Godot Kortárs Művészeti Intézet programok 2026

Godot Kortárs Művészeti Intézet programok 2026

Kiállítás

drMáriás Éljen a diktatúra! - jubileumi tárlat

2026. január 30 - 2026. június 14.

A kiállítást a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítottuk június 14-ig.

Helyszín: Godot Intézet , 1036 Bp, Fényes Adolf u. 21.

drMáriás, a kortárs magyar művészet emblematikus alakja eddigi legátfogóbb kiállítása Óbudán, a Godot Kortárs Művészeti Intézetben.A nagyszabású jubileumi tárlat a művész 60. születésnapjához, valamint a Tudósok zenekar 40 éves fennállásához kapcsolódik, és egy korszakokon átívelő, önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotói pályát mutat be.

A mára széles körben ismert és elismert képzőművész – polgári nevén Máriás Béla – munkássága a kelet-európai posztdiktatórikus társadalmi tapasztalatok, a személyes identitás, valamint a hagyomány és a szabadság közötti feszültség mentén formálódik. Festményei egyszerre ironikusak, kritikusak és személyesek.

A tárlat első ízben mutatja be a kamaszkori punk szabadságérzésből táplálkozó korai munkákat, amelyek gazdag színvilágát a graffiti nyers energiája és a barlangrajzok jelképisége ihlette. Külön egység foglalkozik az újvidéki évekhez kötődő, korai ismertséget hozó „papírcsipke-képekkel”, amelyek kifinomult, visszafogott vizualitásukkal és erős poétikai tartalmukkal jelentenek fontos fordulópontot az életműben.

Mindemellett bemutatásra kerülnek a legújabb, még sehol nem látott festmények, valamint egy válogatás a művész legkritikusabb és legnépszerűbb politikai témájú munkáiból.

A 2025 decemberében megjelent „Éljen a diktatúra!” című nagyszabású album most térbeli formában elevenedik meg: festményektől és plakátoktól dokumentumfilmekig, művészvideókig, személyes történetektől alkalmi zenékig és komplex térinstallációkig tárja fel drMáriás rendkívüli alkotói pályáját 1100 négyzetméteren.

Kurátor: Laczkovich Borbála, Kozák Gábor

Kurátor asszisztens: Lukács Gerg

Mi az „Éljen a diktatúra!”?

Az „Éljen a diktatúra!” drMáriás eddigi legnagyobb, jubileumi léptékű bemutatkozása Budapesten.

A tárlat a művész 60. születésnapjához és a Tudósok zenekar 40 éves fennállásához kapcsolódva mutatja meg azt az összetéveszthetetlen alkotói világot, amelyben a groteszk humor, a társadalmi reflexió és a személyes történetek szorosan összefonódnak.

A kiállítás a Godot Kortárs Művészeti Intézet teljes, 1100 m²-es terét tölti meg festményekkel, ikonikus figurákkal, új és korábbi műegyüttesekkel, valamint zenei és vizuális rétegekkel. A hangsúly nem lezáráson, hanem egy folyamatosan alakuló életmű jelen idejű olvasatán van – a ’80-as évektől napjainkig.

Ez a tárlat nem magyaráz túl, nem kínál kész válaszokat.

Inkább teret ad annak, hogy a néző saját ritmusában, saját kérdésein keresztül kapcsolódjon egy olyan művészethez, amely egyszerre szórakoztat, provokál és gondolkodásra késztet.

GAÁL JÓZSEF - PSEUDOHUMAN

2026. április 30 - június 13.

Helyszín: Godot Galéria · 1114 Budapest, Bartók Béla út 11–13.

Gaál József évtizedek óta az ábrázolhatóságra mint a konstrukció és dekonstrukció határait feszítő festészeti megközelítésre koncentrál. Kiindulópontja legyen egzisztenciális, antropológiai, teológiai, mitológiai vagy metapolitikai indíttatású, a különféle szekvenciáknak, sorozatoknak tűnő műfolyamok morfológiája mindig ugyanoda tér vissza: az emberi lényre, annak kozmikus determináltságára, az emberi lényeg észrevétlen devalválódására, az emberi materialitásra, tehát az absztraktum végső megformáltságára.

Gaál József festészetét már a nyolcvanas évek végétől a figurativitás immanenciája mozgatja: az erotikus, a misztikus és a lírai groteszk jegyek a teremtmény-jelleg ősi előképeiből táplálkozva a torzítás és a hibridizálás gesztusa által válnak anyagszerű, rétegzett, konzekvens képi univerzummá. A Corpus Hystericum, a Homo Homicida, a Homo Inhumanus, majd az Idolum az univerzális emberiből eredő emberen túlit tette a képeken megteremtett testi-rituális viszonyok alapvonásává. Ábrázolásukban közös az archaikus azonosságtudat, amely a kép uralkodó rendjének felforgatásával, pontosabban annak szétzilálásával, majd rekonstruálásával radikálisan újszerű képi nyelvet hoz létre. A maszkarcú, eltorzult szörnyszülötteknek hitt, olykor elveszett, olykor emberi matériából konstruált lények időtlen létezőként jelennek meg. Gaál az arcokhoz kapcsolódó testfragmentumokat a faktúrába rejtett részletek érzékiségén keresztül tárja fel, s mindez valamiféle sűrített fiziognómiai koncentrátumként van jelen a nemiséggel, az individuummal vagy a kulturális diskurzusokkal összefüggő fogalmi mezőben. A Gaál-i arc és testreprezentáció tehát az esszenciális emberit és embertelent veti szándékos vizsgálat alá, ekképpen festészete egyszerre szenzuális és anyagelvű művészet, amely ösztönszerűen nem hajlandó kivonni magát a szellemi erőterek vonzásából.

Legújabb, Pseudohuman című sorozatában a bálvánnyá emelt tudomány (Idolum) és a törvény dialektikája kerül az egylényegű képi narratíva feszültségterébe, ahol az objektivitásra hivatott rendszereket és a legmagasabb rendű értelmezés esendőségét a hitté váló tudományosság dúcolja alá. Gaál a civilizációs kataklizma elkerülhetetlenségének forrását az elfojtás aktív kontrollszerepével ekvivalens hamis képzetként írja le. Ennek megszemélyesítői a születésük folytán autonóm létezőkből azonosíthatatlan lényekké alakuló protézis-teremtmények, melyek a kudarcra ítélt küzdelem metaforái, külső, társadalmi kényszerek és a technokrata hiedelmek totalizáló logikája által összeszerelt, manipulált entitások. Ezek valódi Teremtője a teória nélküli új teológián alapuló technofeudális világ, középpontjában a termelés imitációjaként megszülető és az élet klasszikus fogalmiságát tagadó pszeudohumán létezővel.

Gaál József új művein a foltrendszerekből kibomló, hol laza, önkiíró gesztusok benyomását keltő kézjegyek, hol töredezett, széteső anyagszerű rétegek, a szubverzív indíttatású dimenzióváltás alaktanának leképezései a leleplezés aktusaként artikulálódnak, és a túlfeszített testek révén válnak az új, megrengethetetlen igazság, avagy világállapot feltáróivá.