Maki etetés látványprogram, gyűrűsfarkú maki és vörös vari a Pécsi Állatkertben

Látványetetés

Vad Találkozások a Pécsi állatkertben!

Gyűrűsfarkú maki

Állatkertünkben megismerkedhetnek a méltán népszerű és bájos makifélék legismertebb képviselőjével, egy etetéssel egybekötött bemutatón. A programot szakképzet gondozóink tartják, minden korosztálynak ajánljuk.

Maki óra: Kedd, Csütörtök, Szombat 9:15-10:15

A programváltoztatás jogát fent tartjuk, a megadott kezdési időpontokhoz képest +- 5-10 perces eltérések előfordulhatnak!

Ismerkedjünk meg bővebben az gyűrűsfarkú makival:

• CSALÁD: makifélék
• ELTERJEDÉS: Dél-és Délnyugat- Madagaszkár
• TÖMEG: 2.3-3.5 kg
• ÉLETTARTAM: 33 év fogságban
• ÉLŐHELY: ligeterdő
• ÉLETMÓD: csoportos

A Katták Madagaszkár déli, délnyugati részén fordulnak elő, illetve egy populáció a délkeleti részén is található, az Andringitra- hegységben.

A többi makihoz képest sok időt tölt a földön is, a ligeterdőkön kívül a bokros területeket is kedvelik. Méretét tekintve átlagos makinak mondható, 385-455 mm hosszú, a farka nagyobb, mint a teste, 560-624 mm. A legjellemzőbb tulajdonsága a fekete-fehér gyűrűs farok. A szőrzete a hátán szürkésbarna, hasa fehér, arcuk szintén fehér, a szemeket és az orrot fekete folt veszi körül. Poligám faj, a csoportokban a domináns hím több nősténnyel párzik. A csoporton belüli harc legtöbbször a szaporodási időszakban jellemző. A hímek a nőstényekért, a nőstények pedig az elérhető forrásokért versengenek. Ezek a harcok úgy zajlanak, hogy a hím a csuklóján és a nemi szervei körül található mirigyek váladékával bedörzsöli a farkát, majd az ellenfél felé irányítja. A szaporodási időszak áprilistól- júniusig tart. A vemhesség 4-4.5 hónapig tart, majd 1-2 utód jön világra, 5 hónap után válik önállóvá. Az utódgondozás nagyobb részét a nőstények végzik.

Csoportosan élnek, 12-24 egyed alkot egy csoportot. A nőstények nem agresszívek más nőstények utódaival, védik őket, játszanak velük.  A kommunikáció a kattáknál is összetettebb, több formában történik. Vizuális jelzések, mint a testtartások, arckifejezések; hangjelzések, ezeken kívül kémiai jelekkel is kommunikálnak egymással (szaporodási időszakban). Az érintkezés leginkább a nőstény és utóda között fontos, amibe a tisztálkodás, játék is beletartozik. Növényevő, így a magterjesztésben is van szerepe. Barátságos kinézete miatt népszerű, vonzza a turistákat.

A gyűrűsfarkú maki veszélyeztetett faj, leginkább az élőhelyének pusztulása miatt. Az élőhely minőségének romlását, csökkenését a túllegeltetés, az erdőtüzek és a fakivágás okozza.

Vörös vari

• CSALÁD: Makifélék (Lemuridae)
• ELTERJEDÉS: Madagaszkár, Masoala-félsziget
• TÖMEG: 3-4,5 kg
• ELLENSÉG: Ember (élőhelypusztítás, vadászat), ragadozó madarak, fossza

Madagaszkáron, a Masoala-félsziget lombhullató trópusi erdeiben őshonos makifaj. Nevét jellegzetes, vörös bundájáról kapta. Hasa, arca, kezei és lábai feketék, nyakán fehér foltot visel. Arca körül jellegzetes szőrgallér található. Korábban a közeli rokonként számon tartott fekete-fehér vari (Varecia variegata) alfajának tekintették, napjainkra azonban kiderült, hogy valójában egy külön fajról van szó. A latin eredetű varecia szó, mely a faj tudományos nevében található, változatosat jelent, utalva ezzel a faj megjelenésére. A vörös vari a makifélék családjának legnagyobb testű képviselője: testhossza farkával együtt 110-120 cm, súlya pedig 3-4,5 kg között változik. Növényevő állat, az esős időszakban gyümölcsökkel, nektárral és pollennel táplálkozik, a száraz évszakban magokat és leveleket is fogyaszt. Fontos szerepet játszik egyes fafajok magjának terjesztésében. Nappal aktív állat, elsősorban a fák lombkoronájában tartózkodik, a talajra ritkábban jön le. Csapatokban él, a csapat mérete függ az elterjedési területtől. Megfigyeltek 18-32 tagot számláló nagy csapatokat is, míg máshol a csapat átlagos nagysága 2-5 felnőtt példányból és utódaikból áll. A vörös varik viszonylag hangos állatok. A csapat tagjai hangjelekkel kommunikálnak egymással, különféle jelzésekkel figyelmeztetik egymást ragadozó közeledése esetén. Territóriumukat hangos ordításukkal jelölik meg, mely némiképp a szamárbőgés és az oroszlánordítás keverékére emlékeztet. Az európai felfedezők a makik hátborzongató hangja után nevezték el Madagaszkárt a lemurok, vagyis a szellemek földjének. A vörös varik párzási időszaka májustól júliusig tart. A nőstények 90-103 napig terjedő vemhességi időszak után hozzák világra utódaikat. A születendő utódok száma a főemlősök körében szokatlanul magas: 1-6 utód is születhet egyszerre, de általában 1-3 kölyök között szokott változni a születésenkénti utódszám. Éppen ezért a nőstény varik nem a testükön hordozzák kölykeiket, hanem fészket építenek számukra vagy más búvóhelyben rejtik el őket addig, amíg a kicsik eléggé megerősödnek ahhoz, hogy kövessék szüleiket a fák ágai közé. A vörös varik ivarérettségüket 2 éves koruk után érik el és akár 20 évig is élhetnek. A kifejlett egyedek egyetlen természetes ellensége a fossza (Cryptoprocta ferox), a kölykökre a nagyobb ragadozó madarak jelenthetnek még veszélyt. A faj legfőbb ellensége az ember, a vörös vari egyedszáma a vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt folyamatosan csökken. Napjainkban a vörös vari súlyosan veszélyeztetett állatfaj. Az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Fajmegmentő Tenyészprogram (EEP) keretein belül tartják és tenyésztik a fajt.