Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Pannonhalmi Apátsági Múzeum
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Pannonhalmi Apátsági Múzeum

A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.

További információk

Info:


Még több a településen (Pannonhalma):

Az Apátsági Múzeum állandó kiállításoknak és időszakos tárlatoknak ad helyet.

A Főapátság műgyűjteményei

A Szent Benedek rend középkori templomainak művészi megformálása, díszítése és berendezése, a liturgia során használt szakrális eszközök, edények, öltözékek és könyvek az európai kultúra gazdag és elválaszthatatlan öröksége. A kiemelkedő művészi értéket képviselő tárgyak felé nemcsak korunk embere fordul érdeklődéssel. Az egykori alkotók és használók is úgy tekintettek rájuk, mint környezetük rangját kifejező, értékes tartozékára: a középkori monostorok tehetősségét nemcsak jövedelmi forrásaik, földbirtokaik és az ott élő emberek száma jellemezte, hanem a sekrestyék és armáriumok mélyén őrzött díszes kódexek, nemesfémből készült, drágakövekkel vagy zománcokkal ékesített ötvösművek, ereklyék és drága textíliák gyűjteménye is. Megbecsülték, és ha veszély fenyegetett, védelmezték, elrejtették vagy elmenekítették ezeket a tárgyakat.

Ha nem is felel meg az egykori értékszemlélet szerint a templomi ékességek tömege annak, amit ma múzeumi műgyűjteménynek nevezünk, valamiféleképpen mégis van közös vonása a modern kori műgyűjteménnyel. Abban is megnyilvánul ez a hasonlóság, ahogyan a középkorban kezelték és nyilvántartásba vették, részletes inventáriumokban sorolták fel a tárgyakat. Az ereklyék, vagy ereklyéket tartalmazó tárgyak megszerzéséről szóló, sok naivitást tartalmazó középkori történetek pedig bizonyos értelemben az újkori műgyűjtők híres mesterek alkotásaira, ritkaságokra vágyó, sokszor szintén túlzásokra ösztönző szenvedélyét idézik fel.

A pannonhalmi apátság alapítása óta rendelkezett ilyen „gyűjteménnyel”, amelynek a „leltára” is ránk maradt. Alig száz évvel a monostor alapítása után, Szent László király uralkodásnak idején, 1093 körül készült el a templomi felszereléseket és könyveket felsoroló dokumentum, amely a magyar kultúrtörténetnek is páratlan forrása. Azt tanúsítja, hogy a korai Árpád-kor királyi monostorai a nyugat-európai apátságokhoz hasonló gazdagságúak lehettek, hátterében pedig fejlett kézműves produkció és kereskedelem állhatott. Az 1518-ban ismét leltárba vett gazdag templomfelszerelés a 16. század második felében kritikus helyzetbe került. A középkori kincseket, könyveket és okleveleket a török hódítástól fenyegetett területről Fejérkövy István kormányzó főapát (1567-1593) előbb Veszprémbe menekítette, majd miután a nyitrai püspökség élére nevezték ki, a csataterektől távolabb fekvő, biztonságosabb észak-magyarországi városba vitette tovább. Előrelátó gondoskodásának köszönhető, hogy a török háborúkat nagyobb veszteségek nélkül túlélték az apátság ingóságai. A kincstár nyitrai megőrzésének különös emléke is van, egy késő gótikus kehely, amely a pannonhalmi kincstárból maradt vissza, a mai napig a nyitrai székesegyházban található. A Magger Placid főapát (1647-1667) idején készült jegyzék az apátság javai között már jelentős számú festményt is felsorol. A következő században rendkívül értékes uralkodói ajándékok gyarapították tovább Pannonhalma kincstárát. Nem véletlen, hogy az 1620 körül Prágában készült, jelentős művészi értéket képviselő ereklyetartókat korábban a császári kincstárban őrizték. Újabb különleges ajándékkal gazdagította Pannonhalmát a királynő 1779-ben, amikor megbízottja, Pierer József győri kanonok közreműködésével a magyar koronázási palástról 1613-ban készített, festett selyemmásolatot küldte el az apátságba.

A korábbiaknál is súlyosabb veszélyt jelentett az apátság műkincseire a rend II. József által 1786-ban elrendelt feloszlatása. A felszámolt monostorok, közöttük Pannonhalma javai az állam tulajdonába, és többnyire szabad értékesítésre kerültek. Az általában árveréseken eladott ingóságoknak rendszerint nyoma veszett, az apátság éremgyűjteményét Bécsbe szállították. Több esetben megtörtént azonban, hogy magánszemélyeknek sikerült megőrzési szándékkal az árverésen megvásárolni és később a rend birtokába visszajuttatni egyes tárgyakat. Így került vissza Pannonhalmára egy barokk cibórium Somogyi Dániel főapát családjának köszönhetően, és így tett Lovász András is, aki a templom nagy monstranciáját szerezte meg, és adta vissza 1802-ben a bencéseknek.

1802 után a visszaállított rend új feladatához, a középiskolai oktatáshoz és a tanárképzéshez kapcsolódó tudományos és művészeti gyűjteményeinek módszeres fejlesztésébe kezdett. Olyan, korábban feloszlatott rendházak javai is átkerültek ekkor Pannonhalmára, mint a győri jezsuitáké, kiemelkedő 18. századi textíliákkal és ötvösművekkel. A képtár mint gyűjtemény megalapítása Kovács Tamás (1783–1841) főapátnak köszönhető, aki 1833-ban Pozsonyban megvásárolta a főként elsőrangú numizmatikai anyaga révén nemzetközi hírű hédervári Viczay-gyűjtemény legjelentősebb festményeit. Az 1830-as években számos magánadománnyal és további vásárlásokkal gyarapodott a gyűjtemény.

Az apátság 19. században kiteljesedő gyűjteményei, amint az egyetemes múzeum szerepét betöltő új könyvtár alaprajzáról is leolvasható, a képzőművészetnél lényegesen szélesebb kört ölelnek fel. A természettant és történelmet tanító szerzeteseknek szemléltetési célból is szükségük volt az ásványok, növénymaradványok, régészeti leletek, kultúrtörténeti és ipartörténeti emlékek gyűjtésére. Nem feledkezhetünk meg a gyűjtemények bemutatásakor azokról a liturgia során használt tárgyakról sem, amelyek elsődlegesen nem mint műalkotások szerepelnek a monostor történetében – nem tartoznak a könyvtárépületben létrehozott 19. századi gyűjtemény
együtteshez sem –, de ma már elsősorban iparművészeti kincsként értékelhetők.

Középkori kőtár

A pannonhalmi apátság épületeiből az elmúlt közel két évszázad alatt bontások és átalakítási munkálatok, az 1960-as évektől már módszeres műemléki épületkutatások során is számos középkori kőfaragvány került elő, amelyek mára külön gyűjteménnyé fejlődtek. E tudományos gyűjtemény abban segíthet bennünket, hogy jobban megértsük a nagy egységeiben ma is meglévő első magyar bencés monostor építésének hosszú történetét. A faragott kövek, amelyek önmagukban is élvezhető emlékei a középkori építészetnek, olyasmiket árulnak el az egykori mesterekről, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeztek, honnan érkezhettek, milyen művészi kapcsolatokat és a maguk korában milyen újdonságokat hoztak Európának erre a vidékére.

Pannónia szőlőskertje borászati és pincekiállítás

A korábbi nagy sikerű időszakos kiállítás állandó kiállításként történő installálása az apátsági major mögötti, domboldalba vájt, mintegy 422 méter hosszú pincerendszerben, nyolc állomásra osztva mutatja be a szőlőtermesztés és a bortermelés történetét, összetett rendszerét.

A legenda szerint a velencei származású bencés szerzetes, majd csanádi püspök, Szent Gellért „a nyári időben az Úr házába jéggel telt edényeket rakatott, s ezekben az Úr vérének átváltoztatásához palackokat őriztek a legjobb borral, amit csak találni lehetett. Mert azt mondta:

’Amit hittel fogadunk belül, érezzük azt kellemesnek kívül’.” A legendarészlet igazolja a szerzetesek borfogyasztásban megmutatkozó igényességét, illetve magába sűríti azt a tényt, hogy a szőlőtermő vidéken lévő egyházi intézmények, köztük a bencés apátságok a liturgiához és a mindennapi fogyasztáshoz szükséges bor előállítása révén a középkori európai borkultúra meghatározó színtereivé váltak. A szentmiséhez elengedhetetlen a bor, a pincékből mégis sokkal több ital került az asztalra, mint az oltárra. A tiszta ivóvíz hiánya miatt ugyanis a középkorban bort vagy vizezett bort ittak, a járványok idején pedig a szokásosnál is többet, hiszen a bornak gyógyító, erősítő hatást tulajdonítottak.

Igyekeztek tehát saját szőlőkre szert tenni és azokat művelni, műveltetni, hogy maguk állíthassák elő mindennapi borszükségletüket. A Pannónia Szent Hegyén 996-ban megtelepedő szerzetesek számára kiállított kiváltságlevél bizonyítja, hogy a monostornak már a kezdetektől voltak szőlői, de többek között a somogyi tizedszedési jognak köszönhetően jelentős bordézsmával is rendelkezett.

A pannonhalmi apátság birtok- és jövedelemgyarapodása különösen Uros apát idején (1207–1242) vált jelentőssé.

A Múzeum kiállításai csoportok számára előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés alapján a nyitvatartási időben látogathatóak.

Jelenleg az állandó kiállításaink látogathatók: Középkori Kőtár, Főapátság Műgyűjteménye, Pannónia Szőlőskertje.

Az Apátsági Múzeum belépődíjai 2016.

Egy kiállítás

  • Felnőtt 750 Ft
  • Diák*, nyugdíjas 450 Ft
  • Család (2 felnőtt és 18 év alatti gyermekeik) 1500 Ft

3 kiállítás együtt (műgyűjtemény+borászati+időszaki)

  • Felnőtt 1500 Ft
  • Diák*, nyugdíjas 750 Ft
  • Család (2 felnőtt és 18 év alatti gyermekeik) 3000 Ft

Kombinált belépőjegy – Múzeum 3 kiállítás + Apátsági látogatás audio-guide készülékkel

  • Felnőtt 3300 Ft
  • Diák*, nyugdíjas 1650 Ft
  • Család (2 felnőtt és 18 év alatti gyermekeik) 6600 Ft

* felsőfokú oktatási intézmények hallgatói esetében nappali tagozatos diákigazolvánnyal

A megadott árak magyar forintban értendők és az ÁFÁ-t tartalmazzák!

Díjtalan/kedvezményes belépést biztosítunk a következő személyek részére:

  • csoportokat kísérő idegenvezetők és sofőrök, idegenvezetői igazolvánnyal vagy miniszter által kiadott érvényesített szakmai belépővel, közgyűjteményi szakmai szervezet érvényes tagkártyájával rendelkezők, újságírók, fogyatékkal élők,
  • érvényes pedagógusigazolvánnyal rendelkező pedagógusok (egyéni illetve tantestületi látogatóként diákjegyet fizetnek)

A kedvezmények igénybe vétele érvényes igazolvánnyal lehetséges.

OTP, K&H és MKB SZÉP kártya elfogadóhely.

Listafotó: Horváth Tamás

2016.02.01 - 2016.12.31
Hétfő: -
Kedd: 10:00 - 15:00
Szerda: 10:00 - 15:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: 10:00 - 15:00
Vasárnap: 10:00 - 15:00

Még több a településen (Pannonhalma):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer