A vérplazma
A vérplazma egy sárgás színű folyékony anyag, és a vér egyik fő alkotóeleme. Vérünk teljes mennyiségének mintegy 55%-a a plazma, ami meg nagyrészt vízből áll. Különlegessége abban rejlik, hogy oldott állapotban tartalmaz fehérjéket, véralvadási faktorokat, hormonokat, glükózt és a szervezet optimális működéséhez nélkülözhetetlen antitesteket is.
Elsődleges szerepe az, hogy ezeket az anyagokat és a tápanyagokat szállítsa a testben. Ezen felül azonban a plazmát nevezhetjük meg a szervezet fehérjeraktáraként is. A benne található összetevők, mint például a fehérjék és antitestek azok, amelyek miatt alapanyagul szolgálhat igen súlyos betegségek gyógyításához készülő gyógyszereknek. Ezért van nagy szükség a plazmaadó hősökre - és most nézzük, hogy kik lehetnek ők!
Ki adhat plazmát?
A fentiek alapján az egészen biztos, hogy csakis teljesen egészséges személyek válhatnak plazmaadóvá. Szigorúan felügyelik, hogy csakis megfelelő összetételű és minőségű vérplazma lehet a gyógyszerek alapanyaga.
Tovább szűkíthetjük azonban a kört az alábbiakkal:
18-60 év közötti életkor;
50-130 kg közötti testsúly;
magyarországi bejelentett lakóhely;
érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya és TAJ;
sikeres alkalmasítás.
Ki nem lehet plazmaadó?
Léteznek olyan helyzetek, állapotok, amelyek kizárják a jelentkezőt a plazmaadók köréből. Például egyes betegségek vagy bizonyos rendszeresen szedett gyógyszerek. A vonatkozó jogszabályok részletesen felsorolnak minden lehetséges tényezőt, itt most a leggyakoribbakat gyűjtöttük össze.
Betegségek:
hepatitis B és C, HIV-fertőzés;
vérszegénység;
korábban elszenvedett stroke vagy trombózis;
korábban elszenvedett májgyulladás.
Gyógyszerek:
vízhajtók,
vérhígítók.
Állapotok:
várandósság,
szoptatás,
a plazmaadást megelőző két hétben történt véradás.
Különleges esetek
Vannak olyan esetek, amelyek nem feltétlenül jelentenek kizáró okot, legalábbis akkor nem, ha nem szedünk miatta olyan gyógyszert, vagy nem társult hozzá olyan orvosi beavatkozás, ami már nem teszi lehetővé a plazmaadást.
Ilyen lehet például a vesekő, ha nem szedünk rá olyan gyógyszert, ami miatt nem válhatunk plazmaadó hőssé. A csontvelőgyulladás után két évig nem adhatunk plazmát, utána viszont igen. Autoimmun pajzsmirigybetegség esetén pedig egyénileg döntenek a plazmaközpont orvosai arról, hogy a jelentkező adhat-e plazmát vagy sem.
A plazmaadás tehát bizonyos esetekben nem lehetséges - így vigyázhatunk azokra a betegekre, akik számára a plazmából készült gyógykészítmények jelentik az életet.
Megosztás
