Élmény mindenkinek! Kaposvári Roxínház előadások.
Élmény mindenkinek! Kaposvári Roxínház előadások.

Ludwig van Beethoven művei az augusztusi Kaposfest programjában.

KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS!
Friss információkat e-mailben kérhet vagy küldhet.

Ludwig van Beethoven: Hét variáció a „God save the King”-re

2017. augusztus 16., 11:00

Kiss Péter – zongora

Ludwig van Beethoven: “Eroica” zongoranégyes

2017. augusztus 16., 11:00

Az Assagioli-tojás

Ludwig van Beethoven Franciaország első konzuljában, Napoleon Bonapartéban a francia forradalom demokratikus eszményeinek megszemélyesülését látta. Azt szokás mondani, hogy Harmadik szimfóniáját a francia államférfinak dedikálta, valójában azonban ennél is többről van szó: a műnek a Bonaparte címet adta. Mikor az első konzul 1804-ben császárrá koronáztatta magát, Beethoven a szimfónia kéziratának címlapján először kikaparta, majd kivágta az intitolata Bonaparte (Bonaparte címmel) feliratot.

A mű az 1806-os első kiadáskor végül a Sinfonia Eroica composta per festeggiare il sovvenire di un grande Uomo (Hősi szimfónia egy nagy ember emlékének megünneplésére) címet kapta. De hogyhogy Beethoven megelégedett ennyivel? Ha a szimfónia Bonapartéról szól, és a róla alkotott elképzelés érvényét vesztette, miért nem dobta az egész kéziratot a kukába? Azért, mert a szimfónia nem Bonapartéról szól. A sors fölé emelkedő hős, akit Beethoven a korzikai törpe figurájába beleképzelt, valójában saját maga volt – illetve az általa elérni vágyott ideál.

A Harmadik szimfónia komponálásának kezdetén, 1802-ben keletkezett az a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, megrázó dokumentum, melyben Beethoven beszámol arról, hogy a megelőző hat év során hogyan hatalmasodott el rajta a süketség, hogyan hitegette őt a gyógyulás csalóka reménye, s hogy állapota hogyan szigeteli őt el az emberi közösségtől. „Az ilyen tapasztalatok a végső kétségbeesés szélére juttattak s kevés híja volt, hogy nem magam vetettem véget az életemnek. Csak a művészet tartott vissza egyedül. Úgy éreztem, lehetetlen itthagynom e világot, mielőtt létrehoztam volna, amire hivatásom képesít; így tengettem tovább ezt a nyomorsúgás életet, e nyomorúságos testi szervezet életét, mely a legjobb állapotból a legrosszabba taszíthatja. –

Türelem, mondják. A türelmet kell hát vezetőmül választanom, megtettem. Bízom benne, hogy elhatározásom szilárd marad s én kitartok, amíg csak a kérlelhetetlen párkák el nem vágják életem fonalát. Akár javul a helyzet, akár nem, én helytállok… Nem könnyű dolog, ha az ember már huszonnyolcesztendős korában kénytelen filozófussá lenni, s a művésznek még nehezebb, mint másnak. Istenem, te belelátsz szívembe, te ismersz, te tudod, hogy emberszeretet és jóság lakik bennem. S ti emberek, ha valamikor olvassátok ezt az írást, lássátok be, hogy igaztalanok voltatok hozzám. Aki boldogtalan, vigasztalódjék azzal, hogy bennem sorsának osztályosára talál, társára, aki minden természeti akadály ellenére mégis minden tőle telhetőt megtett, hogy az igazi művészek és igazi emberek sorába emelkedjék.”

A Harmadik szimfóniában a zene az alkotó individuum portréjává válik, s ez új minőség megjelenése a zenetörténetben, olyan vonás, mely miatt Beethovent nevezhetjük az első romantikus komponistának. A hőst különböző oldalairól bemutató négy tétel olyan alapos képet ad az emberi pszichéről, mint Roberto Assagioli 20. századi olasz pszichiáter tojás-diagramja:
Az 1. tételt a tojás közepével, azaz a tudatos énnel kapcsolhatjuk össze. A 2. tétel (gyászinduló) olyan, mint az alsó tudattalan, melyet Assagioli Sigmund Freud tudatalatti-koncepciójából dolgozott ki: az ember ide száműzi az ember lelki életének negatív elemeit: a félelmet, szégyent, hiányérzeteket. A harmadik tétel (scherzo) a középső tudattalannal állítható párhuzamba: itt laknak az ember készségei, melyek lehetővé teszik mindennapi tevékenykedését. Végül a negyedik tétel a felső tudattalanhoz hasonlítható: ez a magasabbrendű teremtőerő forrása, csúcsán az ábrán csillagocskaként megjelenő transzperszonális énnel, melyet az emberben lakozó isteni szikrának is nevezhetünk.

