Szerb Egyházi Múzeum
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
Az 1389-es rigómezei csatavesztés és a középkori szerb állam összeomlása után egyre növekedett annak a veszélye, hogy a törökök továbbhatolnak a Duna menti területekre is. Ez arra ösztönözte a magyar uralkodókat, elsősorban Zsigmondot és Corvin Mátyást, hogy a szerb despotákkal szövetségre lépve és a szerb nemesség jelentős részének segítségével erős védelmet szervezzenek. Ennek a törekvésnek a megvalósításában a XV. és a XVI. század folyamán döntő szerepük volt azoknak a felső Duna menti városoknak, amelyeknek számottevő, részben a királyi dunai flotta szolgálatában álló szerb lakossága is volt. Buda, Esztergom, Komárom és Győr mellett különösképpen kiemelkedett a Csepel-szigeten fekvő Ráckeve. Ez a város a magyarországi szerbek és más ortodox hitű lakosok jelentős egyházi és gazdasági központjává fejlődött. A szerbek legnagyobb része 1440-ben települt ide, amikor I. Ulászló magyar királytól kiváltságjogokat is kaptak. Felújítottak a városban egy későgótikus templomot, amit később, 1514-ben, freskókkal is díszítettek. Ezek a falképek, amelyek az újabb, XVIII. századi réteg alatt rejtőznek, valamint néhány fennmaradt istentiszteleti tárgy arra utalnak, hogy Ráckevén és a többi Duna menti településen termékeny ortodox művészeti tevékenység folyt a XV. és a XVI. században.
A törökök betörése Magyarország központi területeire, majd Buda eleste 1541-ben sok helyen a korábbi tevékenység jelentős visszaeséséhez vezetett. Ezt Ráckeve példája is mutatja, ugyanis lakosságának nagy része átköltözött az észak-magyarországi Komárom és Győr városába. Ez a két határmenti település lett a szerbek menedéke a Magyar Királyság megmaradt részén, míg a török uralom alatt álló területek legfontosabb ortodox szellemi központja az 1585-ben alapított grábóci kolostor lett. Grábóc XVII. századi jelentőségéről tanúskodnak a szentendrei Gyűjteményben lévő fennmaradt kincsei is.
A XVII. század végén a keresztény hadak kiszorították a törököket Magyarországról, majd Szerbia nagy részét is felszabadították. 1690-ben azonban a törökök megállították előretörésüket és újra elfoglalták Belgrádot, aminek következményeként a szerbek tömegesen menekültek a Szávától és a Dunától északra eső területekre. Az áttelepülők egy nagyobb csoportja III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével 1690-ben eljutott a Buda közelében fekvő Szentendréig is, ahol hamarosan felállították a Budai Egyházmegye új székhelyét és felépítettek hét ortodox templomot. Az áttelepülés utáni években az ikonok, szertartáskönyvek és a liturgikus felszerelési tárgyak terén mutatkozó szükséglet következtében Szentendre jelentős művészeti és irodalmi központtá fejlődött. A račai iskolát követő kéziratos könyveken kívül kiemelkedő volt az ikonfestők tevékenysége is, akik következetesen a leegyszerűsített késő bizánci művészeti megoldásokra támaszkodtak.
A XVIII. század első felében az autodidakta népi ikonfestők, akik többnyire kisebb falusi templomokban dolgoztak, szintén a hagyományos művészeti szemlélethez kötődtek. Azonban festészetükben, szabadabb és találékonyabb hozzáállásuk miatt, felsejlenek a változás első jelei, a korábbi stílusfelfogástól való eltérések. E képzeletgazdagságukkal és dekorativitásukkal kitűnő ikonok mellett a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben megtalálhatók a képzettebb és tanult festők alkotásai is, akik ugyancsak a posztbizánci formanyelvet követték. Ezek között a magas stílusfokon álló mesterek között kiemelkedik Ostoja Mrkojević, Mitrofan zográf, valamint a bánáti ikonfestők, Nedeljko Popović és Georgije Ranite.
A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. Ezeken a stílusjegyek változása a festészet, a grafika és a képzőművészet egyéb ágazatainak fejlődéséhez kötődött. Mégis, az ikonfestészettől eltérően, ahol a hagyományos késő bizánci megoldások a legtovább maradtak fenn, az iparművészeti tárgyak már meglehetősen korán barokk, majd rokokó stíluselemeket mutattak. A XVIII. század közepétől a helybeli szerb ötvös és más műhelyek mellett, mind gyakrabban rendelnek istentiszteleti tárgyakat ismert magyar és osztrák mesterektől is, sőt távolabbi európai műhelyekből is érkeznek értékes alkotások. Ezért a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben található liturgikus felszerelési tárgyak különleges gazdagságot és változatosságot mutatnak, és gyakran előrevetítik az újkori szerb művészet fejlődésének főbb vonulatait is.
A XVIII. század közepén, többek között a Habsburg Birodalom megváltozott viszonyai következtében, IV. Arsenije Jovanović Šakabenta pátriárka messze ható reformokat indított el. Reformjai az egyházi festészetet is érintették, és a már barokk jelleget öltő orosz és ukrán egyházi művészet erőteljes hatása alatt álltak. Az új képzőművészeti irányvonal elfogadásra talált a megerősödő polgárság soraiban is, amit jól példáz a szentendrei Preobraženska-templom 1746-ban festett ikonosztázionja, amely a szerb művészetben az első magas barokk képfal. Elkészülte után a bizánci és a nyugati stíluselemek együttélésén alapuló új festészeti szemléletet Dionosije Novaković budai püspök is támogatta. Az ő közreműködésével a XVIII. század második felében ennek a művészeti irányzatnak a legjobb mesterei festettek ikonosztázionokat az Egyházmegye templomaiban, köztük Jovan Popović, Stefan Tenecki és az újvidéki Vasa Ostojić. Az ukrán barokk művészet hatása megjelent Jovan Četirević Grabovan festészetében is, aki 1776-ban a székesfehérvári szerb templom ikonosztázionját készítette. Azonban az ő festészetében túlsúlyban maradtak az italo-krétai körhöz kötődő posztbizánci stíluselemek, mely irányzatnak a legfőbb művelői a Duna menti térségben is dolgozó görög ikonfestők voltak. A nagyméretű barokk ikonosztázionok készítésének korszakában 1765 körül a dél-balkáni Moschopoliszból Magyarországra érkezett festőműhelyével Teodor Simeonov, aki társaival a hagyományokhoz kötődő posztbizánci szellemben megfestette a ráckevei és a székesfehérvári templomok falképeit. Az Egyházmegye templomai számára igen sok ikont is festettek, felmutatva a konzervatív stiláris megoldások értékeit. Alkotásaik a XVIII. század második felében dolgozó más festők munkái mellett igen jelentősek a szentendrei Gyűjteményben.
A XVIII. század vége és a XIX. század első évtizedei az Egyházmegye számára a fénykor utolsó fontos időszakát jelentették. Pest, Buda és Szentendre ekkor még a szerb kultúra és műveltség jelentős központjai voltak. 1812-ben nyitották meg az első szerb tanárképzőt Szentendrén, és 1826-ban alapították a Szerb Matica irodalmi és tudós társaságot Pesten. Ebben az időben egyes városokban különösen kiemelkedő volt a gazdaságilag megerősödött görög közösségek tevékenysége is. Az Egyházmegyében ekkor a legjelentősebb későbarokk és klasszicista stílust követő, többnyire a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult szerb festők dolgoztak, akik ikonosztázionokon kívül nagy számban festettek önálló ikonokat és portrékat is. Ezek között a mesterek között különösképpen kiemelkedett a bajai születésű Pavel Đurković, a budai Mihailo Živković, aki a szentendrei Blagoveštenska-templom ikonosztázionját is festette, valamint a nagyhatású újvidéki mester Arsenije Teodorović, a szerb klasszicista festészet legjelentősebb képviselője.
A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található. Ugyanakkor a gyűjtemény teljes áttekintést ad az egyházmegye gazdag művészeti örökségéről és elénk tárja a Duna menti térség ortodox egyházművészetének alapvető fejlődési folyamatait, bemutatva a XVIII. századi szerb kultúra megújhodását és az európai áramlatokba való újbóli bekapcsolódását. Ebben a korszakban a nyugat-európai hatások alatt a szerb művészet elhagyta középkori és késő bizánci jellemvonásait, de megőrizve szellemiségét és művészeti identitását kivételes értékű és kvalitású műalkotásokat hozott létre. Múzeumunk, egy szélesebb időközt felölelve, ezeknek a művészeti értékeknek egy részét tárja elénk.
Nyitva tartás:
Nyitva tartás:
május 1-től szeptember 30-ig, 10-18 óráig,
október 1-től április 30-ig, 10-16 óráig.
szünnap: Hétfő
január 1-től - február 28-ig, 10-16 óráig
Szünnap: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök
Belépődíj: 1000,- Ft,
A belépőjeggyel a múzeumon kívül a Belgrád Székesegyház is megtekinthető.
Kedvezmények: diákoknak 50%, nyugdíjasoknak 50%
Csoportos belépő 25 fő felett 800 Ft.
Tárlatvezetés előzetes bejelentkezés alapján: 17.000 Ft
2024.01.01 - 2024.12.31 |
Teddy Beer Gasztrokocsma Szentendre
Kézműves sörök háza és barbecue étterem Szentendrén.
