Alcsúti Arborétum séták, kirándulás az egykori főhercegi parkban

Alcsúti Arborétum séták az egykori főhercegi parkban. Az arborétum növénygyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál, hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott példányok is megtalálhatóak. Parkunk egész évben kikapcsolódást nyújt a természet kedvelőinek, családoknak és kirándulni vágyóknak.

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

Az óriás fák több korabeli épületet és építményt rejtenek, így szép hidakat, kilátó-zenepavilont, babaházat, medve-házat, csörgedezőt, vagy a Lourdesi barlangot. A park gazdái, József nádor, és később József főherceg lelkes növényhonosítók voltak, akik több száz növénnyel gazdagították hazánk növényállományát. Többek között az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy ma a park több mint 540 féle fa és cserje gyűjteménye.

József főherceg 1867-ben Jámbor Vilmost nevezte ki díszkertészeti főkertésznek, aki az arborétum mellett a Margitsziget továbbfejlesztésében is jelentős szerepet vállalt.

A park melletti csaplári erdőben található Magyarország legidősebb libanoni cédrusa, az etyeki úton pedig a cédrussal egyidős platánsor. Mindkettő lenyűgöző szépségű. Az arborétumot egész évben érdemes felkeresni, de különösen szép február közepétől márciusig, amikor hóvirágmező borítja, májusban a jezsámenbokrok és tavirózsák virágzásakor, és a júniusi estéken, amikor szentjánosbogarak ezrei rajzanak kis zöld lámpásként világítva.

A védett természeti értékek főbb jellemzése
 
József nádor 1818-ban kapja meg az Alcsúti Uradalmat, ahol 2 év múlva már építi kastélyát Pollack Mihály tervei szerint. Az uradalom hamarosan az ország legelső mintagazdaságává alakul. A kastélykertet 1825-től alakítják, a schönbrunni Tot család közreműködésével.
 
Növényzete a XIX. századi növényhasznosítás eredményeként egy 540 fajból álló fás növény gyűjtemény, melynek származati helyei: Európa, Kisázsia, Kelet-Azsia és Észak-Amerika. Legszebb idős példányai a parknak a platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkösök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok, de értékes a hárs, juhar, tölgy és gesztenyefajok gyűjteménye is. Egyedülállóan különös értékű a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű törökmogyoró és a közeli Csaplári erdő 170 éves libanoni cédrusa.
 
Állatvilága másodlagos, az énekesmadár állománya jelentős. A kerti építmények közül a kastélykápolna, babaház, medveház, a gloriette és kisebb parki építmények jelentősek. Sajnos a kastély 1945 után elpusztult, ma már csak a homlokzati fal áll.
Az arborétum ma korlátozott közhasználatú park. Funkciója génbank-gyűjtemény, bemutatóhely, kirándulóhely, rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület.
 
Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt hamisítatlan reformkori kert. Műemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvez.

Bemutatóhelyei: a kastélykápolnában kerttörténeti kiállítás, a babaházban József főherceg katonái című kiállítás működik.