Nőnapi bál Budapesten a Marriott Hotelben.
Nőnapi bál Budapesten a Marriott Hotelben.

A Hargita Megyei Kulturális Központ 1993-ben szervezte meg először a farsangbúcsúztatás szokását bemutató találkozót, melynek résztvevői Hargita megye hagyományőrző csoportjai. Az egész napos bolondos, álarcos mulatság mára az év első felének egyik leglátványosabb eseménye, mely számos érdeklődőt, turistát vonz a térségbe, néprajzkutatók, antropológusok számára pedig gyakori kutatási terep. A rendezvény húshagyókedd előtti szombaton zajlik, a helyszín pedig évről évre változik, minden évben más csoport és faluközössége vállalja a házigazda szerepet. 2018-ban február 10-én Csíkszentsimonban lesz a farsangbúcsúztatás. Kapcsolódjon be Hargita Megye Hagyományőrző csoportjainak farsangbúcsúztató játékába. Jöjjön el a megye legvidámabb rendezvényére!

KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS!
Friss információkat e-mailben kérhet vagy küldhet.

XXVI. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató
Csíkszentsimon, 2018. február 10.

A XXVI. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató időpontja 2018. február 10., helyszíne Csíkszentsimon, amelyen Hargita megyei hagyományőrző csoportok vesznek részt: Alsósófalva, Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Csobotfalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Kászonaltíz, Szentegyháza.

A rendezvény megnyitó ünnepségének időpontja 2018. február 10., 11 óra, helyszíne a csíkszentsimoni Művelődési Ház.

Megnyitó
2018. február 10-én, szombaton
délelőtt 11 órakor
a Művelődési Ház udvarán

A rendezvény programja:

10.00 A csoportok érkezése
11.00 Megnyitó a csíkszentsimoni Művelődési Ház udvarán
12.00 A hagyományőrző csoportok indulása a kijelölt útvonalakra
16.00 Közös tánc a csíkszentsimoni Művelődési Ház udvarán

Szervezők:
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Csíkszentsimon Önkormányzata
Csíkszentsimon Hagyományőrző Csoportja
Alcsíki Kistérségi Fejlesztési Társulás

Partnerek:
• Endes József Általános Iskola
• Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar
• Vörös Kakasok Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Csíkszentsimoni Kézimunka Kör
• Kükürcsin és Kankalin Néptánccsoportok
• Csíkszentsimoni és Csatószegi Motoros Klub
• Csíkszentsimoni Rendőrség
• Fenyves Közbirtokosság
• Lármafa Ifjúsági Csoport
• Nyugdíjas Klub
• SPH Őrző- és Védőszolgálat

Ajánló

Nagy szerepe van a farsangtemetés szokásának felújításában és életben tartásában a Hargita megyei hagyományőrző csoportok részvételével zajló találkozónak. Ezek a megyei farsangtemetések évről évre ízelítőt nyújtanak a lokális farsangi hagyományokból, felsorakoztatva az időszak jellegzetes zsánerfiguráit. A csoportok énekelve vonulnak végig a házigazda település utcáin, előadva a saját farsangi játékukat, szokásaikat, melyben igen fontos szerepet kapnak a maszkok, a színjáték és a humor. A farsangtemetés szokásába számtalan jelzés, szimbolikus üzenet és cselekedet szövődik. Régi téltemető és egyben tavaszváró ünnep így tehát az evések, ivások mintájára, a természetet is hasonló bőségre igyekeztek serkenteni. Általánosan előforduló figura a szalmabábu, amelyet helyenként Ilyésnek vagy Dömének neveznek. A szalmabábunak a falun való végigvitele, elsiratása, majd elégetése, eltemetése általánosan ismert motívum. A farsangot jelképező bábut a siratóasszonyok kétértelmű szövegekkel kísérve égetik el. A füst és a tűz a megtisztulásban, a tisztítórítusban játszottak és játszanak mai napig szerepet. Csíkszentdomokoson a farsangtemetést hamubotozásnak nevezik. A gyász és megtisztulás mozzanata egyaránt jelen van a farsangtemetésben. A vidám halottas menetben ott látjuk falvainkban is falubotosainkat, akik a bámészkodókat igyekeznek bekenni. A csíkszentdomokosi farsangtemetési menetet a hamubotosok vezetik, kezükben hamubotot, illetve rúdra húzott savanyúkáposztát tartanak, őket követi a halottszállító szekér, amely két taligára vagy fatalpú szánra szerelt 3-4 méter hosszú létrából álló tákolmány, erre kötik a szalmabábut. A szekér után mennek a halottkísérő és a siratóasszonyok. Az áltemetés mellett megtalálhatók ítélkező játékok is, például a kászoniak a farsangot bikaütéssel búcsúztatják. Kászonban a bikát hídon ütik le, égetik el és ott is táncolják el a farsang utolsó táncát, az égő szalmafonatot a patakba rúgják, hogy a víz elvigye. A nevetés forrása a bámészkodókat vizsgáló orvos, az alkudozó kereskedő, a nagy kaszával hadonászó halál, a vénkisasszony, a megesett leány, az apró vőlegény a hatalmas menyasszony mellett, valamint az ördög és a kecske. Parodisztikus alakoskodásaik, szövegeik egy olyan világot hoznak létre, amelyben a játék és humor segítségével a dolgok visszájukra fordíthatók. A farsang, a szalmabábú égetése ősrégi szokás a Székelyföldön, hagyományosan tavaszváró, hideg telet és gonoszt űző rituálé. Aki bekapcsolódik a farsangtemetésbe, nemcsak a székely vendégszeretet tapasztalja meg és hagyományos tudásba nyer betekintést, hanem közelebb kerül a világ megértéséhez.

Ferencz Angéla néprajzkutató

 

KeSzeCsüSzoVa
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
Hargita Megyei Farsangbúcsúztató Csíkszentsimon 2018