Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár

Ciszterci Műemlékkönyvtár

A Műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több, mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a többi tudományterületről. A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, melynek során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, valamint egy könyvkiállítást és az európai hírű intarziás berendezésű nagytermet is megtekinthetnek.

A gyűjtemény története

A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb, nagy múltra visszatekintő egyházi gyűjteménye, amely az apátsági épület második emeletén található. A története három nagy korszakra osztható: első az apátság alapításától a török invázióig, mely a kolostor és a település elnéptelenedéséhez vezetett; második az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig; a harmadik már a napjainkig fennálló műemlékkönyvtári funkció az Országos Széchényi Könyvtár keretei között.

A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult.

Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek, és a középkori köveket felhasználva egy új egyemeletes barokk apátságot építettek. Ebben helyet kapott egy könyvtárterem is, amelynek az állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben.

Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széleskörű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.

A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már mintegy 65.000 kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére.

A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában. Az 1950-ben többek között a ciszterci rend működését is betiltották Magyarországon. Szerencsére az akkori művelődésügy irányítói fölismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, műemléki jellegét ezért úgy döntöttek, hogy a könyvtárat eredeti helyén érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, és nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. 1989-től élnek újra ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlékkönyvtár gondozását továbbra is a nemzeti könyvtár látja el.

A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.

A zirci Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár hivatalos nyitva tartása:

Múzeumi nyitvatartás – a nyitvatartási időn belül a vezetések félóránként (minden óra negyedkor) indulnak:

• május 1-től szeptember 30-ig: kedd-vasárnap 9-17 óra között
• október 1-től április 30-ig: kedd-vasárnap 10-16 óra között.

A könyvtár csak tárlatvezetéssel látogatható. Időtartama 35-50 perc (látogatók igénye szerint). Két termet mutatunk be, kisebbikben könyvkiállítással, ahol a különlegességeinket mutatjuk be (pl.: Thuróczy-krónika, Werbőczy Hármaskönyve 1571-es, magyar nyelvű kiadása, herbáriumok stb.), míg a nagyteremben az intarziával gazdagon díszített könyvtári bútorzatot. Közben a látogatók megismerkedhetnek az apátság és a könyvtár történetével.

Forrás: OSZK honlapja és sajtóanyag