Hajdúszoboszló szobrai, séta szobortól szoborig Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszlói épített műemlékek, szobrok listája

• Dr. Pávai Vajna Ferenc szobra

Dr. Pávai Vajna Ferenc geológus bronz mellszobrának megalkotása Somogyi Árpád szobrászművész nevéhez fűződik. A megbízást a szobor elkészítésére Hajdúszoboszló Város Tanácsa adta, az avatóünnepséget 1989. május 26-án rendezték meg Pávai halálának 25. évfordulója alkalmából. A nagyszerű tudósnak köszönhető többek közt, hogy Hajdúszoboszló kiemelkedhetett az egyhangú, hajdúsági mező-városok sorából, és hazánk egyik leglátogatottabb fürdővárosa lett, az itt talált kiváló gyógyhatású gyógyvíz feltárásának következtében.

• Bocskai István lovasszobra

Bocskai István (többek között Szoboszló területére is) telepített hajdúkat, így a későbbi korok folyamán személye jelképévé vált ennek a tájnak, így városunknak is. 1969-ben Marton László szobrászművész által elkészített szobrot csak három évvel később, 1972-ben avatták fel. A szobrot nézve a Hadvezér áll előttünk, aki vissza-horkanó, toporzékoló lován ülve a csata végeredményét szemléli. Kardját maga előtt nyugtatja, köpenye szélfúvottan lebben hátra.

• I. világháborús emlékmű

Az I. világháborús emlékmű Somogyi Sándor szobrászművész köztéri munkája, amelynek talapzatán 1051 hajdúszoboszlói hősi halottnak állít emléket. A pénzt az emlékműre közadakozásból gyűjtötték, az avatóünnepségre 1927. október 20-án került sor. Érdekesség, hogy az akkori meglehetősen rossz gazdasági helyzet ellenére, hatalmas díszünnepség keretében ünnepelték a szobor avatását.

• II. világháborús emlékmű

A II. világháborús emlékmű Bene Miklós alkotása, amely 737 hősi halottnak állít emléket. A főoszlop hátoldalán a háború borzalmaira utalva, lángnyelvek közt elvesző emberi fejek láthatóak. A művet 1990-ben avatták fel. A három tagból álló emlékoszlop közül az egyiken magyar hősi halottak nevei, a másikon pedig a városból elhurcolt zsidó áldozatok nevei olvashatóak.

• Napisten szobor

1997. október 8-án avatták fel Szabó László „Napisten” című szobrát, melyet a művész ajándékozott szeretett városának, Szoboszlónak. A szobor egy igen érdekes helyen, a Gyógyfürdő csónakázótavában került felállításra. „Azzal a kívánsággal adom át szobromat Hajdúszoboszló városának, hogy a Nap és a víz között hirdesse szent óhajunkat, hogy ezen a sokszorosan megáldott Földön – mely egyszer majd engem is itt befogad – mindannyian élhessünk, békés tevékenységeinkben, barátságban.” – mondta a szoboravatón a művész.

• Törülköző nő

Pátzay Pál másfélszeres életnagyságú, bronzszobor alkotása 1972-ben készült el. A „Törülköző nő” felemelt bal lábát törli éppen, így a drapéria ovális, lefelé hajló íve szép folytatást kap a bal kar mentén. Szobrászi munkásságát és elméleti-publicisztikai tevékenységét tekintve egyaránt jelentős értéket képviselt. Művészetéről így vallott Kassák Lajosnak: „Az a vágy él bennem, hogy a mű olyan erőegység legyen, amely hatalmába keríti az embert”.

• Térdeplő nő

Konyorcsik János szobrászművész Pesterzsébeten született 1926-ban. Művészeti tanulmányait a Csepeli Vasmű képzőművészeti szabadiskolájában kezdte. 1950 és 1956 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakára járt. A Térdeplő nő márványból faragott szobra 1970-ben készült el. Eredetileg a hullámfürdő jobb oldalán, az épülethez közel állították fel, később helyezték át jelenlegi helyére. A női test hullámzó szépségét, puhaságát a márvány erezetével, finom megmunkálásával, az anyagszerűség érvényesítésével idézi fel a művész.

• Harsányi Bálint emlékműve

Seregi József budapesti szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el Harsányi Bálint huszárkapitány emlékoszlopát, amelyet 1984. október 9-én állított fel a város. Harsányi Bálint 1820-ban született Hajdúszoboszlón. Élethivatásául a katonai pályát választotta. A Császári és Királyi Huszárezred 2. századában szolgált Galíciában. Itt értesült a készülő 1848-as forradalomról és kezdeményezésére 131 bajtársával elhagyták ezredüket, hazaszöktek Magyarországra, a haza és a forradalom védelmére. Az 1849-es tavaszi hadjáratban már huszárkapitányként vezette seregét. A rákosmezei csatában halt hősi halált.

• Gönczy Pál szobra

Gönczy Pál a magyar pedagógia kiemelkedő alakja. Kortársai elsősorban a polgári népoktatás kezdeményezőjeként ismerték el munkásságát. Jelentős számú (közel száz) publikációja jelent meg e tárgyban. Sokoldalú tevékenységére jellemző, hogy írt ABC-s könyvet, tervezett iskolai térképeket, megírta az első magyar nyelvű növényhatározót, tervezett iskolai bútorokat. Megbecsülésére jellemző, hogy már kortársai kezdeményezték egy Gönczy szobor felállítását. Végül 1910. szeptember 4-én a Hajdú Vármegyei Tankerületi Tanítók Gönczy Egyesülete kezdeményezésére – közadakozásból – avatták fel, a Somogyi Sándor által készített mellszobrot.

• A növekedés szimbóluma

Szabó László „A növekedés szimbóluma” című bronzszobrát a művész családja bocsátotta a város rendelkezésére. A szobor felavatására 1992. szeptember 8-án, az alkotó születésének 75. évfordulóján került sor. Szabó László 1917-ben szüle-tett Debrecenben, a család hamarosan Szoboszlóra költözött, így gyermekkorát már itt töltötte. Erre az időszakra felnőtt korában egy versében így emlékezik: „Sorsom ott kezdődött, Lent a Kösely partján”.