Nagymacskák állatkerti etetése látványprogram, hiúz etetése a Pécsi Állatkertben

Állatkerti etetés

Vad Találkozások a Pécsi állatkertben!

Állatkertünkben megismerkedhetnek a nagytestű ragadozók népszerű képviselőivel, a perzsa leopárddal és a pumával egy etetéssel egybekötött bemutatón. A programot szakképzet gondozóink tartják, minden korosztálynak ajánljuk.

A programváltoztatás jogát fent tartjuk, a megadott kezdési időpontokhoz képest +- 5-10 perces eltérések előfordulhatnak!

Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről a nagymacskákkal:

Perzsa leopárd:

CSALÁD: macskafélék

ELTERJEDÉS: Közel-Kelet
TÖMEG: 20-65 kg
ÉLETTARTAM: 10-12 év
ÉLŐHELY: erdő, legelő
ÉLETMÓD: magányos

A leopárd, más néven párduc a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező macskaféle: Afrika és Ázsia nagy részén megtalálható. Egykor Európában (így hazánkban is) előfordult, innen azonban napjainkra kipusztult. Elterjedési területén több alfaja alakult ki, az alfajok pontos számáról azonban még napjainkban is vitáznak a rendszerezők. 

A perzsa leopárd a Közel-Keleten őshonos alfaj, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia, Üzbegisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Afganisztán területén találkozhatunk vele. A leopárd jó alkalmazkodó képességű macskaféle, különböző élőhelyeken megtalálható, a perzsa leopárdok elsősorban a hegyvidéki, félsivatagi élőhelyeket, erdőszéli füves területeket és szavannákat részesítik előnyben, de leginkább az üde erdőket kedveli. A perzsa leopárd a legnagyobb méretű a leopárd alfajai közül, testhossza meghaladhatja a 2 métert is, a hímek nagyobbak és robusztusabbak a nőstényeknél. Bundája tömött, világossárgás alapszínű, barna pöttyökkel tarkított, a pöttyök a fej felé haladva kisebb méretűek,  a hasi tájékon a leghalványabbak. Magányos, éjszakai ragadozó, ha nem háborgatják, nappal is vadászhat. Területét széklettel, vizelettel, karmolásnyomokkal és bömböléssel jelöli meg.  Akár 60 km/óra sebességgel is képesek futni, és bár alapvetően nem kedveli a vizet, ha szükséges, jól úszik.Különösen jó vadásszá teszi fejlett látása és hallása.  Zsákmányukat lesből, hirtelen kapják el, vadászat közben akár 6 méteres ugrásokra is képes. 

Néhány leopárd dorombol evés közben.  Opportunista ragadozó, a legkönnyebben elérhető táplálékot fogyasztja.  Képes a saját testsúlyánál kétszer nehezebb prédát is felcipelni a fa tetejére, azért, hogy a többi ragadozó ne kaparinthassa meg zsákmányát. Egy hím territóriuma több nőstényével is átfed. Poligám faj, mind a nőstények, mind a hímek több egyeddel is párosodnak. A szaporodási időszak legtöbbször május környékére esik, de a perzsa leopárdok gyakran egész évben párosodhatnak. A nőstény a vizeletében található feromonok segítségével vonzza oda a hímeket ivarzás idején.  A párzás átlagosan 3 másodpercig tart, hat perces szüneteket tartva egy pár akár százszor is párzik egy nap alatt. A párzási időszakban átmenetileg szakítanak magányos életmódjukkal, a pár tagjai ez idő alatt osztoznak a táplálékon.  A vemhesség 96 napig tart, 1-4 kölyök születik egyszerre. A kölykök vakon születnek, a nőstény sziklahasadékok, sűrű bokrok menedékében rejti el őket, amíg vadászik. A fiatal állatok 20 hónaposan válnak teljesen függetlenné az anyjuktól.

A perzsa leopárd az egyik legritkább alfaj, a szabad természetben mindössze 800-1300 egyede maradt fent. Az alfaj megmenekülését az orvvadászat és élőhelyeinek elvesztése fenyegeti. Bőre kedvelt trófea.  Ha a szabad természetben található zsákmányállatok száma alacsony, olykor háziállatokra vagy emberekre is támadhat.  A perzsa leopárdot az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Fajmegmentő Tenyészprogram (EEP) keretein belül tartják és tenyésztik.

Puma:

CSALÁD: macskafélék
ELTERJEDÉS: Észak- és Dél-Amerika
TÖMEG: 29-120 kg
ÉLETTARTAM: 18-20 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: magányos

A puma a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező újvilági macskaféle. Észak-Amerikában, az Egyesült Államok nyugati területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerikában egyaránt megtalálható. Az USA területén elsősorban a nyugati államokban találkozhatunk vele, a keleti parton csupán egy maroknyi állománya maradt fent az élőhelyeinek elvesztése miatt. Dél-Amerikában  Argentína déli részén és Chilében a legelterjedtebb.  Jó alkalmazkodóképességű faj, sokféle élőhelyen  megtalálható, hegyvidéki tűlevelű erdők, síkvidéki trópusi erdők, erdőszegéllyel tarkított füves puszták,  mocsaras területek lakója. Elsősorban szürkületkor, éjszaka és hajnalban aktív, a nappalt gyakran pihenéssel tölti sűrű növényzetben, barlangokban, sziklás hasadékokban. Ha nem háborgatják, nappal is kutathat préda után. Hatalmas elterjedési területén több alfaja alakult ki, melyek az élőhelyükön kívül méretükben és színezetükben is különböznek egymástól.  A hímek nagyobbak, mint a nőstények.

A puma testhossza alfajtól függően 86 cm és 154 cm között változhat, a farok hossza 63-96 cm is lehet, ezzel Amerika második legnagyobb macskaféléjének számít. tekintélyes mérete ellenére nem tartozik a nagymacskák közé, rendszertanilag a kismacskákhoz sorolják, közelebbi rokona  a házi macskának, mint az oroszlánnak vagy a leopárdnak. A pumát nőstény oroszlánra emlékeztető megjelenése miatt az angol nyelvterületen hegyi oroszlánnak és ezüst oroszlánnak is nevezik. Magányos életmódot folytat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással. Territóriumát vizeletével, székletével és karmolásnyomokkal jelöli meg. Egy hím területe több nőstényét is átfedi. A puma élőhelyének csúcsragadozója, zsákmányát csendben ólálkodva közelíti meg, majd hirtelen ráront. Táplálékának maradékát elrejti, hogy később is visszatérhessen hozzá táplálkozni. Egyes számítások szerint egy évben 860-1300 kg húst is képes elfogyasztani. Nincs meghatározott szaporodási időszaka, egész évben pározhatnak.

A nőstény hangadással jelzi ivarzását, illetve fákhoz, sziklákhoz dörgölőzve teríti szét szaganyagait.  Poligám faj, a hím több nősténnyel is párzik.  Egy párzás nem tart tovább egy percnél, a pumák egy óra alatt többször (maximum 9-szer)  párzanak. A vemhesség 82-96 napig tart melynek leteltével 1-4 (átlagosan 3-4) kölyök születik egyszerre. A pumakölykök foltosan születnek, mely az álcázásban segíti őket. Ahogy egyre idősebbek lesznek, foltjaik elhalványulnak. Teljesen önállóak 15 hónaposak lesznek, az ivarérettséget 2,5-3 évesen érik el. Kevés természetes ellensége van, csak a kölyköket és a beteg vagy idős egyedeket képesek levadászni a medvék farkasok és rozsomákok. Legtöbbször elkerüli az embereket, ennek ellenére volt már rá példa, hogy embert ölt.

Olykor háziállatokat is zsákmányol, ezért sok helyen dúvadként irtják. Egyes területeken a mai napig vadásznak rá, bőre értékes trófea. A pumák változatos hangadásra képesek, morognak, dorombolnak, fújtatnak, de nem képesek a nagymacskákhoz hasonlóan bömbölni. A puma jellegzetes, támadáskor és védekezéskor használt ordítását a hollywoodi filmekben és rajzfilmekben gyakran használják fel más macskafélék hangja helyett.