Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítás, széles körű programok, szolgáltatások várják az érdeklődőket. Nemzeti Parkunk ezen bemutatóhelyén állandó kiállításunkon ismerhető meg a Dél-Tiszántúl tájtörténete, természeti értékei, élővilága, a Körös-Maros Nemzeti Park munkája. Megtekinthetőek változatos időszaki kiállításaink. Hirdetett szakmai programjaink egész év során kihasználhatóak. A Csáky-kastély kertjében elterülő páratlan szépségű, a Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-ligetben évszázados fák között lehet kellemes sétát tenni, ahol a 2014-ben megnyílt Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Dél- Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat.

További információk


Az Állatparkban közel 40 féle madár- és emlős illetve halfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők. Az Anna- ligeti Tanösvény mentén - mintegy 1450 méteres szakaszon - 8 madárvolier, négy ragadozóház, lekerített vizes élőhely, külön átjárható mókusház, kültéri teknős terrárium, 4 nagy kifutó egy speciális, veszélyes állat tartására alkalmas kifutó, a látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott állatoknak.

Az itt megtalálható állatok részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben pedig - különböző okok miatt- a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek. Az Állatpark lakói között védett és nem védett fajokat egyaránt fellelhetünk. Látogatóink olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyuszt, a borz, vagy a nyestkutya, vagy az aranysakál.

Az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót, és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban. A kialakított vizes élőhelyen vízi madarak, mocsári teknősök, halak élnek. A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már a Dél-Alföldön sehol sem élnek vadon.

Ha a nemzeti park egyéb, Szarvas város környéki látnivalóit is szeretné a csoport bebarangolni, Látogatóközpontunkban lehetősége van az ezzel kapcsolatos tájékozódásra, kenu- és kerékpár kölcsönzésre, szakvezetéses kenu- és kerékpár túrára is. Csoportoknak bejelentkezéses alapon előadásokat, túravezetéseket, egyéb szakmai programokat is biztosítunk.


Körösvölgyi Állatpark lakói

Az Anna-ligetbe érkező vendégeink nemcsak a régió vadon élő emlős- és madárfajait nézhetik meg testközelből, hanem a hazai vizek halait is megismerhetik.

Az akváriumokat, melyek teljes űrtartalma 7000 liter, a Körösvölgyi Látogatóközpont épületében építtettük fel. Látogatóink közelről vizsgálhatják meg édesvizeink ragadozó halait, mint például a süllőt, vagy a leső harcsát. A vörösszárnyú keszegek, kárászok, törpeharcsák, pontyok természetesen a ragadozóktól elkülönített akváriumban kerültek elhelyezésre.

Az Állatparkba kilátogatók az akváriumok mellett található színes, interaktív tablón azonosíthatják be a különböző fajokat és játékos formában szerezhetnek újabb ismereteket a Körösök halairól.

Egy „szúrós tűpárna”: a keleti sün

A keleti sün Magyarország egész területén elterjedt. Ezt a kedves kis tüskés állatot 2014-ben az Év emlősévé választották. Nemcsak erdőkben, hanem városi parkokban is gyakran találkozhatunk vele.

Aki figyelmesen nézelődik a Körösvölgyi Állatpark mókusházában, az kis szerencsével egy keleti sünt is megpillanthat az avarban. Éjszakai életmódot folytató állatról lévén szó, a nappali órákban csak ritkán jön elő. Ilyenkor szorgalmasan turkál az avarban és szívesen csemegézik a mókusokkal közös etetőtálból. A társbérlet nem zavaró számára, ugyanis a mókusok többnyire a magasban, a fákon tartózkodnak, ő pedig az avarszinten mozog.

Tőkés réce –vizes élőhelyeink gyakori lakója

Magyarországon a leggyakoribb fészkelő réceféle a tőkés réce, más néven vadkacsa. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában, sőt Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén is honos.

A vizes élőhelyeket kedveli: mocsarakban, természetes és mesterséges tavaknál, víztározóknál, folyók ártereiben és holtágaiban, rizsföldeken és egyéb árasztásokon is előfordul. Nem igényes a víz minőségére és mélységére, de elkerüli a gyors folyású és az oligotróf (tápanyagban szegény) vizeket. Toleráns az emberi jelenléttel szemben.

Hazai állományának egy része áttelel. Növényi részekből és pehelytollakból készített fészkét a földre rakja. Fészekalja 9-13 tojásból áll, melyeken a tojó 22-28 napig kotlik.

Egy karcsú, kecses madár: a fehér gólya

A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. A hazai fészkelőállomány létszámát 5 és félezerre becsülik.

A Körösvölgyi Állatpark kis taván jelenleg egyetlen fiatal, részlegesen még röpképtelen példányt figyelhetnek meg a látogatók. Reményeink szerint ez a madár innen indul majd ősszel hosszú útjára az afrikai tájak felé.

A fehér gólya szerencsés esetben akár 25-30 évig is elél. Valaha magas fákra, kéményekre, templomtornyokra rakta fészkét, ma azonban már leggyakrabban a villanyoszlopokat választja. Mindig vizes élőhelyek közelében fészkel, táplálkozáshoz a nyílt füves területeket, mezőket, sekély vizeket keresi fel.

Egy hasznos segítő: az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában a leggyakoribb bagolyfaj. Az ember hasznos segítője, ugyanis rengeteg rágcsálót pusztít el.

Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg.Közepes nagyságú bagoly, testhossza 25-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek. Az erdei fülesbagoly egész évben nálunk marad, sőt késő ősszel az állománya felszaporodik, mivel északról is sok példány érkezik ide telelni.

Az aranysakál

Azt, hogy napjainkban mennyi aranysakál van Magyarországon, nehéz megbecsülni. Mindenesetre a vadásztársaságok adatai szerint évente több száz példány kerül terítékre. Az aranysakál hazánkban nem védett, vadászható faj.

Ami a külső megjelenését illeti, leginkább a rókához hasonlít, de valamivel nagyobb annál. Farka viszont rövidebb, lába pedig hosszabb. Testtömege akár a 15 kilogrammot is elérheti. Táplálékát általában csoportos, összehangolt vadászat során szerzi meg, étlapján a kis rágcsálók mellett a nyulak, sőt akár az őzsuták is szerepelhetnek.

Egy szántóföldi fészkelő: a fácán

A fácán Magyarországon nem őshonos faj, eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig terjed. Európába a középkorban telepítették be és azóta a kontinens nagy részén elterjedt.

Nálunk nem védett, vadászható madárfaj. Hímjét kakasnak, nőstényét tyúknak, fiókáit csirkéknek nevezzük. A nőivarú fiatalok a jércék.Rendszeres fészkelő, az ország nagy részén előfordul. Télire is itt marad.

A fákkal, bokrokkal tarkított mezőgazdasági területek és rétek, valamint a vizes élőhelyek és erdőszélek jellegzetes faja. Gyommagvakkal és ízeltlábúakkal táplálkozik. Az éjjelt – különösen a havas teleken – szereti a fán tölteni, mert ott biztonságban érzi magát.

Közönséges görény – egy kistermetű, harcias ragadozó

A közönséges görény a menyétfélék családjába tartozó ragadozó. Háziasított változatát, a vadászgörényt sokan hobbiállatként is szívesen tartják.

Ez a sötétbarna bundájú, kedves külsejű, ugyanakkor harcias állat Európa valamennyi országában, így hazánkban is általánosan előfordul. Kis termete (25-35 centiméter testhossz, 500-1000 gramm testtömeg) ellenére erős és mindig zsákmányra éhes. Leginkább békákat, pockokat, patkányokat fogyaszt, de olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint a mezei vagy az üregi nyúl. A görény általában 5-6 évig él. A nőstény 38-44 napi vemhesség után 5-6 utódot hoz a világra.

Holló - a legintelligensebb varjúféle

A Körösvölgyi Állatpark egyik közkedvelt lakója a holló. Ehhez az intelligens, fekete madárhoz a régi kultúrákban titokzatos mítoszok kötődtek. Egyes népek féltek tőle, mások istenként tisztelték, s voltak, akik a halál madarának tartották.

A fekete holló Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Fészkelő állományát 2-3 ezer párra becsülik. Leginkább az Északi-középhegységben honos, de az Alföldön sem számít ritka látványnak. Fészkét gallyakból építi a sziklák peremére vagy a magas fák koronájába. Az olyan erdős-fás részeket kedveli, melyek mellett kiterjedt és táplálékban gazdag sík terület húzódik.

Egy igazi matuzsálem: a mór teknős

Ideális körülmények között a mór teknős akár 50 évig is elél. Elsősorban Ázsia dél-nyugati területein és Észak-Afrikában honos, de Európa déli tájain is megtalálható.

A Körösvölgyi Állatparkban három nőstény mór teknős éli mindennapjait. A természetben ezek az állatok a száraz, ritkás erdőket, homokos területeket kedvelik. Kizárólag nappal aktívak, mivel emésztésükhöz a nap melegére is szükség van. Hidegvérű állatok révén ugyanis nem tudnak állandó testhőmérsékletet fenntartani. A megfelelő hőmérsékletet az árnyékos és napos területek közötti vándorlással érik el. A megfelelő emésztéshez 30 Celsius-fok feletti testhőmérsékletre van szükségük, ám ezt egy reggeli napfürdővel már akkor elérhetik, amikor a levegő még nem melegedett fel.

Gímszarvas – a magyarországi erdők „koronás királya”

A gímszarvas, régies nevén rőtvad Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja.

A gímszarvas bikák testtömege akár a 300 kilogrammot is elérheti (a tehenek ennél jóval kisebbek). Testhosszuk 160-250 centiméter és szerencsés esetben húsz évig is elélnek. Hazánkban az Alföld középső területeinek kivételével szinte mindenütt előfordulnak, leggyakrabban azonban Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyében találkozhatunk velük a tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos és elegyes erdőkben.

A gímszarvasok napközben rendszerint védett helyen pihennek, csak este indulnak táplálkozni. Elsősorban lágyszárú növényeket fogyasztanak, de tavasszal a cserjék, fák rügyeiből is szívesen csemegéznek.

A leggyakoribb vadlúdfaj: a nagy lilik

A nagy lilik hazánkban az egyik legnagyobb tömegben megjelenő vadlúdfaj. Nem költ itt, de októbertől márciusig népes csapatokban vonul át, sőt jelentős számban telel is a Kárpát-medencében.

A Körösvölgyi Állatpark kis taván három nagy liliket figyelhetnek meg a látogatók. A 2-3 kilogramm tömegű madarak hasonlítanak a nyári ludakra, mégis jól felismerhetők fehér homlokfoltjukról és hasuk csíkozásáról. Gyakran hallatják jellegzetes „lilik-lilik” hangjukat, melyről a nevüket kapták.

A nagy lilik Közép-Európában megjelenő alfaja túlnyomórészt Oroszország északi tájain költ. Nálunk rendszerint október végén, november elején jelennek meg első vonuló példányai, decemberben pedig már tömegesen tartózkodnak itt.

A leggyakoribb hazai nagyvad: az őz

A szarvasfélék családjába tartozó őz Magyarország leggyakoribb nagyvadfaja, szinte mindenütt találkozhatunk vele. Ez a kedves, kecses állat számos költőt, írót, dalszerzőt megihletett már.

Leginkább az erdős sztyeppéket, kis erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területeket kedveli. Válogatós természetű, „pákosztos” állat, a lágy és ízes zöld növényi részeket, hajtásokat, rügyeket fogyasztja legszívesebben.

Szőrzete nyáron vörösbarna, rőt, testhez simuló, télen szürkésbarna. A hímeket baknak, a nőstényeket sutának, a szaporulatot pedig gidának nevezzük. A bakok tetszetős agancsot viselnek.

Egy melegigényes páncélos: a görög teknős

A görög teknősök Európa déli részén – Görögországban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Szardíniában, Korzikán és Olaszországban – honosak. Mivel melegigényes hüllők, ezért az októbertől márciusig tartó hidegebb időszakot téli álomhoz hasonló, hibernált állapotban töltik.

