Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak.
A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a nemzeti park legnagyobb területe, Bugac (11 488 ha). Felszín-alaktanilag nagyon hasonlít a fülöpházi és az orgoványi buckákhoz. Egymást váltják a szélbarázdák és az éles gerincű meredek homokbuckák. A legmagasabb buckákat az itt élők el is nevezték: Messzelátó-hegy, Lóállás, Betyár-állás, Pipagyújtó-hegy... stb. Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb területe, máig az őshonos magyar házi állattartás egyik központi területe. Már az 1930-as években is kedvelt idegenforgalmi célpont volt.
Az idő múlásával, a homokbuckákkal, erdőkkel, szikes területekkel és kaszálókkal szabdalt sokszínű táj megőrizte eredeti szépségét. A természet védelme olyan kuriózumokat örökített át a múltból, mint az ősborókás, a sík területek vadvirágokkal díszített legelői, a régi pásztoréletet idéző építmények.
Pásztormúzeum
1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a Nemzeti Park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók. A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.
A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.
A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása. Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.
| 2017.01.01 - 2017.12.31 |
