Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Füzér Vára
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Füzér Vára

Füzér Vára egy középkori, tatárjárás előtti vár Füzér település központjában, 170 m magasan a falu felett, a Zempléni-hegység legkeletibb részén a Zempléni Tájvédelmi Körzetben. A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk,

További információk


A Füzéri Vár rövid története

A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk, azonban az 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a Vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli “vak” Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg. Azt, hogy a Vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a Várban talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachidenárja is igazolhatja. A Füzért elsőként említő 1264. évi oklevél szerint Füzért, IV. Béla korábban leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette.1270-ben István, immár, mint V. István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket. Az adománylevél 1272. évi megerősítésében már Mihály fivére, Demeter is szerepel. A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, de - a környékbeli várakhoz hasonlóan - Aba Amadé fennhatósága alá került.

1320-ban Füzér is királyi várként bukkan fel újra, Károly Róbert feltétlen híve, a francia származású Drugeth Fülöp, újvári ispán igazgatása alatt. Füzér az Anjou-kor folyamán mindvégig a király abaúji ispánjainak "szolgálati" birtoka maradt. 1387-ben Ilsvai Lesták vette zálogba 3000 forintért, majd Zsigmond király 1389. február 2-án adományba adta a Várát és tartozékait Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének.

Ulászló király 1506. február 22-én, Perényi Imre nádornak és Abaúj megye örökös ispánjának, új adományba adta Füzér Várát és tartozékait. Perényi Imre nádor halála után fiai, Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthory Istvánnal és Báthory Andrással. Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem -Szerémi György szavait idézve - “Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen.” A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren.

1529-ben Szapolyai emberei felégették a Vár alatti istállókat (ezek szerint a Várat nem tudták bevenni). Perényi 1533-ban elhatározta várainak megerősítését, Patakot és Füzért. A munkákat - a források szerint - egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani irányította.

A vár a 17. század elején Báthory Erzsébethez került. Az asszony végrendeletében a Báthory-vagyont három gyermekére Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta. Osztozkodásra került sor 1614. június 6-án, Füzér Nádasdy Pálnak jutott.

1645 körül a szalánciak és a füzériek között nézeteltérés támadt némely hegyek hovatartozása miatt. A dolog odáig fajult, hogy Szalánc várának birtokosa, Forgách Zsigmondné fegyveres haddal indult Füzér ellen, csapatai már a hegy lábánál jártak, de végül nem történt összecsapás, mert a füzéri várnagy az utolsó pillanatban megbékítette Forgáchnét.

A Wesselényi-összeesküvés kapcsán a füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor.1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy a “rebellisek” folyamatosan zaklatják a füzérieket. Strasoldo nem a rebellisektől tisztította meg a vidéket, hanem a minden jelentőségét elvesztette, a lázadók kezébe kerülve inkább potenciális veszélyforrássá válható várat “rontotta el”. A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt. Falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.

A Füzéri vár 1676-os lerombolása után legkorábban 1910-ből van írásos emlékünk arról, hogy törekednek a vár helyreállítására. Lux Kálmán építész javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását. Az első állagmegóvási munkálatok - az uradalmat a romokkal együtt 1686 óta birtokló Károlyi család támogatásával - 1934-1936 között készültek el.

Az első régészeti feltárás 1977-ben indult meg Juan Cabello és Feld István vezetésével. A régészeti munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán régész (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével, majd Gál Viktor régész és Oltai Péter építész tervező közreműködésével.

Nyitvatartás:

2017. március 15-től április 30-ig - hétfő kivételével - 10.00-16.15-ig válhatja meg belépőjegyét az Alsóvár pénztárában. A várat 17.00-ig tekintheti meg.

2017. május 1-től minden nap nyitva.

Kutyát és más állatot a Felsővárba bevinni tilos! A Felsővár termeiben látható számos berendezési tárgy védelme és higiéniás okok miatt kérjük ez ügyben megértésüket. Amennyiben kutyájuk is Önökkel tart a Várparkolóban és az Alsóvárban a pénztárak előtt zárt kutya kennelekben tudunk az ebeknek helyet biztosítani a látogatás idejére.

2017.01.01 - 2017.12.31

Kapcsolatfelvétel, elérhetőségek ◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer