Flaszter 2023. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále

Flaszter - 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále

2023. szeptember 22. – október 23.

A köztéri eseménysorozat célja, hogy kortárs művészeti produkciókkal hívja fel a figyelmet Budapest elfeledett történeteire, új lehetőséget adjon az emlékezésre, a város más szempontú megtapasztalására, láthatatlan közösségek bemutatására és új kapcsolatok teremtésére. A köztér közösségi jellege ma vágyak és elvárások ütközője: sokszor azt érezzük, hogy épp a “köz” szorul leginkább ki a köztérről. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, sokféle módon kell használatba vennünk a várost, kapcsolódni múltjához és alakítani jelenét. A kortárs művészeti példák ehhez fűznek javaslatokat.

Az egy hónapon át zajló programsorozat köztéri műalkotásokat, performanszokat, eseményeket, találkozásokat hoz létre rövidebb-hosszabb ideig a főváros különböző helyszínein.

Résztvevő művészek:

ANTAL BALÁZS | BARTHA MÁRK, BORSOS LUCA | BÍRÓ ANNA, FAJGERNÉ DUDÁS ANDREA, SZABÓ ESZTER ÁGNES | BOGYÓ VIRÁG, MADÁCSI FLÓRA | DEPART TÁRSULAT | HORVÁTH GIDEON | KELEMEN KRISTÓF, TÖRÖK TÍMEA | PETRÁNYI LUCA | SUGÁR JÁNOS | VALYO – VÁROS ÉS FOLYÓ EGYESÜLET

A projektek:

Antal Balázs: Fülke

A szoborfülkék, mint épülethomlokzati strukturális elemek évszázadokra visszatekintő hagyománnyal bírnak az építészet történetében. Ez Budapest esetében sincs másképp, több közintézményen, számos társasházon, vagy villán is láthatunk szoborfülkéket szerte a városban. A fülkék kevés kivételtől eltekintve mára üresen állnak, sok esetben pedig sosem voltak tartalommal ellátva.
A projekt célja, hogy az üresen álló fülkéket képzőművészeti alkotásokkal töltse fel. A tervezett alkotások helyspecifikusak, tehát az adott helyszínre készülnek. A fülkék funkciójának újragondolása és használatba vételük a választott kerület arculatát és az érintett utca összképét egyaránt befolyásolja és alakítja. A készülő alkotások reflektálnak majd a környék, vagy az adott ház történetére, múltbéli vagy aktuális helyzetére, egykori vagy jelenlegi lakóira.
A projekt résztvevői három szoborfülkében, a város két kerületében helyeznek el az utcáról is megtekinthető műveket. A szervezők a fülkékbe kerülő műtárgyakat a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak és az egyetemen nemrég diplomázott fiatal, pályakezdő művészeknek szóló pályázat keretén belül választják ki. A beérkező pályázati anyagokat szakmai zsűri bírálja el.

Helyszínek:
III. ker. Pacsirtamező utca 42-44.
VIII. ker. Baross utca 96.
VIII. ker. Rökk Szilárd utca 2.

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Bartha Márk, Borsos Luca: Mozgásban a környék

Miért érezzük, hogy mozgásunk korlátozva van a köztereken? Hogyan tudunk a tánc segítségével közelebb kerülni a városi térhez? Milyen újfajta megismerési módokat rejt a közösségi koreográfia? A Mozgásban a környék legújabb változata a 9. kerület köztereire és lakóira fókuszál. A négy állomásból álló munkafolyamat először interjúk formájában megvalósuló kutatással kezdődik, majd a kerületi gimnáziumok tanulóival szerveznek az alkotók, Borsos Luca és Bartha Márk olyan köztéri foglalkozásokat, workshopokat, amelyekben az iskola környékével való kapcsolat kerül előtérbe. Ezt követően nyilvános közösségi táncperformanszok során lesz lehetőség arra, hogy ne csak használói, hanem kritikus megfigyelői és alakítói legyenek a városlakók a nap mint nap használt tereknek. A köztáncba bárki bekapcsolódhat és ennek során a lakóknak lehetősége nyílik saját környezetük más perspektívából való megismerésére a mozgáson és a táncon keresztül, az érdeklődő közönség pedig szintén átélheti a szabad térhasználat élményét. A projekt zárása egy utóhangséta, ahol hangfelvételek formájában teszik elérhetővé az alkotók a kerület történeteit, hangjait és a diákok élményeit, amelyek így később is hozzáférhetőek lesznek.

Helyszín:
IX. ker. Angyal utca

Időpont:
2023. 09. 29. 17:00

Bíró Anna, Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes: Common Jam Map

A Common Jam projekt – amit Fajgerné Dudás Andrea és Szabó Eszter Ágnes, 2022-től pedig hozzájuk csatlakozva Bíró Anna szerveznek – 10 éve foglalkozik konzekvensen a köztéren termő, illetve a köztérről hozzáférhető gyümölcsök leszedésével és feldolgozásával. Az elmúlt években számos alkalommal szerveztek városi közösségi szüretet a köztéri gyömölcsfákhoz.
A Flaszter keretén belül a művészek elsősorban arra vállalkoznak, hogy elkészítik Budapest Gyümölcstérképét. Többéves tapasztalatuk alapján és a budapesti lakosok bevonásával a főváros közterein található gyümölcsöket és ehető terméseket (dió, mogyoró, stb.) hozó fákat feltérképezik, jelölik az általuk kifejlesztett térkép applikáción és online közösségi felületen. A bejelölt fákat le is ellenőrzik. A térkép – és a közösség – részben virtuális térbe való áthelyezése nem elidegenítő gesztus, sőt: azok is be tudnak kapcsolódni a projektbe, akik a szervezett eseményekre nem tudnak eljönni, kialakítva ezzel egy, a virtuális térben létező, ám a fizikai térben álló fák köré összpontosuló közösséget.
A projekt kapcsolódó eseményeként gyümölcsszedést és befőzést terveznek a szervezők. A gyümölcsszedést a gyümölcsök érésének megfelelően fogjuk meghirdetni.
A köztéri gyümölcsszedés kapcsán fontos tapasztalata volt a csoportnak, hogy évről évre kevesebb fát találnak, amiről szüretelhetnének. Érdekes és egyben tanulságos konzekvenciája még a projektnek, hogy bár a köztéren álló fák termései mindenki számára hozzáférhetőek, azok jogilag a fák gondozóinak, vagyis Budapest esetében a város (FŐKERT) tulajdonában állnak. Mivel a fenntartható és demokratikus városhasználat jegyében a projekt záróeseményeként a művészek egy almafát is szeretnének elültetni, a fák tulajdonosaihoz és kezelőihez fordultak ennek engedélyeztetése ügyében. Ám a köztérrel, és még inkább a köztérbe való beavatkozással kapcsolatos szabályozások, protokollok és álláspontok annyira ellentmondásosak – és a különböző hivatalok között sem tisztázottak – , hogy a Flaszter keretében ültetésre kerülő fa helye egyelőre még kérdéses.

Helyszínek:
1. kerület, 3. kerület, 11. kerület, Gellért-hegy, BTM Budapest Galéria kertje

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Események időpontjai: hamarosan!

Bogyó Virág, Madácsi Flóra: Játszóutca?!

