Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Egy nap, két főváros kirándulással, zenés bajor vacsorával - Őszi szünet Sopronban!
Egy nap, két főváros kirándulással, zenés bajor vacsorával - Őszi szünet Sopronban!

Francis Poulenc művei koncerteken, online jegyvásárlási lehetőséggel. Francis Jean Marcel Poulenc francia zeneszerző, a Hatok csoportjának tagja. Olivier Messiaen mellett a 20. század második felében egyedül ő örvendett vitathatatlan nemzetközi elismerésnek a francia komponisták közül.


Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS!
Friss információkat e-mailben kérhet vagy küldhet.

Kaposfest 2017 - Francis Poulenc: d-moll kettős zongoraverseny FP.61.

Van ebben minden

Francis Poulenc francia zeneszerző a kultúrtörténet gondolati utazói számára Kaposvárról átszállás nélkül megközelíthető. Kaposvár festője, Rippl-Rónai József a pécsi Arany Sas patikában és a kaposvári Arany Oroszlán gyógyszertárban kezdte a pályafutását patikussegédként, s ezután Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet szerzett. Francis Poulenc édesapja, Emile Poulenc is gyógyszerészettel foglalkozott, s ő meg is maradt ennél a szakmánál, így lett világnagyság: ő volt az egyik alapítója az ezredfordulóig Rhône-Poulenc néven ismert gyógyszeripari óriásvállalatnak, mely azóta beolvadt egy még óriásabb vállalatba.

Aki itt volt a tavalyi Kaposfesten is, annak Poulenc d-moll kétzongorás versenyművéhez külön gondolati expresszjárat indul. A 2016-os fesztiválon Singer varrógépek kiállításával emlékeztünk a varrógépmilliomos Isaac Singer lányára, Winnaretta Singerre, aki az apjától örökölt vagyont többek között párizsi szalonja fenntartására és az ott forgó francia zeneszerzők támogatására fordította. Mármost Poulenc d-moll kétzongorás versenyművét is Winnaretta Singer rendelte a komponistától 1932-ben.

Francis Poulenc egyike volt annak a hat francia zeneszerzőnek, akiket Henri Collet zenekritikus a Hatok néven kapcsolt össze egy 1920-as cikkében. Darius Milhaud – egy másik komponista a féltucat érintett közül – később így nyilatkozott erről: „Elég önkényesen kiválasztott hat nevet: Auric, Durey,  Honegger, Poulenc, Tailleferre és én, s csak ezért, mert ismertük egymást, jó barátok voltunk és gyakran szerepeltünk azonos koncerteken, anélkül, hogy törődtünk volna temperamentumunk, természetünk különbségeivel. Auric és Poulenc Cocteau elvei mellett szálltak síkra, Honegger a német romantikusokhoz nyúlt vissza, én pedig lírai mediterrán hatásoknak engedtem. Tailleferre Ravel nyomdokain haladt. Akkoriban szigorúan elutasítottam mindenféle általánosító esztétikai elméletet. De értelmetlen volt tiltakozni. Collet cikke nagy érdeklődésre talált, megszületett a Hatok csoportja, és ha tetszett, ha nem, én voltam az egyikük.”

Abból tehát nem sokat tudunk meg Poulencről, ha elmondjuk róla, hogy a Hatokhoz tartozott. Sőt, a kétzongorás versenyművel kapcsolatban még az sem magyaráz meg mindent, ha a zeneszerző író-barátja, Jean Cocteau antiromantikus, polgárpukkasztó esztétikájával állítjuk párhuzamba – mert van ebben a darabban minden. A Sztravinszkij Tavaszi áldozatára emlékeztető, zakatoló ritmusokat, a neobarokk és neoklasszikus fordulatokat és a gyerekdal-szerű epizódokat önmagukban akár valóban lehetne antiromantikusnak nevezni, de úgy már aligha, hogy mindezek Csajkovszkij-, Rachmanyinov- és swing-stílussal elegyednek, időről időre szentimentális hollywoodi filmzenék hangulatát idézve.

És akkor még nem is beszéltünk az indonéz gamelán-zene utánzatairól, különös tekintettel az első tétel végére, a zongorák csengő-bongó, halk hangszőnyegére. A zene folyása itt annyira lecsendesedik, hogy a hallgató azt hiheti, ez már a második, lassú tétel. De nem: az igazi lassú tétel csak ezután jön, s a kezdetét onnan lehet felismerni, hogy erősen emlékeztet Mozart K. 537-es, D-dúr, „Koronázási” zongoraversenyének lassú tételére. Hamarosan egy másik Mozart-concerto, a K. 467-es C-dúr zongoraverseny lassú tétele is eszünkbe jut, miután Poulenc pontosan idézi néhány ütemét.
Erről a sokmindenféléről olvasva az ember hajlamos valami polgárpukkasztó összevisszaságot elképzelni, pedig a sokféle elem Poulenc darabjában kellemes, polgárcirógató zenévé simul össze. Olyasmivé, amit a hallgató másnap valószínűleg már nem tud felidézni, de amíg hallja, nagyon jól érzi magát.

Szerző: Loch Gergely

Online jegyvásárlás az augusztus 15-i koncertekre

Online jegyvásárlás

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Poulenc művei koncerteken, online jegyvásárlás 2017