Óbudai temető séta iskolai és turista csoportok számára Budapesten előzetes bejelentkezéssel

Temetői séták

A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen. Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.

A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék az Óbudai temetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit.

Bejelentkezés a kapcsolati adatoknál megtalálható elérhetőségeken.

Óbudai temető története

A fák és épületek mellett a temető szépségét fokozzák a fennmaradó 60-70 éves sírok, sírboltok, síremlékei, bizonyítva az óbudai sváb polgárság jómódúságát.

A századfordulóig egyértelműen svábok lakta Óbuda lakossága számára 1910-ben nyitották meg az óbudai új temetőt, mai nevén Óbudai temetőt. Korábban, a XVIII.-XIX. században több kisebb, különböző felekezeti temető szolgált temetkezési helyül. Az új terület megnyitása után számos család áthozta elhunytjait a lezárt temetőkből.

Az óbudai temető szép fekvésű, az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik. A Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt háromszög alakú sík területen alakították ki. Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.

A kapun belépve azonnal szembetűnik a főbejárat esztétikus kialakítása és az épületek elhelyezkedésének rendje, mely egy egységes tervezési koncepciót tükröz. A főbejáraton belüli tér meghatározó eleme az 1931-ben épült római katolikus kápolna, melyet két oldalról közrefog az iroda és a lakások hasonló stílusban kialakított épülete.

A temető sajátos elrendezési formáját a köröndökbe torkolló háromszög alakú parcellák alkotják. A terület fásítása már a megnyitáskor megkezdődött. A parcellák körül telepített 40-60 éves kőris, juhar, hárs és vadgesztenye fasorok igen nagy ökológiai értéket jelentenek s főváros számára. Legöregebb fái a Pomázi úti kerítéssel párhuzamosan futó 80-90 éves vadgesztenye fasorban láthatók. A ravatalozót a főbejárattól távolabb, az egyik köröndön építették meg az 1930-as években.

A fák és épületek mellett a temető szépségét fokozzák a fennmaradó 60-70 éves sírok, sírboltok, síremlékei, bizonyítva az óbudai sváb polgárság jómódúságát.

1987-ben nyílt meg az első olyan parcella, amelyik hant nélkül sírhelyükből áll. Egy teljesen új temetkezési forma vált lehetővé, az 1992-ben megépült szóró parcellában.

A szóróhely a hamvak befogadására szolgáló bazalt kövekből megépített kúttal, a kiegészítő gépházzal és az ízlésesen alkalmazott kertépítészeti megoldásokkal együtt alkot egységes képeket. A szórásos temetés iránti igényt az évről-évre növekvő megrendelések száma bizonyítják.

A temető megújulásának szép példája a 26-os parcellában kialakított, újszerű formákkal megoldott és esztétikusan elrendezett urnás temetkezési hely, ahová 1994-től kezdve szívesen temetik a családok elhunytjaikat.

1998-ban megépült a főbejárattal szemben a kegyeleti park, ahol a temetőlátogató gyertyát gyújthat, virágot helyezhet el távol nyugvó hozzátartozói emlékére. A park közepén az örök élet jelképét, a mondák szerint tűzből újjáéledő főnixmadarat, Mészáros Mihály szobrászművész alkotását láthatjuk.

Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.

Óbudához tartózik szervezetileg a Békás-Ófalu lezárt régi temető teljes felszámolása után. Egyetlen megmaradt építménye, a bejáratnál lévő kápolna.

A hangulatos hegyoldali temető a régi hárs és vadgesztenye fasoraival, bővítési lehetőséggel, még sokáig tud örök nyughelyet biztosítani azoknak, akik itt szándékoznak végleg megpihenni.