Gregorián koncertek 2025

Gregorián szentmise a pesti ferencesek templomában

December 16-án, kedden, a pesti ferencesek templomában (Bp., Ferenciek tere 9.), a 18:30 órai szentmisén elhangzik: In. Gaudete (GrNov I,11), Gr. Qui sedes (GrNov I,12), Al. Excita (GrNov I,14), Of. Benedixisti (GrNov I,14), Co. Dicite: Pusillanimes (GrNov I,15). Ordinárium XVII. gregorián mise. Advent 3. vasárnapjának miséje a Gaudete in Domino semper kezdetű bevonulási antifóval veszi kezdetét. Ennek nyomán nevezik ezt a vasárnapot gyakran „Gaudete-vasárnapnak”. És joggal, hiszen e vasárnap miséjének különösen az énekszövegei – de több olvasmány is – az Üdvözítő közelgő eljövetelével kapcsolatos örömteli várakozás hangulatát hordozzák. Már az introitus is örömre hív, mégpedig a Filippiekhez írt levél szavaival, olyan örömre, amelynek nem szabad véget érnie. Ennek megfelelően a zeneszerző már a mű elején a semper („mindig”) szót helyezi a zenei történések középpontjába. A dallamvezetés további csúcspontjait a Dominus prope est („az Úr közel van”) résznél találjuk – itt nevezi meg a szöveg az örökös örömre szóló felhívás okát, amit a dallam feszültséggel telítve fejez ki –, valamint a Nihil solliciti sitis („semmiféle gond ne aggasszon titeket”) szavaknál. Ez utóbbi a tétel zenei tetőpontja: az Üdvözítő eljövetelének közelségéből adódó következtetésként hangsúlyozza minden túlzott egzisztenciális félelem és szorongás elengedését. In. Örvendjetek az Úrban mindig, Újra mondom: örvendjetek! Szelídségetek legyen ismert minden ember számára! Az úr közel van! Semmi miatt se aggodalmaskodjatok, hanem kéréseitek legyenek Ismertek Isten előtt minden imádságban. A várva várt Messiás hatalommal rendelkezik, hogy gyógyulást és megváltást hozzon, ez a Graduale Qui sedes, Domine graduale tételnek éppúgy, mint az Alleluia versének: Excita, Domine. A graduále szólóversének dallamvezetése aláhúzza azt a gondolatot, hogy a Messiás-Király Izrael fölötti uralma („Qui regis Israel, intende” – „aki Izraelt kormányzod, figyelj”) nem rémuralom, hanem szelíd és gondoskodó pásztori törődés, mint amikor valaki a rábízott nyájat vezeti („qui deducis velut ovem Ioseph” – „aki Józsefet, mint juhot vezeted”). Az Újszövetség fényében és advent liturgiájának összefüggésében szinte óhatatlanul is a Jó Pásztor képe jelenik meg. Valószínű, hogy ez a kép a gregorián zeneszerzőt is megihlette, hiszen mindkét idézett szövegrészt kiterjedt melizmákkal látta el, egészen a VII. módus legmagasabb hangfekvéseiig. Az alleluja versében viszont a két központi rész – et veni („és jöjj!”) és ut salvos facias nos („hogy üdvösséget hozz nekünk”) – áll a figyelem fókuszában, amelyek szintén gazdag melizmákkal kapnak zenei hangsúlyt. Gr. Aki trónolsz a kerubok fölött, keltsd fel hatalmadat és jöjj! Aki kormányozod Izraelt, figyelj! Aki mint juhot vezeted Józsefet! Al. Alleluja. Keltsd fel, Uram, hatalmadat, és jöjj, hogy szabaddá tégy minket! A Benedixisti Domine felajánlási ének adventi összefüggésben két olyan áldást emel ki, amelyek a Messiás eljöveteléhez kapcsolódnak: a nép szabadulását a fogságból („avertisti captivitatem Iacob” – „eltávolítottad Jákob fogságát”) és a nép bűneinek bocsánatát („remisisti iniquitatem plebis tuae” – „megbocsátottad néped gonoszságát”). Vagy talán ugyanarról a fogságról van szó: a bűn rabságáról, amely egyes embert és egy egész népet is fogva tarthat? A 84/85. zsoltárból vett szöveg zenei megfogalmazása két kisebb melizmával lep meg bennünket: a „Iacob” (hangsúly az utolsó szótagon!) és a „plebis tuae” („a te néped”) szavaknál – ez utóbbi esetben szinte gyengéd hangkörülírással ugyanazon hangmagasság körül. Of. Megáldottad földedet uram, elfordítottad Jákob fogságát, elengedted néped vétkét! A Dicite: Pusillanimes áldozási antifóna a kishitűeket és bátortalanokat („Pusillanimes”) buzdítja bátorságra („confortamini”) és arra, hogy minden félelmet és túlzott aggodalmat hagyjanak maguk mögött („et nolite timere” – „és ne féljetek!”). Az ok: maga Isten jön el („ecce Deus noster veniet”), hogy üdvösséget és szabadulást hozzon nekünk („et salvabit nos”). A dallamvezetés a VII. módus magas tartományaiig emelkedik a confortamini szónál, továbbá a középkori neumák által megkívánt, feszültséggel teli ritmikai forma jellemzi az et nolite timere és a Deus noster veniet részeket – ezzel is kiemelve e Izajási (Iz 35) szöveg legfontosabb kifejezéseinek jelentését. Co. Mondjátok: erősödjetek meg kis lelkűek, és ne féljetek! Íme Istenünk eljön, és megszabadít minket!