Rákócziház - Helytörténeti Gyűjtemény és Bormúzeum Abaújszántó

Az épület alatt – még itt, Hegyalján is -ritka dongaboltozatos pince található, melyből az úttest alatti alagúton a Római katolikus templom altemplomába lehet átjutni. Ennek az átjárási lehetőségnek praktikus okai voltak a XVII. század közepéig: a reformáció eszméinek gyors terjedésével egyre nőtt a református gyülekezet száma, imahelyük viszont nem volt. Az „asszonyháború” néven elhíresült közel száz év alatt a Római katolikus templomban hol a katolikusok, hol a reformátusok miséztek illetve tartották istentiszteleteiket, mindig az a gyülekezet, mely asszonyainak hangja erősebb volt. Az éppen kiszorult hívek a Rákóczi-ház pincéjében tartották miséjüket. Ez bizonyítja a falba épített szenteltvíztartó is. Egy hosszú időszak alatt 1676-1751 között többnyire a reformátusok használták a Római katolikus templomot. Az asszonyok hangja elhallatszott az udvarig is, s az asszonyháborúnak maga Mária Terézia vetett véget; leiratában kijelölt egy területet a reformátusok számára, ahol felépítették felekezetük templomát .

Az 1800-as évek végétől az épület lakóházként funkcionált, többnyire orvosok lakták. Utolsó lakója – és itt volt a rendelője is  – Dr. Horváth László orvos volt. 1975-től  Helytörténeti Gyűjtemény található az épületben.

Állandó kiállítások (Rákóczi- Ulánus vagy Kapitány- ház):

Jászai Pál történetíró emlékszobája
Abaújszántó, 1809. II. 19.-u.o. 1852. XII. 29.

Történetíró, emellett jog- és nyelvtudományokkal foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök titkára. Legjelentősebb munkája a kétkötetes Magyarország története, mely a korának jelentős tudományos vállalkozása volt.

Kalocsay Kálmán eszperantista emlékszobája
Abaújszántó, 1891. X. 6.- Budapest, 1976. III. 25.

Az orvostudományok és az eszperantó nyelv professzora. Gazdag életművében kiemelkedő az orvosi szakírói munkássága. Irodalmi és nyelvészeti munkásságát a legnagyobbak között tartja számon az eszperantó világ is.

A Csizmadia céh relikviái
A gyűjtemény a helyi csizmadiáknak állít emléket, munkásságuk tárgyi emlékeit őrzi. A céh közel 250 tagja híres lábbeliket készített, ezen túl egy erősen szervezett, élénk kulturális és közösségi életet teremtett tagjai számára.

Népi használati tárgyak, eszközök
Főként településünkről származó, a mindennapi élet tárgyait mutatja be a gyűjtemény, amelyek praktikusságuk mellett használóik szépérzékét, igényességét is bizonyítják.

Drozsnyik István
A helyi születésű (1951.07.18.-) alkotó, a modern képzőművészet elismert  alakja. A gyűjteményben rajzai és szobrai láthatók.

Belépődíj: nincs

Forrás: A gyűjtemény honlapja