Trattoria Cardinale Szentendre
Szentendrén, a Dunakorzó leghangulatosabb teraszával várjuk kedves vendégeinket, kitűnő olasz konyhával, széles koktélválasztékkal, szolid árakkal! Olaszország - azon belül Calabria - hagyományaira épül a konyhánk, amit a tulajdonosi kör gasztro túrán szerzett receptekkel színesít. Papírvékony pizza, házi ...
Éclair`s Fine Bistro Szentendre
Letisztult, harmonikus ízek kreatívan, Szentendrén. Az Éclair’s Fine Bistro az étel és a hangulat csodás szimbiózisa, mely minden érzékszervünkre hatással van. Egy olyan éttermet szerettünk volna nyitni, ahová mi is szívesen beülnénk. Egy olyan helyet, ami egyben közösségi tér is. Célunk, hogy Vendégeink ...
Húsvéti népszokások és hagyományok 2024 Szentendre. Tavaszi témahét a húsvét jegyében 2024.03.28. (csütörtök) - 2024.04.07. (vasárnap)
Tavaszi témahetünk központi témája a húsvéti készülődés és a Nagyhét szokásainak bemutatása az élő múzeumi helyszíneken.
Bringatúrák a Szentendrei Skanzenben 2024 2024. március 29. (péntek) - 2024. március 30. (szombat)
Izgalmas biciklistúrákkal várjuk a látogatókat a Skanzenben. Minden nap más-más téma mentén tekerhetnek körbe a múzeumon muzeológusok vezetésével a résztvevők. Így olyan helyszíneket is felfedezhetnek, melyek a mindennapi látogatók szeme előtt rejtve maradnak.
Családi program hétvégék Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Hétvégi családi programokra hívjuk és várjuk aktív helyszíneinkre, gyermek élménypontjainkhoz. Keressék fel aktív helyszíneinket a múzeumon belül! Régi praktikákat sajátíthatnak el, hasznos tippeket, ötleteket kaphatnak, megismerhetik az egykori mindennapokat. Miként élték mindennapjaikat a paraszti ...
Erdőhorváti perec sütés, hétvégi program a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzenben 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Egykor az erdőhorváti asszonyok Miskolctól Sátoraljaújhelyig híresek voltak perecükről.
Hétvégi családi programok a Skanzenben, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Az aktív kikapcsolódás jegyében zajlanak hétvégi programjaink. Kézműves műhelyeinkben a gyertyamártástól a szappanfőzésen át, a tartósítási eljárásokig megannyi tevékenységet bemutatunk. Kovácsműhelyünkben izzik a vas, malmainkban őrölnek a kerekek, s kiderül mi a titka a vízimalom, a tiprómalom, vagy ...
Népszokások, hagyományok a Skanzenben, hétvégente élő múzeumi programok Szentendrén 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Miként élték mindennapjaikat a paraszti világban a házak egykori lakói? Hétvégente fedezze fel a korabeli mindennapokat aktív helyszíneink segítségével!
Élménypark Pest megye, családi élményhétvége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Hétvégi családi programok Pest megye híres élményparkjában, a népszerű Skanzenben. Az aktív kikapcsolódás jegyében zajlanak hétvégi programjaink. Kézműves műhelyeinkben a gyertyamártástól a szappanfőzésen át, a tartósítási eljárásokig megannyi tevékenységet bemutatunk. Kovácsműhelyünkben izzik a vas, ...
Húsvét Szentendre 2024. Húsvéti fesztivál a Skanzenben 2024.03.31. (vasárnap) - 2024.04.01. (hétfő)
Az egyházi ünnepek közül is kiemelkedő a húsvét (az ünnepek ünnepe), amely során Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. A húsvéti ünnepkört megelőzi a nagyböjt, az a testi és lelki felkészülés, ami hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.
Gyógynövényes workshop 2024. Gyógynövények, gyógynövényes készítmények workshopok a Skanzenben 2024. április 5. (péntek)
A gyógynövények, a belőlük nyerhető készítmények és a gyógynövényes ismeretek méltán örvendenek ismét nagy népszerűségnek. Ezért idén tavasszal 3 gyógynövényes tematikájú workshopot is tartunk a Skanzenben.
Örökség Műhely programok 2024. Workshopok, foglalkozások, táborok a Szentendrei Skanzenben 2024. április 5. (péntek)
Idén is folytatjuk műhely-foglalkozásainkat! Mi az az Örökség Műhely? Mai világunkban is használható tudást szeretnénk megosztani Önökkel. Azokat az apró és mindennapi technikákat, amik egykor anyáról leányra, apáról fiúra hagyományozódtak tovább. Muzeológusaink, mestereink segítségével a következő ...
Szentendrei Zsidóház programok 2024 2024. március 1. (péntek) - 2024. március 31. (vasárnap)
Zsinagógának és közösségi rendezvényeknek helyet adó központ Szentendrén a Zsidóház, vallási és kulturális központ. Egy életmódközpont, ami összefog többféle, főként zsidósággal kapcsolatos ágat.
Szentendrei Skanzen programok 2024. Fesztiválok, események, rendezvények 2024.03.28. (csütörtök) - 2024.04.07. (vasárnap)
Tavaszi témahét a húsvét jegyében
Hívjuk és várjuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programjaira! Jöjjön el hozzánk, töltődjön fel értékes élményekkel. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a ...
Szentendrei Kisállatkert látogatás 2024 2024. március 30. (szombat) - 2024. március 31. (vasárnap)
Szentendrei Kisállatkert programajánló.
Malom kiállítás. `Forogj malom, őrölj!` Az őrlés magyarországi története című kiállítás a Skanzenben 2024.04.01. (hétfő) - 2024.11.03. (vasárnap)
A malmokat és molnárokat középpontba állító kiállítás bemutatja a ma alternatív energiának nevezett természeti energiákkal működő őrlőszerkezeteket, a mai energiatermelő gépek korai előképeit, amelyek évszázadokon át határozták meg környezetüket, a települések látképét, az ott élők életmódját. A ...
Erdély kiállítás, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegysége az Erdély Épületegyüttes 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
A Skanzen kilencedik tájegysége, a múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes. Az új tájegység különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A ...
Falumúzeum látogatás Szentendrén, séta a híres Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzenben 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
Ismerd meg a vidéki Magyarországot egy helyen, Budapesttől karnyújtásnyira az 50 éves Szabadtéri Néprajzi Múzeumban!
Len és kender feldolgozása a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
A szövő- és varrószoba programjában a magyarországi nemzetiségek textilkultúrájának jellegzetességeit mutatjuk be. A tipikus színvilágot, mintakincset, technikákat próbálhatják ki különböző foglalkozásokkal (pl.: népviseletes öltöztetősbaba-készítés stb).
Múzeumvasút, Skanzen vonat Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
A Skanzenban Magyarországon egyedüliként, Európában pedig negyedikként tölti be valódi funkcióját egy muzeális értékű közlekedési eszköz. A több mint két kilométeres sínpályával Európa leghosszabb múzeumi normál nyomtávú vasútvonala. A Skanzen Vonat a bejárati épületként kialakított mezőhegyesi ...
Osztálykirándulás Szentendre 2024. A Skanzenben minden egy helyen, ami egy jó kiránduláshoz kell 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
`Hogy kerültek a Skanzenbe az épületek?` `Ki lakott bennük?` `Hogyan és mivel játszottak a gyerekek, amikor még nem volt számítógép és okostelefon?` `Miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok folyamán?` `Milyen volt szüleink és nagyszüleink fiatalkora?` Ezekre és sok más érdekes kérdésre is választ ...
Régi mesterségek, a molnárok élete aktív helyszín a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2024.03.15. (péntek) - 2024.10.31. (csütörtök)
Mit csinál a molnár? Élő múzeumi helyszínünkön a látogatók megismerhetik a vízimolnárok életét, és persze a vízimalmok működését is.
Vajda Múzeum Szentendre
A Ferenczy Múzeumi Centrum 110 műtárgyból álló Vajda Lajos-gyűjteménye teljes képed ad az alig 15 év alatt kibontakozó életmű alakulásáról.
Ferenczy Múzeum Szentendre
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és ...
MANK Galéria Szentendre
A MANK Galéria a mai kor technikai követelményeinek is megfelelő körülményekkel, 170 négyzetméteren adhat otthon a kiállításoknak.
Vajda Lajos Stúdió Galéria Szentendre
A Vajda Lajos Stúdió egy műfajok feletti, összművészeti társulás, ugyan a képzőművészet a leghangsúlyosabb művészeti ág a Stúdió életében, de jelentős szerepet kap a zene, az irodalom, a film és egyéb kísérleti műfajok is. Legnagyobb erénye a csoportnak, hogy a generációk egymásra épülnek és ...
Városház Galéria Szentendre
A Városházán belül található kiállítótér otthont ad különböző kiállításoknak.
Vén Kecske Art Galéria Szentendre
Ez egy művész galéria, ahol mindent az itt kiállító három művész készít. Festmények, szobrok, ékszerek találhatók szentendrei galériánkban.
Új Műhely Galéria Szentendre
Kortárs képzőművészeti galéria- és kiállítóhely Szentendre szívében.