuk, hogy a Baktai család mellett részbirtokkal rendelkeztek a Vay, a Nyíri és a Kölcsei családok is. Egy 1479-ből fennmaradt forrás bizonyítja, hogy Hunyadi Mátyás királyunk a baktai birtokból a Petneházy famíliának is részt juttatott. Lórántháza a 15. század első harmadában még a Lórántházi család birtokában volt. 1518-ban Baktán, mi sem bizonyítja ezt jobban mint a római katolikus templom. 1433-ban már a Báthori család birtokai közt találjuk. Bakta csak később került a Báthori család ecsedi uradalmához, de nem sokáig maradt ott, ugyanis Báthori István országbíró a Tatay családnak ajándékozta 1593-ban.1630-ban Bakta és Lórántháza II. Ferdinánd királyunk adományaként Szalai Barkóczi László Zemplén megyei alispán birtokába került és egészen a század végéig a családnál maradt. A következő birtokos család házasság révén jutott az említett birtokokhoz, hiszen Barkóczy Krisztina férje, nagykárolyi Károlyi Sándor lett Bakta és Lórántháza új tulajdonosa. Károlyi Sándor kuruc generálisként baktai kastélyában látta vendégül II. Rákóczi Ferenc fejedelmet 1710-ben. Bár 1711-ben házasság útján ismét új birtokosa lett a falunak, amikor hallerkői Haller Gábor elvette Károlyi Sándor lányát, Klárát, annak korai halála miatt gyermekeik felnőtté válásáig még Károlyi birtoknak számított. Klára halála után fia, Sándor, majd annak fia, József birtokolta Baktát. 1783-ban Haller József vásártartási privilégiumot járt ki az uralkodónál baktai birtokának.

Az utókor számára nem ismert okból 1791-ben Haller József baktai birtokrészét a kastéllyal együtt Bárczay Miklósnak adta zálogba, amely zálogból ki nem váltotta, így a birtok új tulajdonosa a Bárczay család lett. 1798-ban baktai birtokrészhez jutott bökönyi Beck Pál mérnök is, aki Bárczay Annát szemelte ki élete párjául és 1804-ben itt vette titokban feleségül, hozományként pedig a Bárczay birtokrésszel a baktai kastélyt is elnyerte. Beck Pál négy leánya közül a legkisebb Paulina Dégenfeld Imre felesége lett, így 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.

Baktalórántháza kezdetei

Baktalórántháza és környékének történetének bemutatása a bronzkortól egészen a tatárjárásig. Az eredetiekkel teljesen megegyező régészeti műtárgymásolatok közel négyezer évvel korábbra repítenek vissza az időben. Megismerkedhetnek a római katolikus templom történetével. A középkor források segítségével megismerkedhetünk a tatárok és a lovagok harcmodorával is. (első terem)

Középkori évszázadok

Magyarország és Európa története a középkorban. Hogyan éltek hadakoztak az Anjou és a vegyes házi királyaink? Milyen haditechnikai újításokkal győzhetett a középkor marcona katonája? Milyen volt a középkori zene? Milyen pénzek voltak forgalomban a középkorban? Mindezekre a kérdésekre találhatjuk meg a válaszokat ebben a teremben. (2. terem)

Barkóczi terem

Baktalórántháza és szomszédos települései története a török hódoltság korában. Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor, Rákóczi György fejedelmek évtizedei. Bakta és Lórántháza ezekben a vészterhes időkben került a Barkóczi család tulajdonába. Megismerkedhetünk szalai Barkóczi László 1659-es végrendeletével. A hangoszlop segítségével belehallgathatunk a kor zenéjébe is. (3. terem)

Károlyiak, Hallerek

Károlyi Sándor, hadvezér politikus, a Károlyi „birodalom” felépítője volt. A Károlyi család óriási birtokállományába Barkóczi Krisztinával kötött házasságával Bakta és Lórántháza is bekapcsolódott. Megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be Bakta a Rákóczi szabadságharc alatt. A kastély története érdekes fordulatot vett a Károlyi család fennhatósága alatt. (4. terem)

Dégenfeld terem

A forrongó Európa és az 1848-49-es szabadságharc története. Az újjáépített kastély fiatal tulajdonosa fontos szerepet vállalt a szabadságharc által megtépázott országunk vezetésében. A 48. Honvédzászlóalj zászlaját és annak kalandregénybe illő történetét ismerhetjük meg ebben a teremben. (5. terem)

A reformkor évtizedei

A 19. század idejébe repülhetünk! Megismerkedhetünk a reformkori magyar és európai divat történetével. A divat és az akkori élet megértésében segítségünkre lehet a teremben elhelyezett hangoszlop néhány zeneszáma is. Természetesen Bakta és a kastély történetéről is megtudhatunk egyet s mást a 19. század első évtizedeiből. (6. terem)

Úri passzió

A vadászat, a kártya, a kávé és még sorolhatnánk mik is voltak az „urak” passziói, kedvelt időtöltései a 19. és 20. század fordulóján. Emellett a korabeli bútorok, tárgyak segítségével jobban beleélhetjük magunkat a nemesi élet mindennapjaiba az úri passzió termében. És még az úri divatról ízlésről is kaphatunk felvilágosítást a korabeli gramofonslágerek kíséretében. (7. terem)

Gyermekek világa

A kastély legkisebb szobájában a régi korok kicsinyeinek történetével találkozhatunk. A gyermekjátékok mindig fontos elemét alkották a nevelés eszközeinek. A korabeli gyermekbútorok jobb képet adnak a nemesek csemetéinek életéről. (8. terem)

Női szalon

Természetesen a nőknek is voltak mindig passzióik. A női szalonban a korabeli berendezés segíthet elképzelni, milyen is lehetett báró vagy grófkisasszonyok élete valójában: hogyan tisztálkodtak, melyen szokásaik voltak és persze hogyan öltözködtek a régi korok nemes női. (9. terem)

A tudomány világa

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban számos történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. (10. terem)

NYITVATARTÁS

NYÁRI NYITVATARTÁS

(április 01. – október 31. között)

Hétfő: Zárva

Keddtől- szombatig: 09:00 – 17:00 óráig

Pénztárzárás: 16:00 órakor

Vasárnap: 10:00 – 16:00 óráig

Pénztárzárás: 15:00 órakor

TÉLI NYITVATARTÁS

(november 01. – március 31. között)

Hétfőtől – péntekig: 08:00 – 16:00 óráig

Pénztárzárás: 15:00 órakor

Szombat – vasárnap: zárva

Előre bejelentett csoportokat -legalább 10 fő esetén- hétvégén is fogadunk!

Bővebb információ, illetve csoportok részére előzetes bejelentkezés: 06-42/353-559 telefonszámon (hétköznap munkaidőben) vagy az info@degenfeldmuzeum.hu e-mail címen lehet!

December 21-től – következő év január 31-ig a Kastélymúzeum ZÁRVA tart!

Előre bejelentett csoportokat sem tudunk fogadni.

ÁRAK:

   felnőtt:     950,- Ft
   nyugdíjas (65 év felett) és diák (nappali tanulmányokat igazoló érvényes diákigazolvány bemutatása ellenében):
    700,- Ft
    csoportos jegy (legalább 15 fős csoport esetén):
    felnőtt: 750,- Ft; diák: 500,- Ft
    baktalórántházi lakosok (állandó- érvényes tartózkodási hely) kedvezményének mértéke a felnőtt belépőjegy árának 50%-a
    további kedvezmények: pedagógusok, közművelődési, könyvtári és muzeális intézmények dolgozói a felnőtt jegy árból 20%

2016.04.30 - 2016.12.21
2017.02.01 - 2017.12.21

Kapcsolatfelvétel, elérhetőségek ◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer