Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Bakonybéli Tájház
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Bakonybéli Tájház

A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli.

További információk


Még több a településen (Bakonybél):

Az utolsó tulajdonosáról Hasprai-háznak nevezett épület a település 1857-es kataszteri térképén már szerepel. Az ún. nagyházból, kisházból és torkospajtából álló épületegyüttest 1968-tól műemlékké nyilvánították, és 1970-től – kisebb megszakítással - múzeumi kiállítóhelyként működik. 2000-2002 között a Kincstári Vagyonigazgatóság a nagyházat teljesen felújította. 2005-ig a Guzmics Izidor Kulturális és Idegenforgalmi Egyesület működtette, majd a Bakonybéli Önkormányzat lett a fenntartója. Ekkor rendezte újjá a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság a néprajzi és a faeszköz készítés történetét bemutató kiállításokat.

A Hasprai család neve már a 18. századi összeírásokban szerepel. A 19-20. században faeszközök kereskedelmével foglalkoztak. Íves gádoros házuk és berendezésük a módosabb gazdák életkörülményeit tükrözik. Hasprai József 1926-ban kötött házasságot Lakatos Terézzel, ezután költözött a fiatal pár a korábbi tisztaszobába, ahol gyermekeik is születtek. A lakószoba berendezése ezt a kort idézi fel. Az egykor füstös konyhát is ebben az időszakban alakították át tűzhelyessé. A konyhai eszközök különböző korszakokból származnak. A hátsó szobában az idősebb szülők – egy generációval korábbi – bútorai és tárgyai láthatók.

A lakórészek mögötti helyiség eredetileg istálló volt. Itt állította fel a megyei múzeum a bakonybéli faeszközkészítést bemutató tárlatot. Az erdővel körülvett falu kevés szántóföldi művelésre alkalmas területtel bírt. Ezért lakói a 18. századtól jövedelmüket a faszerszámok készítésével egészítették k. A 19. századra évente százezer számra készítettek faszerszámokat, amelyekkel messze földön kereskedtek is. A kiállításban láthatjuk a sopárt, a ház közelében felállított nyitott műhelyt, a vonyószéket, a munkához használt szerszámokat, megismerhetjük a favella készítésének folyamatát, a helyiek által Kacatgyárnak nevezett faipari kisüzem termékeit.

A kisebbik épület őrzi az eredeti füstös konyha kemencéjét és azokat a különböző korból származó használati eszközöket, amelyeket a falu lakói ajándékoztak a Tájháznak. A belső szobában régi bakonybéli képeslapokból készült tablók idézik fel a 20. századi faluképet.

Az 1895-ben az épülethez toldott üzlethelyiség ad helyet az időszaki kiállításoknak.

A bakonyi indián játék története

A kiállítás célja a Cseh Tamás nevével fémjelzett, több mint 50 éves indián játék keletkezésének és történetének összefoglalása, bemutatása. Emléket kíván állítani az alapítónak, a játék hosszú történetének, hagyományának, a falu és az indiánok kapcsolatának.

1961-ben az érettségire készülő Cseh Tamás három barátjával a Bakonybél-környéki erdőkbe ment „hogy indián módra megküzdjön egymással”. Olvasmányélményeik, May Károly, Cooper indiánregényei alapján az indiánokat tiszta, nyíltszívű, egyszerű, természetszerető és bátor embereknek tartották, ilyenek akartak lenni maguk is. Így kezdődött az indián játék. A résztvevők lassan felnőttek, sok év alatt családtagokkal, rokonokkal, barátokkal bővült a létszám. Az aktív taglétszám mára körülbelül 200 fő, a sok év alatt több mint ezer ember fordulhatott meg a játékban.

Nyitva tartás:

Minden nap, tehát hétfőn is látogatható!

Hétfőtől szombatig 9-18 óra között tart nyitva.

Vasárnap 9-16 óráig tart nyitva.

Minden vendéget végigkísér a kiállításokon a háziasszony.

Belépőjegy árak 2016:

felnőtt: 500 Ft,    kedvezményes: 400 Ft,      gyerek (5-14 éves): 300 Ft.

A látogatásra 30 - 60 percet érdemes tervezni.

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Bakonybél):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer