Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Miskolci Magyar Ortodox Múzeum
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Miskolci Magyar Ortodox Múzeum

A Magyar Orthodox Adminisztratúra és a miskolci Herman Ottó Múzeum összefogásával, közel egy évtizedes előkészítő munka eredményeként 1986 decemberében nyílt meg Miskolcon a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum.

További információk


Még több a településen (Miskolc):

A múzeum nyitvatartása:

– Nyári időszakban (Május 1-től október 1-ig) 9.00-17.00-ig

– Téli időszakban (Október 1-től május 1-ig) 10.00-16.00-ig

A múzeumról

Magyarországon jelenleg közel húsz egyházi múzeum, illetve gyűjtemény működik regionális, vagy országos gyűjtőkörrel. Kulturális kormányzatunk felismerve ezen gyűjtemények hatalmas kultúrtörténeti jelentőségét és a magyar művelődéstörténetben elfoglalt kimagasló helyét, mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatja a magyarországi egyházak azon törekvését, hogy rejtett kincseiket megmutatva részt vehessenek közgyűjteményeink közművelődési munkájában. A hazai ortodox egyházak közül a szerbek és románok rendelkeznek tudományos és művészeti gyűjteménnyel, amelyek Szentendrén illetve Gyulán találhatók.

A miskolci múzeum a Moszkvai Patriarchátus kötelékébe tartozó – görög alapítású -, magyar egyházközségek liturgikus művészetét és kulturális örökségét hivatott bemutatni. A múzeum az egykori nagyhírű miskolci görög iskola épületében, a Deák tér 7. szám alatt kapott helyet. A mértéktartóan elegáns külsejű, késő barokk épületet Janovics Ferenc, gazdag miskolci kereskedő saját költségén építtette. A kereskedő kompánia és az egyházközség által fenntartott iskola 1805-ben nyitotta meg kapuit. Az 1980-as évek első felében az akkori megyei tanács áldozatkészségének köszönhetően megújultak az épület homlokzatai és hangulatos belső terei.

A kicsiny, de – kiállított tárgyaiban – gazdag múzeum folyosóján kaptak helyet a 17-18. században megtelepedett makedovlachok egyházi- és iskolatörténeti dokumentumai. A kiállított tárgyak – elsősorban könyvek és írásos dokumentumok – megvilágítják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen hazai balkáni eredetű népesség megőrizte a Balkánról hozott bizánci hagyományokkal áthatott, ősi műveltségét is. Ezt a sokszínű, különböző kultúrkörökből összeötvözött kultúrát és művészeti örökséget a kiállítás további három terme mutatja be.

Az első terem valójában egy kápolna-rekonstrukció, melynek enteriőrjében a monumentális barokk templomok felépülte előtti istentiszteleti helyek hangulata érezhető. Ugyanitt látható a gyűjtemény grafikai kollekciójának legértékesebb része; azon belül külön figyelemre méltóak a magyarországi görög templomok rézmetszetes felszentelési ikonjai. A hasonló technikával készült vászonra, illetve selyemre nyomtatott antimenzionok az ortodox templomok legfontosabb liturgikus tárgyai.

A középső – s egyben legnagyobb alapterületű – teremben láthatóak a szövött és hímzett liturgikus textíliák, valamint a többnyire ezüstből készült darabokat tartalmazó ötvösmű-gyűjtemény. Az előbbiek közül főleg a konstantinápolyi Zuzana leánynevelő intézetben készült, fémszállal hímzett takaróegyüttes érdemel külön említést.

A bemutatott ötvösmuvek két nagy csoportba oszthatóak: az egyikben balkáni és velencei, a másikban magyarországi ötvösök szebbnél szebb, változatos technikai megoldásokkal készített remekművei kapnakhelyet. A 18. század macedóniai ötvöseit dicséri a miskolci templomból származó, 1721-ben Moszchopoliszban készített, három darabból álló kollekció: kehely, oltárkereszt, püspöki hármas gyertyatartó. A hazaiötvösmuvészetet elsősorban pest-budai mesterek képviselik. Pazar filigrán technikával készült keresztfoglalataik, kelykeik, evangéliumoskönyv-kötéseik a magyar ötvösmuvészet élvonalát reprezentáló darabok.

A kiállítás miniatűr puszpáng keresztjei, athoszi és szentföldi ortodox monostorok faragó szerzeteseinek hallatlan türelméről és mesterségbeli tudásának és alázatának bizonyítékai. Ezek a nagy értékű faragványok zarándok-emlékként kerültek Magyarországra és ezüstbe foglalva kaptak helyet a templomok oltárasztalain.

A harmadik terem vitrinjei még mindig gazdag ötvösművészeti és ónkollekcióval lepik meg a látogatót. A környező falak paravánjain a múzeum gazdag ikongyűjteménye kapott helyet. A magyarországi és levantei görög műhelyekből származó táblák mellett szerb és orosz ikonfestő központok színpompás, változatos ikonográfiai programú műalkotásaival találkozik a vendég. Az utolsó vitrin a 18. század textilművészetének egyik kiemelkedő darabját mutatja be.Ez a miskolci egyházközség – 1760-ban Bécsben hímzett – epitáfiosza (nagypénteki sírleple).

A kiállítás rendezői remélik, hogy a miskolci Magyar Orthodox Egyházi Múzeum látogatói a magyar kultúra egy ez ideig kevéssé ismert és sokszor félreértett rétegének mélyebb ismeretével távoznak az egykori görög iskola falai közül!

Forrás: A múzeum honlapja

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Miskolc):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer