MÜPA mozi 2024. Online jegyvásárlás

MÜPA FILMKLUB 2024

A világ második legjobb gitárosa (1999)

2024. ÁPRILIS 22. HÉTFŐ, 19:00
2024. ÁPRILIS 29. HÉTFŐ, 19:00

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Többet kellene hallgatni Emmet Rayt, aki világklasszis - majdnem olyan jó, mint Django Reinhardt. És micsoda élete volt! A múlt század harmincas éveiben járunk. Dübörög a jazz és vitathatatlan, hogy Amerika legjobb gitárosa Emmet Ray. A világ legjobb gitárosa lenne, ha nem pengetne Európában az az átkozottul tehetséges Django. De Emmet tényleg ördögien jó - ahogyan ez ebben a filmben is hallható.

A személyisége ellentmondásos. Kleptomániás, vonatokat bámul, nagyöbű pisztollyal patkányokra lövöldöz. A lelki élete még inkább ellentmondásos. A napnak él, nem tud a pénzzel bánni, megbízhatatlan, egocentrikus. A nőkhöz való viszonyáról meg jobb nem is beszélni. Mit tegyünk? Istenáldotta művész, akinek az érzései a hangszerén keresztül jutnak el hozzánk. Életrajzi filmmel van dolgunk. Vagy nem is, hiszen Emmet Ray (Sean Penn) életének pontos részletei nem ismertek. Még felesége, a kevéssé ismert Blanche Williams írónő (Uma Thurman) szövegei sem kínálnak biztos fogódzót. Korábbi élettársa, Hattie (Samantha Morton) viszont néma volt, így szóbeli emlékeire nem támaszkodhatunk. Még az a szerencse, hogy a töredékekből, mendemondákból a jelen (1999) jazztörténészei többé-kevésbé hitelesen rekonstruálják a zseni pályáját. Ha jobban belegondolunk, látványos dokumentumfilmmel van dolgunk, amely a rideg tényeken messze túlmenően enged bepillantást egy rendkívüli muzsikus művészetébe, belső világába.
Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy Emmet Ray felvételei még a világhálón sem elérhetők. Emmet Ray ugyanis sohasem létezett. E tekintetben közeli rokona Leonard Zelignek, akit Woody Allen valódi hamisított dokumentumokban idézett meg. A világ második legjobb gitárosa viszont igazi történet, még ha nem is igaz. Vidám-szomorú történet.

Rendező:  Woody Allen
Házigazda: Réz András

Match Point (2005)

2024. MÁJUS 6. HÉTFŐ, 19:00
2024. MÁJUS 15. SZERDA, 19:00

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A Match Point úgy kezdődik, ahogyan Antonioni Nagyítása véget ér. Ez alkalommal azonban Woody Allen ruccant át Londonba. Az ok végtelenül prózai: sikerült brit befektetőt találnia, így a helyszínt egy kicsit keletebbre tolta. (Barcelona, Párizs, Róma majd később jön.) Természetesen ennek a sztorinak is van előképe Woody Allen világában, hiszen sok tekintetben emlékeztet a Bűnök és vétkek című 1989-es filmjére, különösen, ami a morális kérdésfelvetést illeti, mégis nagyon más, ugyanis a 2005-ös bűntörténet ezernyi szállal nyúlik vissza a 19. századba.

Nem tagadja. A film elején megmutatja a nézőknek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének borítóját. De a 19. századba visz a film zenéje is. Igazi operagála: Verdi, Donizetti, Bizet, Rossini. És még ezt is megtekeri, ugyanis az operák régi, 78-as fordulatszámú lemezfelvételekről szólalnak meg. És elég baljóslatúak. Igaz, ez nem idegen az operáktól. A dramaturgia csavaros, hiszen az alulról jött főhős, Chris Wilton (Jonathan Rhys Meyers) az operarajongó, ő olvas Dosztojevszkijt, Strindberget és Szophoklészt. Jövendőbelije, majd felesége, Chloe (Emily Mortimer) előkelő londoni famíliája lényegesen gyakorlatiasabban szemléli a világot. De ne feledkezzünk meg a lényegről! Woody Allen filmjei korábban többnyire a kisepikához vonzódtak: novellák, anekdoták lazán, olykor feszesebben felfűzött soraként bontakoztak ki a történetek. A Match Point sokkal inkább regény. És a főhős nem dumál ki belőle. A szerelmi viszonya Nolával (Scarlett Johansson) - a majdnem sógornővel - nem pusztán egy szerelmi síkidom része. Két alulról jött karaktert - a tenisztrénert és a szerepet találni nem tudó amerikai színésznőcskét - vet be a felsőbb világba, ahol mindketten kiszolgáltatottak. És mindvégig ott bujkál a kérdés: mit tekintünk szerencsének, és mi mozgatja a sorsot?

Rendező: Woody Allen
Házigazda: Réz András

Éjfélkor Párizsban (2011)

2024. MÁJUS 20. HÉTFŐ, 19:00
2024. MÁJUS 27. HÉTFŐ, 19:00

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Az eleje kedves, de unalmas. Egy zeneszám erejéig (Si tu vois ma mère) nézegethetjük Párizst - mint alkalmi turisták. Aztán a főcím alatt - képen kívül - egy romantikus amerikai fiatalember és lényegesen gyakorlatiasabb menyasszonya beszélgetnek Párizsról. Lesz ebből valami? De még mennyire! Az Éjfélkor Párizsban Woody Allen egyik legmulatságosabb filmje.

Kétségtelen, hogy valamivel halkabban kacagunk, mint a lelki rokon Picasso kalandjai esetében, de ez talán azért van így, mert időutazásba bonyolódott hősünk, Gil Pender (Owen Wilson), a sikeres hollywoodi forgatókönyvíró Párizsban is a regényén dolgozik, elmélkedik. Keres valamit, amit Beverly Hillsben vagy Malibuban nem lehet megtalálni. És közben belehabarodik Párizsba. Gil bizonytalan önmagát és írói kvalitásait illetően, miközben a gyakorlatias menyasszony, Inez (Rachel McAdams) bizonytalan Gilhez való viszonyában, ami azért igen pozitív hozzáállás ahhoz képest, hogy a szülei egyenesen utálják. Inez viszont vonzódik volt tanárához, Paulhoz, aki mindent jobban tud… Nem lenne tisztességes előre minden fordulatot lelőni, de annyit elárulhatunk, hogy Gil éjszakánként visszapottyan az 1920-as évek Párizsába, az avantgárd kellős közepébe, Fitzgerald, Hemingway, Gertrude Stein, Salvador Dalì és Picasso társaságába. Voltunk már Woody Allennel időutazáson, hiszen Az alvó (1973) 2173-ba röpített bennünket. Már arra is volt példa, hogy az egyik írásában a Bovarynéba rándult át - amitől a regény egy kicsit megváltozott… Nyilvánvaló, hogy a 2010-ből érkezett látogató is nyomot hagy a múltban, vagyis a jövőn. Ha idegenvezető segítője (Carla Bruni, azaz Madame Sarkozy) jól fordított. Hú, de zavaros ez az egész. Amúgy meg egyáltalán nem zavaros, hiszen szépen, kereken kibontakozik egy fontos kérdés: melyik volt az igazi aranykor? Hogyan is van az, hogy az Itt és a Most valahogyan mindig alulmarad azokkal a helyekkel és korokkal szemben, amelyekben nem volt szerencsénk élni?

Rendező: Woody Allen
Házigazda: Réz András

Blue Jasmine (2013)

2024. JÚNIUS 3. HÉTFŐ, 19:00
2024. JÚNIUS 10. HÉTFŐ, 19:00

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A film ájultan boldog kritikusai szinte kivétel nélkül azt állapították meg, hogy Woody Allen filmjét Tennessee Williams színdarabja, A vágy villamosa inspirálta. Sok igazság van ebben a megállapításban, mert hát a sztori… De talán ennél is fontosabb, hogy a Blue Jasmine roppant igényes színmű, még ha nem is lenne egyszerű színre vinni az alapanyag megsértése nélkül. A sztori ugyanis csupán fűződrót, amelyre Woody Allen sorsgyöngyöket fűz fel. Kétségtelen, hogy a középső gyöngyszem, Jasmine (Cate Blanchett) sorsa a leglátványosabb.

Az egykor gazdag és gondot nem ismerő asszony Manhattanből San Franciscóba érkezik a húgához (Sally Hawkins), mert a régi világa összeomlott. Most az alsó középosztály miliőjében kellene új életet teremtenie/találnia. Ha le tudna válni a régi életéről. Cate Blanchett egyik legpompásabb alakítása, amelyért az Oscar-díj mellett még számtalan díjat söpört be. Igen ám, de a füzér apróbb gyöngyei is hihetetlenül izgalmasak. Woody Allen talán legsúlyosabb drámájával van dolgunk, hiszen Ginger, a húg és pasijának (Bobby Cannivale) története önmagában véve is nagyon erős. Különösen, ha hozzáadjuk az exének (Andrew Dice Clay) és egy partin felszedett pasijának (Louis C. K.) drámáját. De Dwight, Jasmine reménybelije (Peter Sarsgaard) is egy külön dráma. Aztán ott van Jasmine rendszeresen felbukkanó múltbéli élete, házassága Hallel (Alec Baldwin). Hogy mi az ördögnek kell ennyi kiemelkedő színművész ebbe az egyszerű történetbe? Nos, azért, mert szerepük van. Mert Woody Allen megírta, felépítette őket. És mindezt hihetetlen eleganciával. Miközben feszülten figyeljük Jasmine vergődését ebben a számára alig értelmezhető közegben - a keleti part és a nyugati part messze esik egymástól -, mellette féltucat szívszorító magánytörténet bontakozik ki. Fájdalmas függőségek és kötődések. Ez alkalommal elmaradnak a zsidóviccek, nincs kibeszélés és kikacsintás sem. A Blue Jasmine Woody Allen komoly drámaírói és rendezői teljesítménye.

Rendező: Woody Allen
Házigazda: Réz András

Café Society (2016)

2024. JÚNIUS 17. HÉTFŐ, 19:00
2024. JÚNIUS 24. HÉTFŐ, 19:00

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A kritikusok szerették, de nem voltak elragadtatva. Többnyire úgy látták, ez egy szokásos Woody Allen-film, amelyben minden előre látható, bár a látványt - Vittorio Storaro volt az operatőre - igen nagyra értékelték. Első ránézésre ismerős. Van szerelmi háromszög (Steve Carell - Jesse Eisenberg - Kristen Stewart), házasságtörés, Hollywood, New York, s mivel a történet a múlt század harmincas éveiben játszódik, jazz minden mennyiségben. Nem nagy ügy. Igen ám, de a filmnek van egy olyan rétege is, amelyről nem sokat beszéltek. A Café Society-ben ugyanis megbújik egy bronxi zsidó család regénye.

A legkisebb fiú, Bobby áll a történet középpontjában, de a család többi tagja jóval több mint statiszta. A papa ékszerész - nem a gazdag fajtából. Az anya rendes jiddise máme. Bobby nővére tanárnő, a férje kommunista. A bátyja gengszter. (Nem is lesz szép vége.) A nagybátyja sikeres hollywoodi színészügynök. Család. És van, ami a családban marad. Van, ami vicces. Például az, hogy Bobby Hollywoodban nem kívánja igénybe venni egy pályakezdő prosti szolgáltatásait, amikor kiderül, hogy a lány - zsidó. De akkor hogyan is állunk a gengszter testvérrel, aki nem zárkózik el némely egyedek betonba öntésétől sem, és élete egy drámai pontján kikeresztelkedik? Érthető, a zsidók számára nincsenek további életek. Mellékszál lenne? Kevéske fűszer Woody Allen módra? Feltételezhető, hogy legalább annyira fontos, mint Hollywood összevetése Manhattannel. És talán az a néhány mondat, amelyet a narrátor (Woody Allen) a történetbe szúr, sem üres dekoráció, hiszen a mulatót, amelynek Bobby a főnöke lesz, úgy írja le, mint azt a helyet, ahol a különféle celebritások, mágnások, gengszterek és politikusok együtt múlatják az időt. Szóval ne dőljünk be a Café Society látszólagos könnyedségének. Súlyos morális kérdések tétetnek itt fel, ha meg akarjuk hallani őket…

Rendező: Woody Allen
Házigazda: Réz András