A teknősök a telet egy hűvös helyiségben elhelyezett, szénával bélelt papírdobozban töltötték, mellyel a természetes téli álom feltételeit biztosítottuk számukra. A téli álom alatt a teknősök a bőrükön át lélegeznek, egyáltalán nem vesznek fel táplálékot, és a szívritmusuk lelassul percenként 1-2 verésre. A természetben általában 2-5 hónapig tart ez az állapot.

A legbarátságosabb tavimadár: a nyári lúd

A vadludak közül a nyári lúd az egyetlen, amely Magyarországon is fészkel. A Körösvölgyi Állatparkban kialakított vizes élőhelyen három példányt láthatnak az érdeklődők ebből a termetes tavi madárból.

A nyári ludak a vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket kedvelik. Általában a tavak, mocsarak nádasaiban, gyékényeseiben költenek. A Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Hortobágy mellett itt nálunk, a Dél-Tiszántúlon is szívesen raknak fészket. Általában 3-7 tojást raknak, a kikelt kislibákra pedig mindkét szülő- a tojó és a gúnár is -, gondosan vigyáz. Sziszegéssel, csípéssel kergetik el a támadókat.

Hínárfélékkel, nádhajtásokkal, fűfélékkel táplálkoznak, a gyepeken legelnek. Ősszel, a kukorica-betakarítás után nagy csapatokban járnak rá a tarlókra, szedegetik a szétszórt kukoricaszemeket, melyeket még a hó alól is előkeresnek.

A legügyesebb mászó: a nyuszt

A nyuszt a menyétfélék családjába tartozó, rendkívül ügyes ragadozó. Nyugat-Európától Szibériáig az összes erdőtípusban megtalálható, de az alföldi fás területeken, folyóvölgyekben, sőt parkokban is előfordul.

Könnyen összetéveszthető legközelebbi rokonával, a nyesttel. A legjobban talán arról ismerhető fel, hogy torka és melltájéka narancssárga színű, a nyestnél pedig ez a rész fehér. Testhossza alig éri el a fél métert, tömege 1,8 kilogrammig terjedhet. Lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fákon, közben farkával biztosítja az egyensúlyát.

Egy jókedvű patás: a dámszarvas

A dámszarvas Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Európa csaknem valamennyi országában honos. Magyarországon az összefüggő hegyvidéki területek kivételével szinte mindenütt találkozhatunk vele. Első példányait állítólag Mátyás király (vagy az Anjouk) idején telepítették be a vadasparkokba. Szabadon élő dámokról először XVIII. századi feljegyzésekben olvashatunk.

A dámszarvasok tápláléka füvekből és lágyszárúakból, fák és cserjék fiatal hajtásaiból, leveleiből áll. A hím egyedek jellegzetessége, az hogy agancsuk az úgynevezett középág felett ellapátosodik, amely jelentősen különbözik minden más szarvasfajétól.

Egy szépséges és intelligens ragadozó: a róka

A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Az északi féltekén (a sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig) mindenütt előfordul.

Magyarország valamennyi táján megtalálható, sőt egyedszáma az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Ennek fő oka, hogy alig van természetes ellensége, csak a vadászok ritkítják (egész évben vadászható). Alkalmazkodóképessége kiváló, ezért ahogy szűkültek a természetes élőhelyei, úgy költözött egyre inkább a mezőgazdasági területekre és a falvak, városok közelébe.

A róka nappal és éjszaka egyaránt aktív lehet, de a legfőbb táplálékául szolgáló rágcsálók életmódját követve ő is inkább a sötétség leple alatt indul portyára. A nappalok jó részét a szaporodási időszakon kívül földbe vájt üregében (kotorék vagy rókavár) tölti. Alapvetően ragadozó állat, de étrendjében fontos szerepet kapnak a zöldségek, gyümölcsök, madártojások, sőt a lakott területeken gyakran „kukáznak” is, megeszik az emberek által kidobott ételmaradékokat.

A rejtőzködés nagymestere: a nyestkutya

A nyestkutya annak ellenére, hogy a kutyafélék családjába tartozik, egyáltalán nem tud ugatni. Panaszos, morgó, vinnyogó hangját leginkább tél végén, a párzási időszakban hallatja.

A nyestkutyák eredeti hazája Szibéria, Mandzsúria és Japán tundráiban, erdeiben van. A XX. század első évtizedeiben azonban bundája miatt Európába is behozták, s egyre jobban terjeszkedni kezdett. Feltehetően Magyarországon az első példányt 1961-ben ejtették el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nem veszélyeztetett, vadászható faj. Az emberen kívül gyakorlatilag nincs számottevő ellensége.

Dagonyázik és makkok után kutat: a vaddisznó

Ez a disznófélék családjába tartozó párosujjú patás szinte egész Európában és Ázsiában honos, sőt még Amerikába is betelepítették. Főként az erdős területeket kedveli, mert ott mindig talál élelmet és megfelelő búvóhelyet.

Hazánkban főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység erdőségeiben fordul elő, de az Alföldön is egyre nagyobb területen és növekvő állománnyal van jelen. A vaddisznók családi közösségekben, úgynevezett kondákban élnek. A csapat magját az öreg koca jelenti, a malacokkal és a süldőkkel. A hím egyedek (kanok) csak a szaporodási időszakban csatlakoznak hozzájuk.

Egy termetes üreglakó: a borz

A borz a legnagyobb elterjedési területű menyétféle. Egész Európában honos, sőt Ázsia északi és középső tájain is megtalálható, egészen a Csendes-óceánig.

Hazai állományát több tízezerre becsülik. Elsősorban az erdőket kedveli, de a nyílt mezőgazdasági területeket is szívesen birtokba veszi. Földalatti üregrendszerekben él, 10-12 tagból álló családi klánokban. Igazi téli álmot nem alszik, de gyakran napokig pihen alvókamrájában, melyet 2-3 méterre a föld alatt váj ki. Egy ilyen kamra átmérője akár másfél méter is lehet. Nappal ritkán látható, csak alkonyat után indul vadászatra.

Mindenevő: kisebb gerinceseket (madarakat, rágcsálókat, hüllőket) és gerincteleneket, továbbá magokat, erdei gyümölcsöket és gombákat egyaránt fogyaszt. Ősszel jelentős zsírréteget halmoz fel télire, ilyenkor a hím egyedek testtömege akár a 20 kg-ot is elérheti.

Egy ügyes kis ragadozó: a mosómedve

A mosómedve kiválóan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez, igazi túlélő. Kiválóan mászik, sőt még viszonylag gyorsan is fut. Kitűnő hallása és látása éjszaka sem hagyja cserben.

A mosómedve hazája eredetileg Észak- és Közép-Amerika, de prémje miatt nemcsak intenzíven vadászták, hanem Európa és Ázsia szerte is mosómedvefarmok nyíltak és az onnan elszökdösött állatok a helyi körülményekhez alkalmazkodva elszaporodtak. A kontinensen is, ma már hazánkban is előfordul, sőt Magyarországon vadászható faj. Évente 1-2 példányt lőnek ki a vadászok.

A mosómedve elsősorban a vízközeli helyeket kedveli. Nem válogatós, szinte bármit megeszik. Gyakran fogyaszt növényeket és magvakat, de szívesen megeszi az ízeltlábúakat, halakat, rágcsálókat, kétéltűeket és tojásokat is. Érdekesség, hogy a mosómedvék ha csak tehetik, megmossák, megtisztítják táplálékukat, mielőtt megennék azt. Innen kapták nevüket is.

A gyerekek kedvence: vörös mókus

A hegyvidékektől az alföldi erdőkig, ligetekig, városi parkokig szinte mindenütt találkozhatunk mókusokkal. Ezek a kis testtömegű (kevesebb, mint fél kilós) rágcsálók rendkívül ügyesen ugrándoznak a fák ágai között. Mozgásukban farkuk segíti őket, azzal egyensúlyoznak, kormányoznak. Érdekesség, hogy a farok mozgatása a mókusok hangulatát is kifejezi, például ha dühösek, akkor előre-hátra lóbálják.

A mókus túlnyomórészt nappal mozog, ezért könnyű megfigyelni. Szüntelenül táplálék után kutat. Tobozokat, fakérgeket, növényi nedveket, bükkmakkot, mogyorót, bogyókat, gombákat, rovarokat és tojásokat fogyaszt. Ősszel mogyoróból és bükkmakkból több helyen is raktárt hoz létre. Valódi téli álomba azonban nem merül, csupán felváltva alszik és pihen, ezért táplálékigénye jelentősen lecsökken.

A népnyelv a vörös mókust cibókának, evetnek vagy kelempász madárnak is nevezi. Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. A Körösvölgyi Állatpark mókusházában egy sötétebb és egy világosabb árnyalatú vörös mókust láthatnak az érdeklődők.


Anna-ligeti tanösvény

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székházaként szolgáló Csáky-kastély kertje, a Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-liget ad helyszínt a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark számára.

Az itt kialakított, jelenleg mintegy 1,5 kilométeres tanösvény mentén az érdeklődők a Körösök völgye, tágabb értelemben, pedig a Dél-Tiszántúl, az Alföld élővilágával ismerkedhetnek meg testközelből. Az érdeklődők az évszázados Körös-ártéri fák között, akadálymentesített sétányon haladva a Dél-Alföld állatfajait testközelből megfigyelve, interaktív tanösvény elemekkel, gyógynövényes kerttel, vizes élőhely bemutatóval is találkozva szerezhetnek tágabb ismereteket a térség élővilágáról.

A tanösvény fő látványosságai közé tartozik a Dél-Tiszántúl legidősebb Kocsányos tölgy matuzsáleme, a műemlék jellegű Csáky-kastély épülete. Továbbá 40 állatfaj több, mint 130 egyede figyelhető meg, közöttük a szabad természetből mára kipusztult európai bölénnyel, vagy az épp az újra terjeszkedőben lévő nádi farkassal.

A bemutatott fajokon túl az Anna-liget, mint természetvédelmi terület számtalan egyéb botanikai, állattani megfigyelést tartogat. A tanösvény bejárásához gyerekek részére óvodás, kisiskolás, tizenéves korosztály számára tervezett munkafüzetek is segítséget nyújtanak, melyek a Körösvölgyi Látogatóközpont ajándékboltjában megvásárolhatóak. A tanösvény bejárásához természetesen túravezetés is igénybe vehető.

A tanösvény látogatása belépődíjhoz kötött, mely a teljes állatpark, a Körösvölgyi Látogatóközpont kiállításainak megtekintését is magába foglalja. A helyszín kerékpár- és kenu túrák kiindulópontja, melyhez eszközkölcsönzésre is lehetőség nyílik. Csoportoknak bejelentkezés szükséges.


Erdei iskola

Minden iskolás korosztály számára élményteli osztálykirándulás célpontja vagy kiváló erdei iskolai szakmai programok megvalósításának helyszíne lehet a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, melyek lebonyolításához szakmai segítséget tudunk nyújtani.

Nemzeti Parkunk bemutatóhelyén állandó kiállításunkon ismerhető meg a Dél-Tiszántúl tájtörténete, természeti értékei, élővilága, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkája. Megtekinthetőek változatos időszaki kiállításaink. Hirdetett és igénybe vehető szakmai programjaink egész év során kihasználhatóak. A Csáky-kastély kertjében elterülő páratlan szépségű, a Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-ligetben évszázados fák között tehet sétát, tölthet el tartalmas időt a csoport. Az ugyanitt helyet kapó, Körösvölgyi Állatparkban elsősorban a Dél-Alföldre jellemző állatfajokkal lehet testközelből megismerkedni. A megtekintéshez különféle hosszúságú túravezetések, illetve a kisebb korosztály számára zoopedagógiai programok is igénybe vehetőek.

Ha a nemzeti park egyéb, Szarvas város környéki látnivalóit is szeretné a csoport bebarangolni, Látogatóközpontunkban lehetősége van az ezzel kapcsolatos tájékozódásra, kenu- és kerékpár kölcsönzésre, szakvezetéses kenu- és kerékpár túrára is. Csoportoknak előadásokat, túravezetéseket, egyéb szakmai programokat is biztosítunk. A látogatóközpont épületében egy 100 fő befogadására alkalmas konferenciaterem található, ahol projektor, DVD, laptop és hangosítás áll rendelkezésre. A 40 fős foglalkoztató teremben szakkönyvtár, fénymikroszkópok, távcsövek, illetve egyéb, kísérletezést, vizsgálódást segítő eszközök segítik a foglalkozások lebonyolítását.

Szállás és étkezési lehetőség:

A szállásra és az étkezésre Szarvas városban számos lehetőség adódik. Szállásként különböző áru és komfortfokozatú helyszín választható, amelyek alkalmasak a délutáni játékok, egyéb szabadidős tevékenységek eltöltésére, Szarvas város egyéb látnivalóinak felkeresésére.


Nyitva tartás

március 12 - június 14. között hétfői napok kivételével

  • a pénztár és a büfé 9.00-17.00 óráig üzemel,
  • az Állatpark 9.00-18.00 között látogatható.

június 15 - augusztus 31. között

  • a pénztár és a büfé 9.00-18.00 óráig üzemel,
  • az Állatpark 9.00-19.00 között látogatható minden nap.

szeptember 1 - október 31. között hétfői napok kivételével

  • a pénztár és a büfé 9.00-17.00 óráig üzemel,
  • az Állatpark 9.00-18.00 között látogatható.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark ünnepnapokon is nyitva tart! Nagyobb csoport érkezését, egyedi programok igénylését érdemes előzetesen bejelenteni és egyeztetni.


BELÉPŐJEGYEK:

  • A belépőjegyek a látogatóközpont és az állatpark önálló látogatását tartalmazzák.
  • 3 éves korig nem kell belépőjegyet váltani.
  • Diákcsoportok esetében 1 fő kísérő pedagógusnak nem kell belépőjegyet váltania.
  • Az árak az ÁFA-t tartalmazzák, az egyes kedvezmények nem vonhatóak össze!

TELJESÁRÚ BELÉPŐJEGY: 900 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KEDVEZMÉNYES BELÉPŐJEGY: 650 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)

CSALÁDI BELÉPŐJEGY: 2.800 Ft/család
2 fő felnőtt+ 2 fő gyermek
GYERMEK PÓTJEGY (2-nél több gyermek esetén): 400 Ft/gyermek


BÉRLETEK:

SZEZONÁLIS BÉRLET: 7.000 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

SZEZONÁLIS KEDVEZMÉNYES BÉRLET: 5.500 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)

SZEZONÁLIS CSALÁDI BÉRLET: 24.000 Ft/család
(2 fő felnőtt+2 fő gyermek)
2-nél több gyermek esetén pótbérlet: 4.000 Ft/gyermek

SZARVASI BELÉPŐJEGYEK
Kizárólag szarvasi lakcímkártyával

BELÉPŐJEGY: 700 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KEDVEZMÉNYES BELÉPŐJEGY: 550 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)

CSALÁDI BELÉPŐJEGY: 2.200 Ft/család
2 fő felnőtt+ 2 fő gyermek
GYERMEK PÓTJEGY (2-nél több gyermek esetén): 400 Ft/gyermek


CSOPORTOS BELÉPŐJEGYEK:
Min. 10 fő esetén

CSOPORTOS BELÉPŐJEGY: 800 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

CSOPORTOS BELÉPŐJEGY: 500 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)


EGYÉB KEDVEZMÉNYEK:

BELÉPŐJEGY TURISTA KÁRTYÁVAL (20%-os kedvezmény): 720 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

BELÉPŐJEGY TURISTA KÁRTYÁVAL (20%-os kedvezmény): 520 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)

BELÉPŐJEGY KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL: 700 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

BELÉPŐJEGY KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL: 550 Ft/fő
(Gyermek 3-6 éves korig, nappali tagozatos diák diákigazolvánnyal, nyugdíjas)

BELÉPŐJEGY FOGYATÉKKAL ÉLŐKNEK: 300 Ft/fő

BELÉPŐJEGY PEDAGÓGUS IGAZOLVÁNNYAL: 500 Ft/fő


ESZKÖZKÖLCSÖNZÉSI DÍJAK:

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS/ ÓRA: 390 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS/ NAP*: 1.270 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS/ ÓRA: 230 Ft/fő
(Gyermek, diák, nyugdíjas)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS/ NAP*: 810 Ft/fő
(Gyermek, diák, nyugdíjas)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ ÓRA: 350 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ NAP*: 1.150 Ft/fő
(Felnőtt, 18 év felett)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ ÓRA: 210 Ft/fő
(Gyermek, diák, nyugdíjas)

KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ NAP*: 730 Ft/fő
(Gyermek, diák, nyugdíjas)

KENU KÖLCSÖNZÉS/ ÓRA: 400 Ft/kenu

KENU KÖLCSÖNZÉS/ NAP*: 1.400 Ft/kenu

KENU KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ ÓRA: 360 Ft/kenu
(10%-os kedvezmény)

KENU KÖLCSÖNZÉS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL/ NAP*: 1.260 Ft/kenu
(10%-os kedvezmény)

FOTÓS LES HASZNÁLATI NAPIDÍJ*: 10.000 Ft/nap
(Felnőtt, 18 év felett)

FOTÓS LES HASZNÁLATI NAPIDÍJ*: 5.000 Ft/nap
(Diák, nyugdíjas)

FOTÓS LES HASZNÁLATI FÉL NAPIDÍJ: 6.000 Ft/fél nap
(Felnőtt, 18 év felett)

FOTÓS LES HASZNÁLATI FÉL NAPIDÍJ: 3.000 Ft/fél nap
(Diák, nyugdíjas)

AUDIOGUIDE HASZNÁLAT MAGYAR NYELVEN: 500 Ft/készülék

AUDIOGUIDE HASZNÁLAT ANGOL NYELVEN: 1500 Ft/készülék

AUDIOGUIDE HASZNÁLAT FOGYATÉKKAL ÉLŐKNEK: térítésmentes

*A kerékpár, kenu, audioguide- eszköz és fotós les kölcsönzési- és használati díjai a Látogatóközpont napi nyitvatartási idejére vonatkoznak.


SZOLGÁLTATÁSOK:

SZAKMAI ELŐADÁS: 4.000Ft/óra, 2.000 Ft/30 perc

TÚRAVEZETÉS: 4.000 Ftóra/csoport, 2.000 Ft/30perc/csoport

ZOOPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS: 2.000 Ft/30 perc
(óvodás-kisiskolás csoportok számára, max. 30 fő)

GYÓGYNÖVÉNYES FOGLALKOZÁS: 800 Ft/ fő/ alkalom
(Min. 8 fő, gyógynövény-ismereti bemutató, teakóstoló)
(A programdíj nem tartalmazza az állatpark megtekintését!)

GYÓGYNÖVÉNYES FOGLALKOZÁS KÖRÖS-MENTI KÁRTYÁVAL: 720 Ft/ fő/ alkalom
(10%-os kedvezmény)
(A programdíj nem tartalmazza az állatpark megtekintését!)


KERÉKPÁRTÚRA SZAKVEZETÉSSEL (+kerékpár kölcsönzési díj): 600 Ft/fő
(A programdíj nem tartalmazza az állatpark megtekintését!)

KENUTÚRA SZAKVEZETÉSSEL (+kenukölcsönzési díj): 850 Ft/fő
(A programdíj nem tartalmazza az állatpark megtekintését!)


TEREMBÉRLETI DÍJAK:

TEREMBÉRLET: Konferencia terem (100 fő): 10.200 Ft/óra, 50.800 Ft/nap
(Nem szakmai rendezvények)

TEREMBÉRLET: Foglalkoztató terem (45 fő): 6.650 Ft/óra, 25.400 Ft/nap
(Nem szakmai rendezvények)

Kapcsolatfelvétel, elérhetőségek ◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer