Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. A településtől mintegy 4-5 kilométerre áll Drégely sziklavára, ahol az 1552-es ostrom idején Szondi György várkapitány 146 katonájával együtt hősi halált halt.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A Mecsek rejtett ékköve, egy apró, de annál látványosabb vár Baranya megyében, a Kelet-Mecsek északi lábánál, Magyaregregy közelében. A Vár-völgyben lévő kulcsosház melletti parkolótól jobbra, a sorompóval lezárt folyamatosan emelkedő úton 15 perc alatt érünk fel a várhoz.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
