A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
20 hektárnyi területen terül el a vadaspark. A Miklósvár utca végén, nem messze a termálfürdőtől találjuk a meseszép környezetben fekvő parkerdőt. Egész évben napkeltétől napnyugtáig várja a látogatókat. A vadaspark pihenő részében ismeretterjesztő táblákat helyeztek el, bemutatva ezzel erdeink növény-, és állatvilágát azok számára akik mélyebb ismereteket szeretnének szerezni. A vadasparkban a közel 50 dámszarvas, gímszarvas, muflon és vaddisznó becserkelése és megfigyelésén keresztül szerezhetnek felejthetetlen élményt az idelátogatók családok, fiatalok és idősek egyaránt.
20 hektárnyi területen terül el a vadaspark. A Miklósvár utca végén, nem messze a termálfürdőtől találjuk a meseszép környezetben fekvő parkerdőt. Egész évben napkeltétől napnyugtáig várja a látogatókat. A vadaspark pihenő részében ismeretterjesztő táblákat helyeztek el, bemutatva ezzel erdeink növény-, és állatvilágát azok számára akik mélyebb ismereteket szeretnének szerezni. A vadasparkban a közel 50 dámszarvas, gímszarvas, muflon és vaddisznó becserkelése és megfigyelésén keresztül szerezhetnek felejthetetlen élményt az idelátogatók családok, fiatalok és idősek egyaránt.
20 hektárnyi területen terül el a vadaspark. A Miklósvár utca végén, nem messze a termálfürdőtől találjuk a meseszép környezetben fekvő parkerdőt. Egész évben napkeltétől napnyugtáig várja a látogatókat. A vadaspark pihenő részében ismeretterjesztő táblákat helyeztek el, bemutatva ezzel erdeink növény-, és állatvilágát azok számára akik mélyebb ismereteket szeretnének szerezni. A vadasparkban a közel 50 dámszarvas, gímszarvas, muflon és vaddisznó becserkelése és megfigyelésén keresztül szerezhetnek felejthetetlen élményt az idelátogatók családok, fiatalok és idősek egyaránt.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
