Rovarfogó Növények Napja 2024. Várjuk a Szegedi Füvészkertben

Rovarfogó és Egzotikus Növények Napja

2024. szeptember 15.

A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztenek és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, a tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.

A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat, tőzegmuslicákat.

Mozgásra képes csapdával rendelkezik a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint. És a sort még lehetne folytatni jó néhány meghökkentő zsákmányszerzési technika ismertetésével.

Rovarfogó gyűjteményünkben a legismertebb húsevő növények - a kürtvirágok, kancsókák, vénusz légycsapója, rencék és a harmatfüvek - képviselői testközelből is megfigyelhetők. Néhány igazi ritkaságot is bemutatunk, látható az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.