A városi terekben mindenkinek természetes, hogy a játék egyik fő helye a játszótér, ahol kijelölt módokon, szabályozott rendeltetésű (és persze biztonságos) eszközökön van mód gyermeki szabadság megélésére, ez azonban az elmúlt évtizedekben lett csak ennyire egyértelmű. Az 1930-as évektől a világ számos városában hoztak létre állandó jelleggel vagy időszakosan az autóforgalom elől lezárt, úgynevezett játszóutcákat a gyerekközösségek számára. Az 1950-es években Budapesten is működtek játszóutcák, de a ‘60-as évekre kiszorította őket az egyre sűrűsödő autóforgalom. Ugyan más nagyvárosokhoz hasonlóan, az utóbbi években Budapesten is megfigyelhető egy tudatos, emberközpontú városfejlesztési trend, amely a közlekedés mellett – illetve helyett – más szempontokat is figyelembe vesz, a játék azonban továbbra is ritkán jelenik meg mint rendezési elv.
Bogyó Virág és Madácsi Flóra Játszóutca?! című projektje során a VII. kerületi Barát utca (amely Budapest egyik első játszóutcája volt) és a VIII. kerületi Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza kerül lezárásra az autóforgalom elől. A több napos akció legfőbb célja a játszóutcák hagyományának újrateremtése és egyben újradefiniálása, illetve a köztérhasználati és a gyerekek játéktevékenységére vonatkozó elképzelések megkérdőjelezése. Mi a játszóutcák mai, budapesti relevanciája? Hogyan változtak az első budapesti játszóutcák megnyitása óta eltelt 70 évben köztereink, valamint a gyereknevelési, felügyeleti szokások, a szabadidő eltöltésének módjai? Adhat-e valami olyat a játszóutca, amit a túlszabályozott játszóterek nem képesek?
Bogyó Virág és Madácsi Flóra Bárczy Alíz építésszel és az Építész Szakkollégiummal való együttműködésben olyan, fából készült többfunkciós elemeket terveztek ezekbe az ideiglenes autómentes övezetekbe, amik gyerekeket és felnőtteket is játékra invitálnak, mégsincs kizárólagos funkciójuk, teret engedve ezzel a fantáziának. A helyszínekre való kitelepülést megelőzően az installáció a Kesztyűgyár Galériában lesz megtekinthető. A játékelemek itt posztamensekké, padokká alakulnak és mini-kiállítás mutatja majd be a játszóutcák történetét, a gyerekek városi játékát és az abban rejlő potenciálokat. Az utcai akciók során a kiállítási elemek ismét játékeszközzé válnak, a Barát utcai helyszín különlegessége pedig egy, az utca közepén felállított, óriási homokhegy lesz, ami szintén játékba hívja a látogatókat, az alkotók pedig folyamatos jelentléttel és szakmai beszélgetéssel várják a felnőtt közönséget (is).

Helyszínek:
VII. ker. Barát utca teljes szakasza
VIII. ker. Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza

Időpontok:
2023. 09. 27. – 09. 28. (Mátyás tér)
2023. 09. 28. – 10. 01. (Barát utca)

DePART Társulat: Ha mindenki meghallaná

A Ha mindenki meghallaná hanginstalláció egy részvételi és performatív mű, mely az aktív emlékezés gyakorlatára összpontosít. Partnerségeken (ú.n. emlék-őrzőkön) keresztül ma élő emberek leveleket írnak olyan roma személyeknek, akiket a Porajmos (a romák népirtása a fasizmus idején) során a második világháborúban meggyilkoltak. Mivel csak életrajzi töredékek maradtak fenn róluk, az installáció célja, hogy visszaszerezze emléküket, és hangot adjon elképzelt történeteiknek.
A leveleket mai roma közösségek aktivistái, alkotói, vagy támogatói írják és rögzítik. A levelek egyre növekvő archívuma hidat képez a múlt és a jelen között, és teret teremt a közös gyásznak. Az elnyomás megszüntetéséért folytatott küzdelemben a közönséget arra invitálja, hogy váljon szövetségessé azáltal, hogy elkötelezi magát a múltra való emlékezés mellett, és személyes felelősséget vállal a szolidáris jövőért. Az installáció földből kinövő fémoszlopai, és a rajtuk fekvő parabolikus betontálak a szerzők hangját szórják szét a mezőn, vagy városi köztereken. A hallgatók meghívást kapnak arra, hogy közelebb jöjjenek, hogy tanúi és részesei legyenek a szerzők személyes emlékezésének, és a földhöz közel hajolva figyelmesen hallgassák őket. Az együttműködő aktivisták ellenállási gyakorlatainak bemutatásával az installáció a felejtés ellen-történeteit ajánlja fel.
A hanginstallációt eddig három európai ország négy városában mutatták be. Ideiglenes-, vándorló- és érzékeny emlékműként az elnyomás kitörölt és elfeledett helyszíneit jelöli. A gondoskodásról szóló narratívája a talajt és a testet mint az emlékezet és a történelem forrását és hordozóját tiszteli, és a gondoskodást és a figyelmes hallgatást kezdetként írja le. Az installáció az emlékezés felelős és aktív kultúrájának, az elbeszélő történetírásnak és az interdiszciplináris művészetekkel való mesélésnek a lehetőségeit kívánja feltérképezni.

Helyszín:
Óbudai Kísérleti Lakótelep: Bécsi út, Váradi utca, Érc utca, Gyenes utca által határolt terület

Időpont:
2023. 10. 20-23.

Horváth Gideon: Emlék, ami lehetett volna

Horváth Gideon munkájában, ami az Elvis Presley parkban jelenik meg, a nem-normatív kapcsolatok kerülnek középpontba. Az Emlék, ami lehetett volna, az elrejtett szökőkútba tervezett méhviasz szobrokkal és kapcsolódó eseményekkel a be nem teljesült kapcsolatoknak, a fel nem vállalt és elhallgattatott szerelmeknek állít emlékművet. Mindezt egy olyan helyen, amely évtizedek óta fontos biztonsági helyszíne (safe space) a meleg cirkálás (cruising) szubkultúrájának. Horváth Gideont a többségi társadalom különféle elnyomási mechanizmusai és annak történeti múltja érdeklik. Egy olyan félreeső helyszínét emeli ki a városnak, amely a nemi és szexuális identitásuk szempontjából nem normatív közösségek mai napig tartó marginalizált helyzetének és az ebből fakadó lemondásnak, kiszolgáltatottságnak válik emlékeztetőjévé. A szökőkútba tervezett absztrahált emberalakok csoportjából álló installáció mellett a park többször életre kel az oda szervezett “titkos” eseményeken keresztül. Ezeket a művész maga szervezi és a résztvevők személyes, soha be nem teljesült emlékeire építenek, amelyek a performatív alkalmakon válnak kézzelfoghatóvá. A másság mindannyiunké, mindannyian éreztük már magunkat idegennek vagy kívülállónak. A normatív rendtől eltérő közösségek tapasztalata nem egzotikus, mások számára nem érthető történetek sora, hanem alapvető emberi igények és vágyak, amelyek a főváros 150 éves történelme alatt soha nem teljesülhettek be igazán.

Helyszín:
Elvis Presley park

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Események időpontjai: hamarosan!

Kelemen Kristóf, Török Tímea: Életvitelszerű

A hajléktalan emberek hangja keveset hallatszik a város történetein belül. Kelemen Kristóf és Török Tímea ezért egy olyan rendkívüli eseményt emelnek ki művükben, amely pozitív példát szolgáltat arra, hogy a lakhatási válság országos méretű figyelmet is kaphat: 1989. november 28-án az addig a pályaudvarok félreeső vonatkocsijaiban meghúzódó embereket egy új rendelet az utcára kényszerítette. A Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sztrájkjuknak és az azt támogatóknak köszönhetően újult meg Budapest szociális ellátó rendszere. Az esemény egyszerre példája az önszerveződésnek és a szolidaritás cselekvésbe fordulásának, így méltó arra, hogy hangsúlyosan jelen legyen a közösségi emlékezetünkben.
Az alkotók egy performatív emlékművet valósítanak meg a Blaha Lujza téri aluljáróban, az egykori sztrájk helyszínén, műfajilag a közösségi színház, a dokumentumszínház és a happening határán. Mindez különböző lakhatással foglalkozó szervezetek aktivistáinak, továbbá az egykori, 1989-es eseményekhez kötődő, érintett személyek közreműködésével valósul meg. Az emlékmű végleges és pontos menete a résztvevők gondolatai és a velük való közös munka során alakul ki. Három alkalommal mutatják be: október 13-án, 14-én és 15-én. Az események ideje alatt, egy órás időkeretben olyan performatív etűdöket adnak elő a közreműködők, amelyek olykor láthatatlan színházként olvadnak be a tér történései közé, máskor pedig aktivista megmozdulásként hívják fel magukra a figyelmet – interakcióba lépve a térrel és az arra járókkal.

