Pápai kiállítások és tárlatvezetések a Pannonia Reformata Múzeumban és Gyűjtemények Könyvtárában

Állandó kiállítások

• Hajlék az örökkévalóságban

A sajátos építészeti adottságokat kihasználva az Ótemplomban látható fő attrakció tulajdonképpen egy „vizuális igehirdetés”.

A rendelkezésre álló tárgyi örökséget figyelembe véve a kegyességtörténetre koncentrál. A református kegyesség a keresztyén ünnepekben ölt testet. Ezért a kiállítás nem a dunántúli reformátusság múltjának történeti-kronológikus bemutatását, hanem biblikusan, Jézus Krisztus életéről szóló bibliai híradás menetét követi, amelyre a keresztyén református ünnepek is épülnek.

Szakítva a hagyományos kiállítási koncepciókkal, az általában felnőtteknek szóló formával, a kiállítás mondanivalója három síkon kerül bemutatásra. A tárlat gyakorlatilag minden korcsoportot szeretne megszólítani, a kisgyermektől a szépkorúig, általános műveltséggel rendelkezőtől a mélyebb teológiai érdeklődésűig.

A kiállítás csak tárlatvezetéssel látogatható!

Tárlatvezetési időpontok:
április 1-től október 31-ig: 10.30, 12.00, 13.30, 15.00, 16.30
november 1-től március 31-ig: 9.30, 11.00, 12.30, 14.00,15.30

• Hori titkai

Az óegyiptomi koporsó és múmia gyűjteményünk különlegessége, világviszonylatban is kuriózumnak számító látnivalója. Hasonló, egyedi ikonográfiával díszített egyiptomi szarkofág a Vatikáni Múzeumban, berlini-, illetve koppenhágai gyűjteményekben látható.

Az egyiptomi tárlat fő látnivalója a több mint 3000 éves óegyiptomi koporsó, és a benne fekvő többszáz évvel később készült múmia. A kiállítás installációja teljes egészében a korábbi múzeumpedagógiai tapasztalatok figyelembevételével történt, így a kurátorral és a tervezőkkel hatékonyan együttműködve tartalmas, sokszínű, pedagógiai szempontból nagyon jól hasznosítható kiállítási koncepció született. Az eredeti óegyiptomi műtárgyhoz a Szépművészeti Múzeumtól további ókori leleteket kölcsönöztünk, ami a különböző korosztályok számára a kiállítás tematikus feldolgozását is lehetővé, műtárgyközpontúvá teszi.

A festett óegyiptomi koporsó és a múmia, amelyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott egykori iskolájának, szinte egyetlen darabja a régiségtárnak, amely átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait. Hori koporsója és a benne fekvő múmia, „folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre“ és a kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg Pápára. Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze – vagyis Hórusz Ízisz fia – papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése szerint a szarkofág a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és szolgált Akhmimban. De, mint azt későbbi vizsgálatok kiderítették a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr.e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti...

A kiállítás csak tárlatvezetéssel látogatható!

Tárlatvezetési időpontok:
április 1-től október 31-ig: 11.00, 12.00, 13.00, 14.00, 15.00, 16.00, 17.00
november 1-től március 31-ig: 10.00, 11.00, 12.00, 13.00, 14.00, 15.00, 16.00

• Látványtár

A „rejtett kincsek” tára.

Az ótemplomi kiállításhoz fizikailag is szorosan kapcsolódik az újonnan kialakításra került látványtár, vagy más néven az eddig „rejtett kincsek” tára. Ennek legfőbb célja, hogy a hozzánk érkező, elsősorban református gyülekezetek tagjai akkor is „találkozhassanak a gyökereiket megtestesítő tárgyakkal”, ha azok a kiállításba nem kerültek be. A koncentrált műtárgyelhelyezés az esztétikai élményszerzésen túl, azonnali impressziót nyújt a református egyházművészet puritán szépségéről, művészeti elemeiről, technikáiról. Ezenkívül a látványtár a művészeti nevelés, az esztétikai ízlésformálás egyik kiemelt témája és egyben helyszíne is lehet.

Kiállítások a Gyűjtemények könyvtárában (Március 15. tér 9.)

Petőfi és Jókai emlékkiállítás, Baldácsy metszet, Történeti könyvtár bemutatása.

• „A kényes úrfi, s a rongyos baka”

A két híres pápai diák, Petőfi Sándor és Jókai Mór diákéletén keresztül enged bepillantást a reformkori Pápai Református Kollégium életébe, történetébe. A tárlat szorosan kötődik az egykori Képzőtársaság-, illetve az iskola működéséhez. Múlt és jelen találkozása, összekapcsolása. A történelmi könyvtárrész, a régi szekrényekkel, könyvekkel berendezett patinás olvasóterem megfelelő miliőt biztosítanak a könyvtár- és múzeumpedagógiai módszereket ötvöző foglalkozásokhoz.

Kiemelten ajánljuk ezt az általános iskola 5. és 7. osztályos tanulóinak magyar irodalom tanulmányaik kiegészítésére, múzeumi élményszerzésre. A gimnázium felsőbb évfolyamainak ugyancsak rendkívül hasznos lehet egyrészt a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolódva, másrészt a regionális kultúra megismerését szolgálva, az érettségire való felkészüléshez. Kiegészítő, interaktív alkotó tevékenységként szorosan kapcsolódik hozzá egy Pápán íródott Petőfi vers lúdtollal való másolása is.

• „Baldácsy metszetkiállítás”

A történeti könyvtárrész muzeális teremkönyvtárként, illetve folyosója időszaki tárlatok bemutatására és hasznosítására is alkalmas tér. Itt került kialakításra egy olyan kiállítási felület, ami időnként megújuló tematikával a különgyűjteményként kezelt, jelenleg 2458 darabot számláló, báró Baldácsy Antal által összegyűjtött metszetekből ad ízelítőt, ami szorosan kötődik a 16-17. században készült könyvekhez, hiszen közülük sok eredetileg könyvillusztráció volt. A tárlat az esztétikai és művészettörténeti ismeretszerzésen felül, a metszetkészítés technikájában való elmélyülésre, gyakorlati elkészítésére is lehetőséget ad.

A sokszínű metszetgyűjtemény a múzeumi látogatókon kívül, főként a művészeti képzés diákjai, illetve a művészeti nevelést célzó nyári táborok résztvevői körében lehet nagyon jól hasznosítható. Ugyancsak ebben a muzeális térben nyílik lehetőség olyan közös könyvtári és múzeumpedagógiai témák feldolgozására, mint a kódex- vagy ősnyomtatvány-készítés. Ennek hiteles alapját az a birtokunkban lévő 8 db ősnyomtatvány (Kövy, 1987, 32. o.) teremti meg, amelyek Európában 1450 és 1500. december 31. közötti időszakban szedésnyomással készültek. A szedésnyomásos, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült nyomatok szemléltetése céljából ugyancsak megtekinthető muzeális műtárgyaink sorában egy kézisajtó. A kiállítási darab ugyan már a 19. század első felében készült, de ugyanazon az elven működik, mint az eredeti, 1440 táján feltalált, mezőgazdasági szőlőprés elvén működő sokszorosító berendezés.