Szamoshát kistáj az Alföldön, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Szinyérváralja és Mátészalka között a Szamos felső folyása mentén mindkét parton fekvő falvakat körülfogó táj neve. Lakossága túlnyomórészt magyar, keleti felén románok is laknak. Természetes központja, régi vásáros helye az Erdély területén lévő Szatmárnémeti. Szamoshát települései közül néhány: Csenger, Tyukod, Csengersima.

Nagyecsedi programajánló 2026. A település az egykori Ecsedi láp területén, a Kraszna partján fekszik. A lápot a Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. A mai Nagyecsed legnagyobb értékét gazdag és sajátságos történelme és az ehhez kapcsolódó fennmaradt építmények, régészeti emlékek, szellemi és tárgyi néprajzi kuriozómok képezik, többek között a Sárvár-dombi monostor maradványai, a Helytörténeti gyűjtemény, és az Ecsedi-Láp.
Nagyecsedi programajánló 2026. A település az egykori Ecsedi láp területén, a Kraszna partján fekszik. A lápot a Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. A mai Nagyecsed legnagyobb értékét gazdag és sajátságos történelme és az ehhez kapcsolódó fennmaradt építmények, régészeti emlékek, szellemi és tárgyi néprajzi kuriozómok képezik, többek között a Sárvár-dombi monostor maradványai, a Helytörténeti gyűjtemény, és az Ecsedi-Láp.

Nagyecsedi programajánló 2026. A település az egykori Ecsedi láp területén, a Kraszna partján fekszik. A lápot a Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. A mai Nagyecsed legnagyobb értékét gazdag és sajátságos történelme és az ehhez kapcsolódó fennmaradt építmények, régészeti emlékek, szellemi és tárgyi néprajzi kuriozómok képezik, többek között a Sárvár-dombi monostor maradványai, a Helytörténeti gyűjtemény, és az Ecsedi-Láp.