Nevezetesség

Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.

A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.

Gyöngyösön a Mátrába vezető főút mellett áll a MNMKK MTM Mátra Múzeuma, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból. Mindhárom egység külön látogatható, de a teljes élményt együttesen nyújtják.

A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.

Vaján a megye egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajai várkastély ad otthont a MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek, a működő intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása.

A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.