Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Ócsai Tájház
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Ócsai Tájház

Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál találhatjuk az Ócsai Tájvédelmi Körzet területét, amely az Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékből őrzött meg egy darabkát. A természeti értékek gazdagsága mellett ez a vidék - talán a mocsarak miatti nehezebb megközelíthetőség következtében - sokat megőrzött kulturális hagyományaiból, épített örökségéből is. A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi stílusú házait, élő néphagyományait. Itt még manapság sem ritka, hogy lovas kocsival, vagy népviseletbe öltözött emberekkel találkozunk.

További információk

Info:
E-mail cím: [ocsai...megnézem]
Kontakt személy: Verbõczi Gyuláné Erika
Cím: Ócsa , Dr. Békési Panyik Andor utca 4.


Az öregfalu központjában, a román stílusú Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában találhatjuk az Ócsai Tájház nádfedeles épületeit. A lakóházban bemutatott, jórészt helyben gyűjtött használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák és bútorok a száz, kétszáz évvel ezelőtt élt ócsai emberek mindennapi életét tárják elénk. Mindenképpen érdemes megnézni a kenyérsütéshez használt eszközöket, a kenyérdagasztót és a búboskemencét, amely ma is működik. A konyhában levő csikótűzhelyet melegítésre és főzésre is használták.

A melléképületben és az udvaron a gazdálkodás eszközei találhatók, melyek közül különösen a mocsaras vidékhez kötődő tárgyak, szerszámok érdekesek. Ha a kiállítás megtekintése meghozza kedvünket, a kézműves foglalkozások keretén belül magunk is hozzáláthatunk néhány egyszerűbb népi technika elsajátításához.

A Tájház gyűjteménye 2008-ban tovább bővült - a környéken egyedülálló - Népviseleti Gyűjteménnyel, amely 19. és 20. századi eredeti ócsai öltözékekből áll. A kiállításon textilbabákon tekinthetők meg az ócsai, alsónémedi, sári, újhartyáni, ecseri, valamint néhány magyarországi és határon túli magyar népviseletünk.

A Turján Ház az Ócsa-környéki Turjánvidék különleges természeti kincseit mutatjuk be az eredeti stílusjegyeket megőrizve felújított nádfedeles parasztházban. A háromosztatú parasztház tisztaszobájában egy 40 fő befogadására alkalmas oktatóterem létesült. Ebben audiovizuális eszközök segítségével lehet természettudományos képzéseket, kihelyezett biológiaórákat, előadásokat tartani. A falakon fotókiállítás, térképek, domborzatmodell segíti a környék értékeinek megismerését.

A régi lakószoba helyén az Ócsa-környéki lápvidék minden élőhelyét, kialakulását és a természetvédelmi kezelés legfontosabb módszereit ismerheti meg a látogató. Az Ős-Duna kavicshordalékából előkerült megkövesedett mamutfogak, agyarak, csontok a legutolsó jégkorszakról mesélnek. A területen előforduló minden élőhely (lápok, rétek, kaszálók, erdők) fotók, szöveges tablók, eredeti használati eszközök és konzervált növények által elevenednek meg a négy fal között. A Turján Ház kertjében kemence, füstölő, zöldségtároló verem van, úgy ahogy az hagyományosan a paraszti udvarokban volt. A kertben gyógy- és fűszernövények teremnek.

Az Ágasház portájára jelenleg még nincs átjárás, a Békési Panyik utcából közelíthető meg. Nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. A kicsiny házban ásvány, tojás, gyöngy, valamint ócsai iskolatörténeti kiállítást tekinthetünk meg.

Nyitva tartás:

Február 3 – november 29. Keddtől péntekig 9-16 óráig; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10-17 óráig. Hétfő szünnap. Kérjük, hogy csoportok min. 2 héttel előre jelentkezzenek be telefonon!

Természeti értékek

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. Botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

Növényvilág

A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. Egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, de igazán tavasszal pompáznak, amikor virágzanak az e területre jellemző orchideafélék, a kosborok és bangók (vitéz kosbor, mocsári kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, pókbangó), a szibériai nőszirom, a mélyebb fekvésű helyeken a kormos csáté, téli sás stb.

Az itt található erdők a régebben használatos, ma már jobbára háttérbe szorult szálaló, egyedkiválasztó művelési móddal kialakult ősi erdőtípusok. A legértékesebbek az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen "lábas" égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk tölgy, kőris, szil fa fajokkal, dús aljnövényzettel. Említésre méltó a tavaszi csillagvirág, sárga árvacsalán, nyári tőzike és a helyenként tömeges gyöngyvirág.

Állatvilág

A terület állatvilága fajban és egyedszámban is igen gazdag. Meg kell említeni a nagyközönség számára ritkán mutatkozó ízeltlábúakat (kis szarvasbogár, havasi cincér), a százlábút, illetve a ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarákot.

Barangolás során szemünk elé kerülhet a számtalan lepkefaj közül a ritka ezüstsávos szénalepke, a nádas, gyékényes területen a kis gyékénybagoly lepke is.

A vizes lápfoltokban, csatornákban a közönségesnek számító halfajok mellett megtalálható a lápokra hajdan oly jellemző réti csík és lápi póc. Hazai kétéltűfaunánk jeles képviselője a mocsári béka tömegesnek mondható. Kora-tavaszi nászi időszakában égszínkék színével kápráztatja el a szerencsés arrajárót. Találkozhatunk még barna varanggyal, vöröshasú unkával, erdei békával, ásóbékával, zöld levelibékával, a vizekben kecskebékával, tarajos és pettyes gőtével.

Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló ún. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik, ahol az év bizonyos időszakában előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet a tudományos munkában.

A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna rétihéja, kerecsensólyom, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak stb.

Az emlős állatfajok közül jellemzők az apró rágcsálók (törpe egér, csíkos egér), szőrmés ragadozók (menyét, hermelin, nyest), a vidra, vaddisznó, őz, és gímszarvas.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be.

A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.

A tanösvényhez készült vezető füzet állomásról állomásra mutatja be a terület természeti értékeit: gazdag növény- és állatvilágát, vizes élőhelyeit. Megtudhatjuk, hogyan végzik a Nagy-erdő fáinak sarjaztatását, hogy miért fontos sok növény- és állatfaj számára az elpusztult, elkorhadt fatörzsek, gallyak jelenléte, vagy hogy milyen káros következménnyel járt az akác betelepítése. Utunk során olyan, a láperdőkre jellemző fajokat láthatunk, mint a nyári tőzike vagy a mocsári teknős és az is kiderül honnan kapták nevüket a "lábasfák".

A tanösvény hossza 1500 m, amely 2 óra alatt bejárható. Az állomások helyét számmal jelzett oszlopok mutatják. Az utolsó állomásnál egy postaládát helyeztünk el, ahová a füzetből kitéphető rejtvényt lehet bedobni. A helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki.

 

Kapcsolatfelvétel, elérhetőségek ◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer