Déri Múzeum Debrecen

Déri Múzeum Debrecen

Nyitvatartás 

Keddtől vasárnapig 10.00-18.00 óráig.

Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorlás kori lelete, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása [4], ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.

Munkácsy Terem

Fényjátékkal kísért tárlatvezetések a Munkácsy Teremben az alábbi időpontokban:

Állandó időpontok:

kedd 13.30 -  Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés
szerda 13.30 - Zenés fényjáték
csütörtök 13.30 -  Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés
péntek 13.30 - Zenés fényjáték
szombat 13.30 – Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés
vasárnap 13.30 – Zenés fényjáték

A fényjáték ideje alatt a Munkácsy Terem nem látogatható!
A meghirdetett programot 10 fő felett indítjuk!

Jegyárak:
Felnőtt: 2.800 Ft (teljes árú belépő) + 1.000 Ft
Kedvezményes belépő: 1.400 Ft + 1.000 Ft
Családi belépő: 7.000 Ft + minden személy után plusz 1.000 Ft
Hetven év felett és hat év alatt egységesen 1.000 Ft a fényjátékra a jegyek ára.
A fényjáték – csoportok esetén előzetes egyeztetéssel – egyedi időpontokban is igénybe vehető.
Jelentkezni telefonon lehet.

Cívisek világa - állandó kiállítás
A Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Géniusz Program támogatásával újult meg a legnagyobb vidéki múzeum állandó kiállításainak egyharmada. A „Cívisek világa” várostörténeti kiállítás hét fejezetre bontva meséli el Debrecen történetét, és arra keresi a választ: Ki a cívis, mi a cívisváros?
1.A kiállítás „kezdőfejezete” a Föld, Debrecen mezőgazdasági és népi hagyományait dolgozza fel, néhány emblematikus tárggyal.
2.A Megmaradás városa Debrecen főnix-jellegét hangsúlyozza. A számos tűzvészből mindig újjáépült a város elsősorban az erős céhes iparra, a kereskedelemre, polgáraira, cíviseire támaszkodott.
3.A Katolikus és református együttélés egység - amelynek egyik legerősebb szimbolikus tárgya a „kálomista és a pápista” varjú preparátum -   rendkívül szemléletesen mutatja be a két felekezet évszázados ellenállását, majd kiegyezését. 
4. Rakovszky Dániel főbíró életpályája a keleti szárny végében kapott lendületes ábrázolású idővonalat. A főbíró olyan jelentős szerepet játszott a város életében, ami indokolja, hogy külön szerepeljen a kiállításban.
5. A több mint százéves, a kiállításban helyet kapó Arany Egyszarvú patika festett táblái új értelmezést nyertek: a város közösségi terét, segítségnyújtási központját szimbolizáló gyógyszertári fejezet kulisszái lesznek.
6. A debreceni Szép mesterségek bemutatása is önálló fejezetet kapott, amely a sajátosan praktikus, ugyanakkor művészi színvonalú cívis mestermunkákat mutatja be a rajzoktól a portréfestészetig.
7. Az utolsó fejezet a Lassú városiasodás, az ellentmondásos 19. századi jelenségekre összpontosít. Néhány emblematikus tárgy mellett itt főszerepet a modern városfejlesztő, és a konzervatívabb cívis világkép mozgóképes vetítése kap.

A kiállítás egyes fejezeteiben debreceni géniuszok, összesen 18 kiemelkedő ember portréja jelenik meg. Ezzel a várostörténet még „kézzel foghatóbbá” válik, hiszen ők épületekben, szobrokban, utcákban, terekben mindmáig velünk, a város lakóival élnek.
Éppen ezért a cívisek világát bemutató tárlaton a város vezetői, „debreceni cívis” tudósok, művészek, sportolók, polgárok személyes kötődéseit, emlékeit is megismerhetik a látogatók. A múltat, jelent és jövőt összekötő, gondolatébresztő filmes „kaleidoszkóp” alighanem sokak figyelmére számot tart.

Szamuráj udvarház
Harcművészet vagy harc és művészet?
A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye nemcsak hazai, nemzetközi mércével mérve is jelentős. Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek. Ennek köszönhetően a virágzó japán iparművészet számos tárgyi emléke tekinthető meg napjainkban a múzeumban.

Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, amelyben a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközök találhatók meg. Az új kiállítás célja, hogy a műtárgyakat a lehető legközelebb hozza a látogatókhoz. Olyan korhű atmoszférát kíván teremteni, olyan információkat átadni, amelyek a nem szakértő közönség számára is könnyen befogadhatóvá és érdekessé teszik a látottakat. A kiállítótér középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.

Fegyvertörténeti tárlat
Halálos szépségek
A Déri-hagyaték egyik legnagyobb és legszínesebb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja nem az volt, hogy egy-egy fegyvertípusból a legteljesebb sorozatot állítsa össze, hanem hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe. A kollekció három nagyobb egységre osztható. Az elsőbe a keresztény Európa fegyverei tartoznak, amelyek elsősorban a 15–18. századi magyar, német és olasz területekről származnak. A második, nagyobb csoportot az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, klasszikus muszlim fegyverek alkotják. A harmadik rész, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legkülönlegesebb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak tűnő fegyverek a 17–18. századi Perzsiában és Indiában készültek.

 Régi Képtár
Képzőművészeti kincsek
A régi képtárban láthatók azok a 17–19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba.

A kiállított művek a barokk festészeti emlékektől a klasszicista műalkotásokon át nemzeti festészetünk kiemelkedő időszakáig, a történeti festészet virágzásáig mutatják be e fordulatokban gazdag időszakot. A kiállított közel hetven festmény tematikai csoportba rendezve jelenik meg. Az első a portréfestészet 17–19. századi törekvéseit és a kétszáz év során bekövetkező változásokat mutatja be. A második kabinet a csendélet, míg a harmadik tájképek és életképek párhuzamos kiállításával igyekszik rámutatni a két tematika közötti szoros kapcsolatra.

A grafikai kabinetben látható alkotások Debrecen még álló, illetve már csak festményeken és grafikai lapokon megőrzött emlékeinek képes dokumentumai. A legkorábbi darab a Debreceni Színház (épült: 1861–1865) épületéről készített, azzal egykorú akvarell.

Az utolsó, legnagyobb térben a 19. század kiemelkedő festőinek alkotásai zárják a Régi Képtár kiállítását, amelynek anyaga híven tükrözi a Déri-gyűjtemény rendkívüli gazdagságát.

Déri-emlékterem
„Debrecennek ajándékozom...”
A debreceni múzeumügy történetében az 1920-as év döntő fordulatot hozott. Déri Frigyes ez év október 18-án járt először itt, és bejelentette, hogy a Debrecennek adományozza gyűjteményét. Kívánsága az volt, hogy olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas rá, hogy benne gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon. Kijelentette: „Művelődéstörténeti gyűjteményemet, hosszú, munkás élet eredményét a közönség és különösen az ifjúság művelődésének előmozdítása végett állami tulajdonként Debrecennek ajándékozom.”

A Városi Múzeum Déri Frigyes adományával országosan és nemzetközileg is kiemelkedő múzeummá vált. A Déri-gyűjtemény minden klasszikus kultúrát és tárgykört nem nagyszámú, de jellemző és értékes műtárggyal ismertet. A kollekció az egyiptomi, görög, római, kínai, japán, iráni, mongol, indiai anyag mellett kiemelkedően gazdag fegyver, numizmatikai és képzőművészeti tárgycsoportokat is tartalmaz. Déri Frigyes ezzel az adománnyal tette egyedülállóvá Debrecent az ország múzeumai között.

A Munkácsy-trilógia
„Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. A festmények Krisztus és vádlói konfliktusát, végkifejletként pedig az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjai első alkalommal 1995. augusztus 25-én, a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt.

