Veszprém és környéki kirándulás iskolai csoportoknak a Balaton-felvidéki Erdei Iskola szervezésében

Az egész napos kirándulásra hideg ebédcsomagot biztosítunk.

Program: Veszprém (vár + érseki Palota + Gizella Királyné Múzeum + Gizella kápolna + Szent György kápolna) - Baláca-puszta, római kori villagazdaság és romkert (máj. 1. - szept. 30.)

Veszprémi vár:

A hét dombra épült város egyik magaslatán alakult ki a vár a X-XI. században. Időközben barokk arculatot kapott a terület, ahol a város látnivalóinak zöme összpontosul. Remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is találhatók itt. Nagyrészt már csak a Vár-hegyen körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, de az egykori vár területén minden lépést történelmi épületek kísérnek. Itt alapította Gizella királyné az ország legrégibb püspöki székesegyházát. Az az épület elpusztult, de román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma része lett a neoromán stílusú Szent Mihály-templomnak. Gizella nevét viseli a magyar Árpád-kori építészet híres alkotása, a gótikus falképeket őrző kápolna.

Gizella Királyné Múzeum:

A veszprémi római katolikus püspökség gyűjteménye, és a vidéki plébániákból származó egyházi műkincsek, a hagyatékokból származó szobrok, textíliák, festmények láthatók a múzeumban.

A kiállítás 1984-ben került mai, állandó helyére az egykori Tejfalussy-házba. A múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből évente megújuló kiállítás fogadja a látogatókat. A múzeum tárgyai közül csupán két különleges darab: a reneszánsz kor különleges textil-emléke az 1470 körül Itáliában készült Vetési kazula (Vetési Albert miseruhája, melyet a püspök akkor viselt, amikor Mátyás király feleségét, Beatrixot megkoronázta) és egy 1410-ben készült kisméretű Fájdalmas Krisztus-szobor. A gyűjtemény másik értéke a püspöki palotából átköltöztetett kincstár. Az úrmutatók, kelyhek, pásztorbotok sora mellett Dürer-metszetek, különböző korból származó olajfestmények, Erzsébet és Zita királyné díszruháiból készült miseruhák, a koronázási palást XIX. század végén készült másolata a történelem egy-egy szeletét tárja elénk.

Gizella kápolna:

A Gizella-kápolna Veszprém legrégibb épülete. A valaha háromszintes kápolna a várnegyedben, az érseki és a nagypréposti palota között helyezkedik el. 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltíveinek zárókövei is egyedülállóak. Bár eredeti védőszentje nem ismert, kapuja fölött 1938-ban elhelyezett felirat hirdeti: Memoriae Beatae Giselae Sacrum, vagyis Boldog Gizella emlékének szenteltetett.

Szent György kápolna:

A középkori krónikák szerint a Szent-György-kápolnában tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg. A román stílusú, X-XI. századi eredetű építményt a székesegyház mellett tárták fel. A kápolna a Gizella Királyné Múzeumhoz tartozik.

A román kori, félköríves szentélyű körkápolna valószínűleg a XI. században épült. Az eredetileg kör alaprajzú épület talán keresztelőkápolnának készült, és a XIII. század folyamán építették át gótikus stílusban, ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az itt őrzött, bolgár eredetű Szent György ereklyét Bazileosz bizánci király adta Szent Istvánnak. Az ereklye tisztelete a kápolnát híres zarándokhellyé tette a középkorban.

A kápolnát 1957-ben tárták fel. Az ásatások során ekkor találták meg Vetési Albert nagy reneszánsz püspök sírját. A kápolna előtt áll Szent Imre bronzszobra, Erdey Dezső alkotása. Az udvaron, szomszédos épület falán egy emléktábla - Kő Pál alkotása - Géza fejedelmet és Szent Istvánt ábrázolja.

Baláca-puszta, római kori villagazdaság és romkert:

Veszprémtől mintegy 9 km-re, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában találhatók az egykori római földbirtok-központ maradványai, az 1910-es években még 30-40 főépületre és 100 melléképületre utaló halmozódásaival, feltárások nyomán napvilágra került falaival, kiállítást magába foglaló épületével, romkertjével.