Helyszín:
Blaha Lujza tér, aluljáró

Időpontok:
2023. 10. 13. 18:00
2023. 10. 14. 16:00
2023. 10. 15. 16:00

Petrányi Luca: Futás Szent Margittal

Lehetséges-e a sportszerű futás során jobban megérteni Szent Margit életét? Petrányi Luca projektje az egykori Nyulak Szigete névadójának elfeledett történetét dolgozza fel kortárs megközelítésből. Árpád-házi Szent Margit, a domonkos apácáknál töltött életének főbb állomásai elevenednek meg a sziget futóköre mentén, tizenegy textil zászlón keresztül. Szent Margit sírjának halála csodatevő és gyógyító erőt tulajdonítottak a korabeli emberek, amelyet az élete során gyakorolt önfegyelem és önsanyargatás, a másokkal való empátia és a mindenen átívelő, olykor saját magát is veszélyeztető hit keretezett. Petrányi Luca indonéz batik technikával készült textíliákat helyez el a Margitsziget futóköre mentén, amelyek – Kodolányi János: Boldog Margit című műve alapján – a legmeghatározóbb epizódokat jelenítik meg absztrahált módon a szent életéből. A futóközösséget, mint elsődleges befogadókat megcélozva és őket a projektbe aktív emlékezőként bevonva, a művész kiemelt szándéka, hogy párhuzamba állítsa a futás során megtapasztalt egyszerre kimerült és energetizált, valamint kontemplatív állapotot Szent Margit önfeláldozó és aszketikus életével. A futás során tapasztalt fizikai megterhelés nyitottá teheti a befogadót Szent Margit életének újragondolására és egy mélyebb kapcsolódás, azonosulás jöhet létre a királylányból aszkétává váló Margit a városi legendáriumból feledésbe merülő alakjával. Futás közben a művész által kiemelt epizódokat hanganyag formájában is meg lehet ismerni, amely további rétegekkel gazdagítja a szent történetét. A vele való kollektív azonosulás egy, a megnyitó napokban megvalósuló közös futás során válik teljessé.

Helyszín:
Margitsziget (futókör)

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Sugár János: elnézést / вибачте

A bocsánatkérés univerzális gesztus, mégis kultúránként eltérő a gyakorisága: míg Japánban számos szavuk van rá, és mindennapos a használatuk, addig hazánkban egyáltalán nem automatikus, pedig ugyanannyi okunk lenne elnézést kérni. Sugár János Elnézést című projektje 2004 óta összesen tizenhárom alkalommal valósult meg, két alkalommal pedig a mű nem kerülhetett ki a tervezett helyére. A munka mégsem veszít aktualitásából. Ennek két oka is van. Egyrészt az elnézést-kérések, a bocsánatkérések a mindennapokban egyre ritkábbak: a fogadó és a küldő oldalon is érezhetjük hiányát mind a magánéletben, mind a közéletben. Másrészt a magyar nyelvű „elnézést” mellett 2009-től kezdve a projekt keretén belül megjelentek más nyelvű bocsánatkérések is, új jelentésréteget biztosítva ezzel a műnek. A kétnyelvű táblák az adott nyelvek (a magyar mellett román, szlovák, szlovén és cigány, valamint szlovén-német) kontextusában fontos vagy éppen provokatív helyszínekre kerültek, ennek köszönhetően volt olyan mű, amit végül nem engedtek megvalósítani (2015-ben és 2018-ban cigány-magyar nyelvű tábla kihelyezését a Müszi homlokzatán illetve Gyulán).
Bár a Flaszter keretén belül bemutatott, magyar-ukrán nyelvű tábla egyértelműen utalást tesz a 2022. elején kezdődött orosz megszállásra Ukrajna területén, valamint a magyar állam arra adott hivatalos reakciójára, illetve annak többarcúságára, a korábbi munkákhoz hasonlóan a művész itt is rábízza a befogadókra a szó értelmezését. Az, hogy ki kitől kér elnézést – vagy éppen kitől kéne elnézést kérni – nagyban függ a néző saját lelkiállapotától vagy éppen meggyőződésétől is. A tábla amellett, hogy elgondolkodtat, emlékeztet arra is, hogy saját környezetünkben mindig van lehetőségünk elnézést kérni.

Helyszín:
Blaha Lujza tér

Időpont:
2023. 09. 22. – 2023. 10. 23.

Valyo: Fauszodák Budapesten – Fürdés a Dunában a múltban és a jövőben

A főváros területén a Dunában fürdés mindig is fontos városhasználati kérdéseket vetett fel. Az első úgynevezett fauszodák az 1810-20-as években kisebb területeket kerítettek el a Duna vizéből, és egészen a második világháborúig biztonságosan elérhetővé tették a szabadvízi fürdőzést, amit később a költségvetési hiányon túl a szennyezettség miatt már rendelet is tiltott. A 2010-es évek hoztak csak fordulatot a budapesti fürdőzést illetően: a vízminőség javulásának és folyamatos ellenőrizhetőségének köszönhetően 2019-ben és 2020-ban egy napra, majd 2021-ben már egy hónapra megnyílhatott a Római szabadstrand.
A fauszodák történetét feldolgozó projekt ötletét a Város és Folyó Egyesület (Valyo) dolgozta ki és valósítja meg. A Valyo legfontosabb missziója a folyó mindenki számára elérhetővé tétele Budapesten, és, hogy a Dunára köztérként tekinthessenek a városlakók.
A projekt részeként a rakpartokon (a budai és pesti oldalon egyaránt), az egykori fauszodák elhelyezkedését jelölve két installáció, valamint az egyesület által kifejlesztett kukucskáló dobozok, úgynevezett SKUBI-k kerülnek kihelyezésre, és több, a témához kapcsolódó programot is rendeznek.
A köztéri objektek pedig nemcsak a fauszodák történetét elevenítik fel, de arról is elgondolkodtatnak, hogyan lehetne a nagyvárosi fürdőzést újra beemelni a köztudatba, és bemutatják, milyen kortárs példákat találunk erre nyugat-európai nagyvárosokban.

Helyszínek:
Raoul Wallenberg rkp. (A Szabadság híd közelében) – SKUBI
Friedrich Born rkp. (Az Erzsébet híd közelében) – SKUBI
Várkert rkp. (A Várkert Bazár hajóállomás magasságában) – SKUBI
Friedrich Born rkp. (19/41-es villamos, Clark Ádám tér megálló) – SKUBI
Margit híd budai hídfő (az Angelo Rotta rkp. és az Árpád Fejedelem útja között) – SKUBI
Id. Antall József rkp. (A Balaton u. magasságában) – SKUBI
Sztehlo Gábor rkp. (A Széchenyi Lánchíd közelében) – SKUBI
Vigadó tér (Valyo rakpart) – Installáció
Fővám tér (A Vámszedőház mellett) – SKUBI

Időpont:
2023. 09. 22. – 2023. 10. 23.

Forrás: Szervezők honlapja