Nagyerdő
A természet szertára
Az állandó természetrajzi tárlat a Debrecentől északra fekvő és a várossal mára széles sávban összeépült erdő múltjába és jelenébe nyújt bepillantást. A növény- és állatgyűjteményeket, a gyűjtés egykori és mai munkaeszközeit, a tudománytörténeti relikviákat és az erdei emberek: vadászok, méhészek, rőzsegyűjtögető hátalók, erdőtelepítő vákáncsosok sajátos világának tárgyi emlékanyagát hangulatos környezetben figyelheti meg a látogató. Ebben a közegben a vitrinek asztalokká és szekrényekké, a rajtuk és bennük elhelyezett műtárgyak pedig egy régi természetrajzi szertár kellékeivé lényegültek.

A polgárosodó Debrecen
A városkép változása
A 18. század végére a gazdasági élet irányítását kezükben tartó kereskedőcsaládok a város vezetésében is meghatározó szerepet kaptak. Kialakulóban volt az új társadalmi elit, amely már a nagyvárosi polgárságot tekintette mintának. Az új városkép kialakításában meghatározó szerepük volt a külföldről érkezett építőmestereknek. A  19. század első felében épült fel a Nagytemplom, a Református Kollégium és a Városháza is.

1848 emlékezete
„Én bízom a népben...”
A kiállítótérben a forradalmi események debreceni vonatkozásait ismerhetik meg alaposabban a látogatók.

1848. március 17-én érkezett meg Debrecenbe a város két követének jelentése, melyben a bécsi forradalomról is küldtek tudósítást. Miután a pesti események híre is megérkezett, a főbíró március 19-re összehívta a közgyűlést. A debreceniek már értesültek a pesti 12 pontról, így 19-én több ezres tömeg gyűlt össze a Városházánál. Az emberek a gyűlésterembe is bevonultak, szószólóik kijelentették, hogy a 12 pont tárgyalásában részt kívánnak venni. Ettől a szokatlan mozzanattól eltekintve a közgyűlés rendben, ünnepi hangulatban zajlott le. A városi nyomdát szabadnak nyilvánították, elrendelték a nemzetőrség felállítását, végül Kossuth Lajost Debrecen város díszpolgárává választották.

A Csillagos Ég Lakói
A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatunkon a halál általános képét vázolták fel az alkotók. Ez a kiállítási egység három fő részből áll.
1. A látogatók egy téli, ködös erdőben tett séta során ismerhetik meg az elmúlt tízezer év halálhoz kötődő általános emberi és társadalmi jelenségeit. A bemutatott leletek Hajdú-Bihar megye területén kerültek elő.

2. A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett – általunk megalkotott –  „Halálszentélyben” emeljük ki a halotti kultusz általános jelképi formáit: a búcsúzást, az utazást, az emlékezést, az ezeket megjelenítő tárgyakkal.

3. Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lép a látogató. Az égben lévő sírkamra a halállal kapcsolatos emberi fantázia egyik történetileg hiteles képét ábrázolja szimbolikusan: a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit.

A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatásaink eredményeit mutatja be a tárlat, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A  kiállítás a  szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ezt egy egyiptomi főúri sírkamrában ismerhetik meg a látogatók.

Bővebb információt a kiállítási egységről a Régészeti Tár honlapján ide kattintva találnak.

Tallér, tombak, solidus – Numizmatikai minitárlat
Történelmi képek, történelmi érmek. 2020 őszétől új minitárlat látogatható a Déri Múzeum Képtárában a numizmatikai gyűjteményből. Benjamin Block Eszterházy Pálról készült festményéhez Eszterházy "Fényes" Miklós ezüst tallérja került a portré terembe. Munkácsy Mihály "Búsuló betyárjához" Rónay Attila iparművész 2004-es tombak plakettje társul. Kovács Mihály Botond vitézéhez VII. Konstantin arany solidusát rendeltük. Madarász Viktor Mátyás királyról készült képéhez Hunyadi János kormányzó aranyforintja kapcsolódik. Székely Bertalan "Zrínyi kirohanása" című képének előterében II. Szelim oszmán szultán arany szultánija látható. Madarász Viktor ónodi országgyűlést ábrázoló festményéhez Bocskai István tízszeres aranyforintja  került.  A kiállítási installációk az élmény alapú tudásátadás mottója mentén készültek, Orbázi Zoltán kiállításrendező munkáját dicsérik.