Turizmus Program

Strandok éjszakája

Krisna-völgyi Búcsú

Irány Siófok!

Borünnep Egerben

Mézesvölgyi nyár

Balatoni borkoncertek

Hajókirándulások

TOP 100 úticél

Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Nyári pihenés a Hévízi-tónál 15% kedvezménnyel
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Nyári pihenés a Hévízi-tónál 15% kedvezménnyel
Nyári programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Nyári programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Budapest Galéria kiállítások 2025

2025.07.18. (péntek) - 2025.10.05. (vasárnap)

A Budapest Galéria kiállítási tevékenységének fő célja a hazai és külföldi kortárs vizuális művészet széleskörű megismertetése a közönséggel. A vizualitást nyitottan értelmezve a képzőművészet mellett hatókörébe tartozónak tekinti a fotóművészeti, médiaművészeti, építészeti, iparművészeti és design tárlatok rendezését is.
Budapest Galéria kiállítások 2025

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Budapest Galéria kiállítás 2025

„A férfi helyét senki nem firtatja a forradalomban”
2025. július 18. – október 5.

A Magyar Tudományos Akadémia, a nemzeti gondolat és mozgalom intézményi megtestesítője körül több, nők által kezdeményezett közösségi gyűjtés valósult meg az idők során. Ezek közül az egyik első a virágos szőnyeg elkészítése volt 1865 és 1867 között.

Az akadémia székházát 1865-ben adták át, ám mire az épület felépült, a pénz elfogyott, így a belső terek díszítetlenek maradtak. Mindez nagy valószínűséggel eljutott az Aradon tartózkodó Bohus Jánosné Szőgyén Antónia (1803-1890) fülébe is, aki közösségi felhívást adott fel több lapban egy, a díszterembe szánt szőnyeg létrehozására. A szőnyeg 1867-re készült el, és került az akadémia épületébe, hogy először használati tárggyá, majd rezsimeken és korokon átívelő, az intézményi autoritást megjelenítő dísztárggyá váljon a díszteremben. A hímzésben résztvevő női csoportok, ez a több mint százhatvan nő a társadalom szinte összes rétegét reprezentálta társadalmi osztály, felekezeti hovatartozás, életkor és családi állapot tekintetében. A belépési küszöböt a varrni tudás, illetve egy 75×75 cm-es megmunkálandó egység megvásárlása jelentette.

A szőnyeg a késő biedermeierre jellemző stílusjegyeket tükrözi. Annak gesztusa, hogy a férfiak „alá,” a díszterem padozatára készült, csak részben hordozta magában az akadémia otthonossá tételének igényét. Sokkal mélyebb jelentéssel bírt: a nemzeti alapokon nyugvó intézmény reprezentatív központi terében való megjelenéssel a nők a tudományos és társadalmi nyilvánosság színtereire is beléptek, illetve a nemzeti közösséghez való tartozás igényét és vágyát is kifejezték. A női összejövetelek a varráson keresztül közösséget teremtettek, hálózatokat hoztak létre és erőt hordoztak magukban. Mivel a résztvevők legtöbbje az 1848/49-ben megvívott szabadságharc özvegye vagy árvája volt, szerveződésük alapja politikai értelemben az önkényuralommal szembeni ellenálláshoz és a függetlenségi gondolathoz kanyarodott vissza.

A szőnyegen tíz sorban tizenhatosával rendezve jelenik meg vörösesbarna keretben, zöld alapon, hol koszorúba, hol csokorba kötve a virágos motívum. Az egységeken szereplő minta előnyomott, amit gyapjúfonallal és keresztöltéssel hímeztek ki, majd az összesen százhatvan darab, sokféle, de mégis hasonló mezőt Bohusné vezetésével egy egységes szerkezetté – hálózattá – varrták össze. A szőnyeg így hatalmas, 7.5 x 12 méteres lett. Később, feltehetően 1917 előtt, két, egyenként nyolcvan darabos egységre vágták (582 x 710 cm és 566 x 728 cm).

A kiállítás törekszik a szőnyeg történetének megismerésére és megismertetésére, illetve jelentésrétegeinek feltérképezésére, összefűzve azokat más XIX. századi és kortárs magyar és nemzetközi művekkel. Kísérletet tesz a szőnyeg történetén és az azt körülvevő műalkotásokon keresztül alternatív művészettörténetek bemutatására is – különös tekintettel azokra a soha el nem ismert vagy rég elfeledett XIX. századi kézimunkákra, amelyeket a magyar díszítő- vagy iparművészet részének is tekinthetünk. A kiállítás keretein belül vizsgálat tárgyát képezheti az intézményi (ön)reflexió is, különösen annak fényében, hogy napjainkban a kultúra és a tudomány tereinek önállósága mindinkább meginog – részben a privatizáció, részben a fenntarthatatlanság következtében –, vagy összefonódik a mindenkori hatalommal. A galéria terei így olyan tudások és tudományos munkák számára nyílnak meg, amelyek eddig rejtve maradtak, jóllehet jelentős kultúrpolitikai súlyt hordoznak. Látnunk kell azonban, hogy a szőnyeg méltó és teljességében való bemutatása lehetetlen – nem csupán a szőnyeg kettévágottsága miatt – , hiszen a kultúra terei szimbolikus és gyakorlati értelemben is szűkké válnak.

A cím a „férfi” jelöletlen-jelölő státuszára kíván rámutatni. Arra az áttetsző pozícióra, amelyben a férfi normatív és minősítetlen marad, függetlenül mindazoktól a történelmi gyakorlatoktól, amelyek az egyéni és kollektív tapasztalatokat alakíthatják, s amelyekhez képest a női pozíció többnyire másodlagos. Itt ennek a státusznak a leleplezésével a nők és az általuk elbeszélt történetek kerülnek a látómezőbe.

Kiállító művészek: Közel kétszáz, többségében női alkotó

Megjelenés forrása: ajánlat weboldala

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények