Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
Szeretettel várja vendégeit a Puszta Monostori Birkás Állatfarm. A meglátogatására érdemes 3-5 órát szánni.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A közeli települések lakóinak igénye szerint kialakított és fenntartott, a kulturált erdei szabadidős tevékenységek végzésére szolgáló létesítmény. A parkerdő kiváló lehetőséget nyújt kikapcsolódásra, erdei főzésekre és az alföldi erdő megismerésére.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
