Bátmonostor (Bács-Kiskun vármegye)

Bátmonostor az Alföldön, Bács-Kiskun megyében, Bajai kistérségben, Bajától délre fekszik. Az egykori baracskai Duna-ág mentén alakult ki a katolikus magyar községnek az a csoportja, melynek Bátmonostor is tagja, Nagybaracska és Dávod mellett. Bátmonostoron az ősemberi élet kétségtelenül megállapítható, ezt a kutatások is igazolják: lyukas kőtáblák, csiszolt kővésők és neolitkori edénytöredékek kerültek elő községünk területén. Évezredek viharait leküzdve, egymást hajszoló vándorcsapatok: kelták, dábok, jazygok, szarmaták, hunok, avarok és más népek vonultak át a mai Bátmonostor ősi földjén. Ittlétükről tanúskodnak a Jankó-dűlőben, Baja-Bátmonostor határvonalában, a Nagy—Sumár dűlőben kiásott rendkívül értékes leletek, melyek egy része ma is látható a zombori múzeumban és a budapesti Nemzeti Múzeumban. A római Ammianus Marcellus feljegyzése szerint a honfoglaláskor ez a vidék Salanusnak, az itt élő szlávok vezérének volt a birtoka, akit a honfoglaló magyarok népével együtt elűztek a birtokról. Földjének elfoglalása után letelepedve a Vajas folyó mellett ütött tábort az Árpád nemzetség több tagja.

Népszokások, dramatikus hagyományok Bátmonostoron: keresztelő, gyermekjátékok (pilkázás, princikézés), felnőtté válás, párválasztás, lakodalom, temetés. Újévi koncert. Úrnapi körmenet. Töttös avatás.