Néprajzi Múzeum Pécs

Állandó kiállítások

Baranya népművészete

A Néprajzi Osztály tárgyi és archivális dokumentumállománya - mintegy 35 000 műtárgy, 60 000 fénykép, 1800 adattári tétel - az elmúlt száz év alatt halmozódott fel.

A néprajzi gyűjtemény sorsában az 1907-es év jelentette az első fordulópontot. Ekkor nyílt a Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, ahol egy ormánsági szobát, konyhát és gazdasági épületeket, valamint a környék népviseletét mutatták be. A kiállítás lebontását követően a tárgyak a Városi Múzeum néprajzi gyűjteményébe kerültek.

Jelentős néprajzi gyűjteménnyel rendelkezett a Baranya Vármegyei Múzeum is: Igaz Lajos az 1930-as évek elején végzett néprajzi gyűjtéseket Baranyában, melyek anyaga az 1 938-ban létrehozott Vármegyei Múzeum alapvető gyűjteményi egységévé vált.

A Néprajzi Osztály harmadik fontos tárgyegyüttese a Zsolnay nővérek, Júlia és Teréz által az 1870-es évektől gyűjtött néprajzi tárgykollekció egy része. A Zsolnay nővérek főleg Pécs környékén gyűjtöttek, de szerepelnek a gyűjteményben erdélyi és felvidéki kerámiatárgyak is. Zsolnay Teréz és Júlia gyűjtőmunkáját a paraszti használatban lévő tárgyak iránt az 1870-es évek közepétől fellendülő érdeklődés mellett gyakorlati okok is inspirálták: a néprajzi tárgyak motívumait a Zsolnay-gyár kerámiaterveinek megalkotásakor hasznosították. A néprajzi gyűjtések korai szakaszából származó együttesből a Janus Pannonius Múzeum több mint tízezer textíliát és mintegy százötven kerámiatárgyat őriz.

A néprajzi gyűjtéseket már a néprajztudomány kialakulásakor az „utolsó pillanat" sürgető érzése, az átalakuló, modernizálódó társadalomban elveszni látszó kulturális javak megmentése motiválta. A gyűjtések másik késztető mozzanata a népi motívumok felhasználásával kialakítandó magyar stílus keresése, felfedezése volt.

Az archaikus vonásokra koncentráló néprajzi gyűjtések Baranyában rendkívül színes anyagot válogattak össze: a Néprajzi Osztály gyűjteményében a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók.

A népi kultúrának ez a színessége köszön vissza a Néprajzi Osztály 1996-ban nyílt, millenniumi ezüstéremmel jutalmazott „Baranya népművészete" című kiállításon. A kiállítás koncepciója a néprajzi gyűjtések kezdeteihez, a háziipari és kézművestermékeket gyűjtő és bemutató, művészi vonásokat előtérbe helyező tárgyértelmezéshez tér vissza. A bútorok sora a legarchaikusabb készítési és díszítési módtól a családi manufaktúra termékeiig vezeti a látogatót. A pásztorfaragások több szempontból is egy megszűnt életformára utalnak: a tárgyak készítése a pásztorok sok szabadidővel rendelkező, természetközeli életformájához kötődött, használata a paraszti mindennapokba és rítusokba ágyazódott.

A kiállított különféle textilek, szőttesek, hímzések, viseletek mutatják be a legmarkánsabban Baranya soknemzetiségű voltát. Az eltérő készítési technikák, viselési szokások a bemutatott korszak mellett mind egy-egy néprajzi csoport, nemzetiség vagy akár falu kézjegyét hordozzák. A népi kerámiákat felvonultató terem az archaikus készítési technikák és használati módok bemutatása mellett a különböző fazekasműhelyek sajátos stílusát, forma- és mintakincsét tárja a látogató elé. Itt szerepelnek a Zsolnay-gyár népies stílusú kerámiái is, alkalmat adva a látogatónak az eredeti népi kerámiákkal való összehasonlításra.

Forrás: A Múzeum honlapja