A primitív alapelemekből összetett csodákat létrehozó teremtőerő megnyilvánulását Beethoven egy variációsorozat segítségével szemlélteti. A variációk témája a Prométheusz teremtményei című, 1801-ben bemutatott balettje fináléjából származik, melyet 1802-ben egy kontratánc-sorozat tagjaként is kiadott. De Beethovennek még az egyszerű kis kontratánc sem volt elég primitív: a szimfónia fináléjában témaként csupán a basszusszólamát mutatja be. (Ugyanígy tesz az azonos témára épülő, Op. 35-ös zongoravarációkban is.)

Az első tétel visszatérésének kialakítása egyike a szimfónia merész, újszerű ötletenek: a kürt négy ütemmel korábban kezdi el a főtémát, mint a voltaképpeni visszatérést elindító csellók. Beethoven barátja, tanítványa és titkára, Ferdinand Ries erre nem jött rá elsőre. Így emlékezett: „A szimfónia első próbája rettenetes volt, a kürtös mindenesetre jókor fújt a hangszerébe. Beethoven mellett álltam, s mivel azt hittem, rosszkor lépett be, így szóltam: »Átkozott kürtöse! Hát nem tud számolni? Hisz hallani, hogy nem jó.« Azt hiszem, közel voltam hozzá, hogy nyaklevest kapjak. Beethoven sokáig nem bocsátott meg nekem.”

Hogy a mai koncerten nincsen szükség kürtösre, sem a szimfonikus zenekar többi tagjára, az éppen Ferdinand Riesnek köszönhető: a szimfónia zongoranégyes-átiratát ő készítette.

Ludwig van Beethoven: Fúvós Szextett Op. 71.

2017. augusztus 17., 11:00

Zene a gyomor számára

Ahogy a két Bartók-rapszódiáról elmondható, hogy ez épp nem az a Bartók, és a Sosztakovics-trióról is kijelenthető, hogy ez még nem egészen az a Sosztakovics, úgy Ludwig van Beethoven Esz-dúr fúvósszextetjéről is állítható, hogy még nem az a Beethoven. Mármint nem a romantikába hajló bécsi klasszikus mester, nem az individualista művész, hanem egy olyan fiatalember, aki már ugyan éppen elkezdett feltűnést kelteni Bécs zeneéletében, de még a szülővárosa, Bonn számára is termel kicsit sem individualista szórakoztató darabokat.

Bár 1810-es kiadása miatt magas, 71-es opusz-számot visel, az Esz-dúr fúvósszextet 1796 körül, Beethoven huszonhat éves kora táján keletkezett, és címzettje Miksa Ferenc főherceg, Köln választófejedelme. Ő volt az, aki korábban bonni udvarában alkalmazta, 1792-ben pedig ösztöndíjjal Bécsbe küldte Beethovent, hogy Haydnnál tanuljon.

A csupa fafúvósokból – és kürtökből, e tiszteletbeli fafúvósokból – álló együttesek a 18. században a főúri háztartások szórakoztató kellékei voltak, rendszerint olyasmit játszottak, amire nem kell nagyon odafigyelni, és kellemes közérzetet biztosít. Miksa Ferencnek különösen nagy igénye volt erre a kellékre, mert meg volt róla győződve, hogy a fúvószene jót tesz az emésztésének. Klinikai vizsgálatok eredményeit ugyan nem tudjuk idézni, de a választófejedelem megállapításának igazságtartalmát mindenki maga ellenőrizheti a koncert után esedékes ebéd, illetve a rákövetkező délután során.

Ludwig van Beethoven: Vonósnégyes No.15. Op.132

2017. augusztus 19., 17:00

Maga az ember

Az idei Kaposfest programja lehetőséget ad arra, hogy összevessük Ludwig van Beethoven mindhárom alkotókorszakát. A korai korszakot az Esz-dúr fúvósszextet (17. délelőtti koncert), a középsőt a korszaknyitó Eroica-szimfónia (16. délelőtti koncert), a késeit pedig a ma délutáni koncerten elhangzó op. 132-es a-moll vonósnégyes reprezentálja.

Míg a fúvósszextett elsősorban funkciójához, a szórakoztatáshoz kötődik, addig az Eroica-szimfónia elsősorban egy személyhez, az alkotó egyénhez kapcsolódik: Beethoven életművében és a zenetörténetben egyaránt ezzel a darabbal kerül előtérbe az individualizmus. A zene egyéni, személyes aspektusa a kései korszakban új értelmet nyer: míg a középső korszak művei az embert erősen stilizált, beállított portrékon mutatták, a kései művekben időről időre maga az ember, Ludwig van Beethoven nyilatkozik meg.

E megnyilatkozás talán egyetlen másik művében sem történik olyan nyíltan, olyan megrendítő közvetlenséggel, mint az op. 132-es a-moll vonósnégyesben. Az öt tételes mű középpontja számtani és tartalmi értelemben egyaránt a harmadik, lassú tétel, melynek a zeneszerző az Egy lábadozó szent hálaéneke az istenséghez, líd hangnemben címet adta. A tétel kezdetének a mellékelt képen látható szerzői kézirat-részletén fölül a cím német, bal oldalon pedig olasz nyelvű változata látható.

A címben említett lábadozás a kvartett komponálásának idején, 1825 áprilisában történt, azt követően, hogy az ötvenöt éves Beethoven krónikus májbetegségének egy különösen súlyos, gyomorvérzéssel járó időszakán esett át. (A köztudatban élő magyarázat szerint a zeneszerző májzsugorodását alkoholizmus okozta, ezt azonban semmi nem támasztja alá. Feltehető, hogy máját a fülbajára szedett ólomtartalmú gyógyszerek tették tönkre.) A betegség két évvel később a halálához vezetett, 1825 tavaszán azonban még reményt keltő javulás mutatkozott.

A lábadozó hálaéneke azáltal válik különösen személyessé, hogy saját keletkezésének történetét meséli el, a hallgató képzeletét ezáltal 1825 tavaszára, a zeneszerző komponáló-asztalához vezetve. A líd hangnemével és ellenpontos szerkesztésével az egyházzene hagyományaira utaló hálaének teljesen kidolgozott formájában csak a tétel utolsó szakaszában szólal meg. Amit addig hallunk, az tulajdonképpen nem más, mint a hálaének elkészülésének folyamata, attól a pillanattól kezdve, hogy a munkájától kényszerűen elszakadt, betegségtől meggyötört zeneszerző először vesz újra tollat a kezébe.

Mintha Beethoven úgy érzené, hogy mindent elölről kell kezdenie, hogy újra meg kell tanulnia komponálni: a tétel első szakasza az ellenpont legprimitívebb, legdísztelenebb fajtáját alkalmazza, olyan vegytiszta formában, amilyennel szinte sehol máshol nem találkozunk a zenetörténetben – a komponisták diákkori gyakorlófüzetein kívül. Ez a végtelenül egyszerű zene az első, óvatos kísérlet a hálaének megfogalmazására, vagy legalábbis körvonalainak megkeresésére.

A második szakasz élénkebb, ellenpont által nem kötött zenéjének felirata: Új erőre kapva. Úgy tűnik, ez az az erő, ami lehetővé teszi, hogy  a harmadik szakaszban azután Beethoven továbbhaladjon az újratanult ellenpont-leckék anyagában, és a hálaéneket egy fokkal bonyolultabb, díszesebb formában fogalmazza újra. Negyedikként ismét „új erőre kapva” szakasz következik, míg végül aztán az ötödik szakaszban megszólal a hálaének legösszetettebb, kész és teljes formája.

Ami személyes, az ugyanakkor egyedi, egyszeri és megismételhetetlen is, azaz mással nem helyettesíthető. Az Esz-dúr fúvósszextett hangulatjavító tételeit úgyszólván bárki bármikor megkomponálhatta volna. Az a-moll kvartettet viszont kizárólag Ludwig van Beethoven alkothatta, kizárólag 1825 tavaszán: az egész darabnak egy valós ember és az ő valós élethelyzete az aranyfedezete.

Ezt a szerző maga is így gondolta, és maga is tisztában volt vele, hogy milyen újszerű ez a képlet: hogy a zeneművek eddig a pillanatig jellegükben többnyire inkább az említett fúvósdarabra hasonlítottak, s hogy az ő munkája révén új minőség jelenik meg a zenefelfogásban. Honnan tudjuk, hogy Beethoven is tudatában volt ennek? Mert ő maga fogalmazta meg, nem szavakkal, hanem az a-moll vonósnégyes utolsó két tételével.

A harmadik tétel után a vonósnégyes műfajának klasszikus hagyománya szerint a finálé következik. Beethoven, akinek egész kvartett-életműve erre a hagyományra épült, a negyedik tételben megmutatja, hogy mit is diktál ezen a ponton számára a tradíció. Egy a-moll kvartett fináléja a klasszikus recept szerint lehetőleg legyen A-dúrban, és egész jellegével oldja föl a közönség kedélyét az a-moll komorsága után. Az op. 132-es vonósnégyes negyedik tétele ennek megfelelően egyszerű formájú, vidám kis induló: a lehető legproblémamentesebb szórakoztató zene.

Azonban alig telik el két perc, mikor az első hegedű álruhájában színre lép Valaki, és megakasztja a vidám kis finálét. A hegedű a recitativo, azaz az énekbeszéd jellegzetes dallamfordulatait játssza: a Valaki heves gesztusokkal beszél, sőt, szónokol. Beethoven egy évvel korábban befejezett Kilencedik szimfóniájának fináléjában találunk hasonló hangszeres szónoklatot, s mivel ott a szónok végül emberi hangon is megszólal, pontosan tudjuk, hogy mit akar mondani: „O Freunde, nicht diese Töne!“

„Ne ezeket a hangokat, ó barátaim! Ne ezt a kellemes és szép, de személytelen indulózenét! Mert ez most már nem egy a-moll kvartett fináléja kell, hogy legyen, hanem az a-moll kvartetté. Azé a bizonyos kvartetté 1825 tavaszáról, melyben ekkorra már elhangzott a gyötrődően szenvedélyes első tétel, a bensőséges-gyengéd második tétel és a harmadik tétel hálaéneke. Megannyi személyes vallomás – s most különösen fontos közülük az első, mely az alapszituációt közvetítette: erre kell méltóképp felelnie a finálénak. S ezt nem teheti a hagyomány által előírt módon.”

A bőbeszédű zenetörténész ilyenféle értelmező fordítását adhatná a szövegtelen hegedű-recitativónak, melynek bevezetésével végre elkezdődik az óhajtott igazi finálé, az ötödik tétel. Olyan zárótétel, mely szenvedélyességében az első tétel méltó párja, s melyben az A-dúr feloldás csak legvégül, a lelki viharokon való végső keresztülvergődés után érkezik el.

Szerző: Loch Gergely

Online jegyvásárlás


Megjegyzés az időpontokhoz:

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!

Kapcsolódó időpontok

2018.04.02. - 2018.04.30. Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
A Csiky Gergely Színház előadásai áprilisban - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.04.03. - 2018.04.30. Szivárvány Kultúrpalota programok Kaposvár 2018. Online jegyvásárlás
2018.04.30. 18:00 Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
ÉLETED FILMJE - Kovács András Péter önálló estje, előzenekar: Ráskó Eszter - Dumaszínház, Kaposvár - Szivárvány Kultúrpalota - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.04.30. 20:00 Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
ÉLETED FILMJE - Kovács András Péter önálló estje, előzenekar: Ráskó Eszter - Dumaszínház, Kaposvár - Szivárvány Kultúrpalota - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.05.01. - 2018.05.31. Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
A Csiky Gergely Színház előadásai májusban - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.05.05. 19:00 Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
VIRSKY - 80 éves jubileumi turné - A név, amely átírta a tánctörténelmet - Kaposvári Sportcsarnok - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.05.31. 18:00 Szivárvány Kultúrpalota programok Kaposvár 2018. Online jegyvásárlás
2018.05.31. 18:00 Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
Müller Péter: A lélek halhatatlan - Szivárvány Kultúrpalota - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.06.08. 17:00 Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
HÓFEHÉRKE - Családi Musical - Kaposvári Sportcsarnok - JEGYVÁSÁRLÁS
2018.08.13. - 2018.08.19. Irány a Kaposfest! Az élvezet szabadsága....
2018.09.14. - 2018.09.15. Kaposvári programok 2018. Online jegyvásárlás
Kaposvári Mézfesztivál
KeSzeCsüSzoVa
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
Beethoven művek a Kaposfest műsorán 2017

Programajánlat

Kaposfest 2018
Irány a Kaposfest! Az élvezet szabadsága....
  • Kaposvár
2018. augusztus 13 - 19.
Roxínház előadások 2018 Kaposvár
Roxínház előadások 2018 Kaposvár
  • Kaposvár
2018. április 17 - 20.
BábSzínTér programok 2018 Kaposvár
BábSzínTér programok 2018 Kaposvár
  • Kaposvár
2018. április 22.
Hang-Ár Music Pub program 2018 Kaposvár
Hang-Ár Music Pub program 2018 Kaposvár
  • Kaposvár
2018. április 21.
Szivárvány Bérlet Kaposvár
Szivárvány Bérlet Kaposvár
  • Kaposvár
2018. április 26.