Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Főegyházmegyei Könyvtár
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Főegyházmegyei Könyvtár

A 18. század második felében Magyarországon sorra jöttek létre a főpapi könyvtárak, melyeket alapítóik a felsőoktatás szolgálatába kívántak állítani, és melyek többsége nyilvános jelleggel kezdte meg működését. Azok a felvilágosult és művelt főpapok, akik többnyire a Habsburg Birodalom területén lévő jezsuita iskolákban szerezték ismereteiket, majd Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban fejezték be tanulmányaikat, hazatérve mindent megtettek azért, hogy hazájuk és egyházmegyéjük is rendelkezzen olyan intézményhálózattal, amilyent Nagyszombatban, Bécsben, vagy Rómában láttak. A Collegium Germanicum et Hungaricum diákjai a Collegium Romanumban, a jezsuiták központi egyetemén tanultak, ahol Európa vezető teológusainak előadásait hallgatták. Ezek a főpapok nemcsak nagy tudású, koncepciózus emberek voltak, de rendelkeztek a megfelelő anyagi háttérrel is.

További információk


Még több a településen (Eger):

Püspökeink közül elsőként Klimo György (1710-1777) pécsi püspök alapította meg könyvtárát 1774-ben, egyetemi könyvtárnak szánva azt. Időrendben ezt a kalocsai Patachich Ádám (1717-1784) érsek könyvtára követte 1784-ben, majd a szombathelyi püspök, Szily János (1735-1799) alapított bibliotékát 1791-ben.

Ezeket követte az Eszterházy Károly püspök által alapított egri, 1793-ban, míg Batthyány Ignác 1794-ben Gyulafehérváron nyitotta meg a püspökség bibliotékáját. A pécsi, az egri és a gyulafehérvári könyvtárakról egyaránt elmondható, hogy olyan épületekben kaptak helyet, amelyek csillagvizsgálóval is rendelkeztek. Az egri egyedinek számít viszont abban a tekintetben, hogy nem társultak hozzá egyéb gyűjtemények (például numizmatikai gyűjtemény, képtár, stb., csak jóval később, mintegy 60 év múlva). Patachich érsek könyvtára kezdetben, míg a gyulafehérvári gyűjtemény általánosságban bibliofil könyvtárnak tekinthető, vagyis a gyűjtés szempontjából az elsődleges szerepet a könyv szépsége vagy ritkasága jelentette. A pécsi, az egri, a kalocsai és a gyulafehérvári könyvtárak kezdettől fogva nyitva álltak az egyházi és világi értelmiségiek előtt.

Említésre méltó még, hogy a 18. század végén alapított püspöki könyvtárak állománya nagyjából 15-16 ezer kötet volt. A legújabb kutatások szerint azonban a pécsi Klimo Könyvtár 1775-ben mindössze 7.500-8.000 kötettel rendelkezett, még a kéziratokkal és kolligátumokkal együtt is csak 10 ezer kötettel számolhatunk.

Az egri püspöki könyvtár történetét lehetetlen elválasztani a Líceum történetétől, és Eszterházy püspök egyetem alapítási törekvéseitől.  Bizonyosak lehetünk azonban abban, hogy ez a könyvtár – más helyszínen – az egyetemtől, illetve annak épületétől függetlenül is létrejött volna, hiszen ebben az időszakban részben a Rómából hozott élmények és tapasztalatok, részben a gazdasági és kulturális konjunktúra következtében szinte kényszerűség volt a főpapi könyvtárak létrehozása. Püspökeink valósággal versenyeztek a könyvek számát, azok kvalitását és a méltó környezet kialakítását illetően. A 18. századi főpapi könyvtárak enciklopédikus jellegűek. A teológia mellett fontos szerepet játszanak a természettudományok is: matematika, fizika, csillagászat, földrajz, útleírások. Ezekben a könyvtárakban azonban mostoha szerep jutott a szépirodalomnak.

A könyvtár 1793-ban történt ünnepélyes megnyitóját Eger püspökének több évtizedes előkészítő munkája előzte meg. A püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Ennek megfelelően kellett összegyűjteni a szükséges könyveket. Az egyetem négyfakultásos lett volna, a teológia, a bölcselet, a jogtudomány és az orvostudomány tárgyköreiben kívánt szakembereket képeztetni. Ebben az időszakban Magyarországon egyetlen egyetem működött, a Pázmány Péter által 1735-ben Nagyszombatban alapított jezsuita intézmény, melyet később államosítottak és Budára költöztettek. Ez azért is érdekes, mert érdemes megvizsgálni, hogy az Eszterházy püspök által létrehozott könyvtár megfelelt-e azoknak a kritériumoknak, melyek a 18. század végén egy egyetemi könyvtárral szemben elvárhatók voltak?

1635-ben, amikor Pázmány Péter megnyitotta a jezsuita egyetemet, két karral, a bölcseletivel és a teológiaival, annak könyvtára kb. 1.500 kötettel rendelkezett. A legterjedelmesebb könyvcsoportok a teológia, a történelem és az orvostudomány voltak.  A teológián belül is rendkívül gazdag volt a szentírásfordítások, illetve a szentírástudományi művek gyűjteménye. 1690-ben már az ország legnagyobb könyvtára volt, 5.331 kötetével. 1773-ban mikor feloszlatták a jezsuita rendet, a könyvtár állománya már több mint duplájára nőtt, 6.000 kötettel gyarapodott. A 18. század végére a már Budán működő egyetem könyvtára több mint 15.000 kötetes volt.

Az egri könyvtár megnyitása időpontjában mind köteteinek számát illetően (16.000), mind tartalmi vonatkozásban rendkívül jelentős intézmény volt, valamivel nagyobb állománnyal, mint az egyetemi. Később a püspök végrendelete alapján további 4.000 kötettel gyarapodott a gyűjtemény.

A királynő 1777-ben adta ki tanügyi reformját, a Ratio Educationist, melynek 14. paragrafusa azonban csak egyetlen egyetemről tesz említést Magyarországon. A jozefinista egyház- és kultúrpolitikában nem volt helye a katolikus egyetemnek.

Külön említést érdemelnek az elhelyezés körülményei is. A reprezentatív teremkönyvtár mennyezetét Kracker János Lukács és Zach József festették ki, sokalakos a freskó a Tridenti zsinatot ábrázolja. A díszes állványzatot és galériát Lotter Tamás egri asztalos készítette, a könyvek kötése pedig egri mesterek, főként a püspöki nyomda compactorainak munkája.

Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan gyarapodik a gyűjtemény. A püspök utódai (különösképpen Pyrker János László és Bartakovics érsekek) nemcsak gyarapították az állományt, hanem nagy számban gazdagították olyan bibliofil kiadványokkal, melyek ma Európa-szerte ismertté teszik könyvtárunkat. Több országos hírnevű tudós is állt a könyvtár élén, akiknek itteni működése hozzájárult intézményünk hírnevének öregbítéséhez, elég, ha csak Szepesy Ignác a későbbi pécsi püspök, Montedegói Albert Ferenc, a híres csillagász, vagy Ipolyi Arnold, utóbb besztercebányai, majd váradi tudós püspök nevét említjük.

Ma 160.000 kötetes gyűjteménnyel és 21. századi technikai felszereltséggel várjuk olvasóinkat, az Eszterházy által alapított gyűjteményt pedig eredeti környezetben tekinthetik meg a látogatók.

Forrás: http://efkt.hu/

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Eger):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer