Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma

A könyvtárat, levéltárat és múzeumot magába foglaló intézmény a Dunántúli Református Egyházkerület történeti és művészeti emlékeit őrzi. A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumában látható állandó kiállítás válogatás a Dunántúli Református Egyházkerület egyházművészeti és egyháztörténeti emlékeiből. Az egyiptomi koporsó és múmia a gyűjtemény különlegessége és a múzeumlátogató közönség legérdekesebb látnivalója.

További információk


Még több a településen (Pápa):

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK

„Jertek az úrasztalához, s megelégesztek!“

Válogatás a Dunántúli Református Egyházkerület egyházművészeti és egyháztörténeti emlékeiből

Az itt bemutatott textilemlékek (úrasztali terítők, kendők) és klenódiumok (kelyhek, kannák, kenyértartó és kenyérosztó tányérok, keresztelőkancsók stb.) a térség 17-20. századi egyháztörténetéről, egyházművészetéről és népi vallásosságáról, népi kegyességi szokásairól adnak áttekintést. E tárgyegyüttesek a szertartásokból már jó ideje kikerültek, ezért válhattak a muzeális anyag részévé.

A díszített terítők és kendők az adott kor jellegzetes magyar munkái, alig, vagy egyáltalán nem különböznek a világi célra készült textilektől. Ezek az emlékek a református egyházművészet jellegzetes csoportját alkotják. Díszítményeik abba a sajátos magyar hímzésfajtába tartoznak, amelynek összefoglaló neve úrihímzés. Virágkorát a Dunántúlon a 17. és 18. században élte. Az ugyanitt látható klenódiumok a dunántúli, a magyarországi és az európai ötvösművészet alkotásai, beszédes emlékei. Némelyiknek készítője, az ötvösmester neve is ismert, mint pl. Nánai Mihály veszprémi ötvösé.

A kelyhek többsége aranyozott ezüst vagy aranyozott réz, de ónból valók és fából készültek is megtalálhatók közöttük. Vannak egészen korai, gótikus és reneszánsz ékítményűek. Java részük azonban díszes vagy egyszerűbb barokk kori alkotás. Ezen együttes különleges darabjai az ún. cápás pohár és a kókusz serleg.

A nagyszámú bortartó kanna 17-19. században készült ónedény, a pozsonyi, kassai, győri, komáromi, eperjesi, budai és soproni céhek mestereinek alkotásai. Egy-egy céhkorsóra emlékeztető cserépedény is megtalálható közöttük.

A kenyértartó tányérok és vízfelfogó tálak többsége díszítetlen ónedény, míg a kenyérosztó tányérok között mívesen megmunkált, korai, aranyozott ezüst paténák is láthatók. A keresztelőkancsók közül az ónból valók figyelemreméltóak.

Kamarakiállítás mutatja be összefoglalóan a Kollégium 475 éves történetét, tárgyakkal gazdagon illusztrálva. A nagyhírű intézmény jeles tanár egyéniségei, diákjai, könyvtárának és kézirattárának míves, valamint unikális darabjait ugyancsak e kiállításrészben szemlélhetik meg az érdeklődők. Betekintést nyerhetünk Petőfi és Jókai pápai esztendeibe is.

Óegyiptomi koporsó és múmia

A festett óegyiptomi koporsó és a múmia, amelyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott 1884-ben egykori iskolájának, szinte egyetlen darabja a régiségtárnak, amely átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait. Az ajándékozás Dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő, valamint a tulajdonában lévő Pápai Lapok szerkesztőségének közvetítésével jött létre. Hori koporsója és a múmia a kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg Pápára. Néger Ágoston helybeli apátplébános a Pápai Lapok „Tárcza“ rovatában ismertette a nagybecsű ajándékot. Markstein Károly a koporsót Kairóban az Egyiptomi Régiségek Múzeumától 1500 frankért vásárolta, s a hivatalos kísérőokmányt Emil Brugsch egyiptológus, a múzeum őre állította ki, aki ebben az iratban a műtárgy teljes leírását, s a koporsón látható feliratok fordítását is megadta. Eszerint az okmány szerint a koporsó a múmiával a „folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre.“

Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze - vagyis Hórusz Ízisz fia - papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése során Varga Edit egyiptológus arra a megállapításra jutott, hogy a koporsó a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és működött Akhmimban.

De a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr.e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti. Egyetlen felirat sem jelzi, hogy ki az ismeretlen egyiptomi, aki Hori koporsóját bitorolja. Nem volt ritka és szokatlan, hogy alsóbbrendű emberek esetében korábbi koporsókat ismét felhasználtak a temetkezéshez, különösen e késői korban.

Forrás: a Múzeum honlapja


Nyitva tartás

kedd - péntek: 8:00 - 16:00
Május 1 - október 31. között szombat - vasárnap is: 9:00 - 17:00
Hétfőn szünnap.
Belépők
az összes kiállítás megtekintése 500 Ft/fő
csoportoknak (7 fő felett), nyugdíjasoknak és diákoknak 300 Ft/fő
csak a múmia megtekintése 300 Ft/fő

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Pápa):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer