Kassák Múzeum programok 2024 Budapest

KEMÉNY ALFRÉD MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ PÁLYAREKONSTRUKCIÓJA
2024. november 16., 16:00 – 18:00
Oliver A. I. Botar előadása

Az előadás a moszkvai levéltárakban végzett kutatás alapján tesz kísérletet Kemény Alfréd eddig kevéssé ismert és alig dokumentált életútjának és munkásságának rekonstruálására. Kemény a magyar avantgárd mozgalom tagjaként a magyar művészettörténet, műkritika és művészetelmélet fontos alakjának számított, munkássága mégis szinte feledésbe merült. 1919-ben csatlakozott Kassák köréhez, és mint sokan mások, a Tanácsköztársaság bukását követően emigrációba kényszerült.  Berlinben Moholy-Nagy László mellett társszerzője a modern művészet egyik legfontosabb kiáltványának, az 1922-ben megjelentetett Dinamikus-konstruktív erőrendszernek. Kemény Alfrédet a weimari köztársaságban leginkább a kommunista kulturális sajtó egyik fő kritikusaként, “Durus” írói álnéven ismerték. A nemzetiszocialisták hatalomra jutását követően a Szovjetunióba emigrált.

Az előadás Kemény életének és munkásságának meghatározó eseményeire és eredményeire világít rá, különös tekintettel eddig teljesen ismeretlen szovjetunióbeli pályafutására.

Oliver A. I. Botar művészettörténész, a winnipegi Manitoba Egyetem professzora és az egyetem Művészeti Iskolájának társigazgatója. 2022-ben elnyerte a rangos Moholy-Nagy-díjat, 2023-ban pedig a Henszlmann-díjat a Salgo Alapítvány kurátoraként végzett munkájáért. Doktori disszertációjában a biomorf modernizmus és a biocentrizmus kérdéseivel foglalkozott, kutatási területe a biocentrizmus-modernizmus, a magyar avantgárd, Moholy-Nagy László életműve, valamint az újmédia-művészet eredete. Előadásokat tartott, publikált és kiállításokat rendezett Kanadában, az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Szerzője a Természet és Technika: Az újraértelmezett Moholy-Nagy (2008), a Sensing the Future: Moholy-Nagy, Media and the Arts (2014) című könyveknek, valamint számos cikknek, könyvfejezetnek és kiállítási katalógusnak. Társszerkesztője a Biocentrism and Modernism (Isabel Wünschével, 2011), a Cannibalizing the Canon: Dada Techniques in East-Central Europe (Irina Denischenkóval, Dobo Gáborral es Szeredi Merse Pállal, 2024) és a telehor (Klemens Gruberrel, 2013) című köteteknek. Botar a kanadai művészettel is foglalkozik, többek között szerkesztett egy Eli Bornsteinről szóló kiállítást és katalógust (An Art at the Mercy of Light: Recent Works by Eli Bornstein, 2013), és jelenleg egy könyvön dolgozik a winnipegi telepesek művészetéről 1913 és 1950 között.

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

KASSÁK×PETŐFI
2023. március 15. – 2025. március 15.
2023-ban ünnepeljük a magyar irodalom legnagyobb hatású költője, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A Kassák Múzeum egy pop-up installáció formájában mutatja be Petőfi költészetének hatását Kassák Lajos verseire, írásaira és jelentőségét a magyar avantgárd művészetben.

Az autodidakta Kassák költői szárnypróbálgatásainak egyik legfontosabb inspirációs forrása Petőfi Sándor költészete volt. Kassák a századfordulón budapesti gyári munkásként a szervezett munkásmozgalomban ismerkedett meg Petőfi költészetével, amely elindította őt az irodalmi kísérletezés rögös útján. Petőfi mellett ihletet merített a Népszava című napilap szocialista költőinek, valamint A Holnap és a Nyugat modernista művészeinek – mindenekelőtt Ady Endre írásaiból is.

Kassák jellegzetes avantgárd szabadverseihez képest szokatlannak tűnhetnek ezek a korai, szabályosan rímelő költemények, amelyek forradalmi tematikájukban és pátoszos hangvételükben is magukon viselik Petőfi hatását.   Kassák számára Petőfi egész életében követendő, elismert példakép maradt. Noha költészetében Kassák már az 1910-es évektől kezdve radikálisan eltávolodott a hagyományos versformáktól, a 19. századi költő alakjához társított erkölcsi szilárdság és a művészet társadalomalakító erejéről alkotott felfogása közel álltak az általa megalkotott költői imágóhoz. A Kassáknál is megfigyelhető programszerűségből eredhetett az a gondolat, hogy az 1920–1930-as években a Munka-kör szavalókórusa az avantgárd művek mellett Petőfi verseit is előadja. 

Kassák az 1920-as évek során írt önéletrajzi regényében, az Egy ember életében vallott először Petőfi iránti lelkesedéséről, és költészetének inspirációs forrásvidékéről. 1936-ban a Szép Szó című folyóirat felkérésére írta meg Petőfiről szóló elemző tanulmányát (a Mai magyarok régi magyarokról című kötetben), 1948-ban, a költő halálnak 100. évfordulója alkalmából pedig a költő szülőfalujában, Kiskőrösön tartott beszédet a hivatalos állami emlékév megnyitó ceremóniáján, ennek kéziratát a Kassák Múzeum őrzi.

Kiállításunkon ezekből a szövegekből származó részleteken keresztül mutatjuk be Kassák viszonyát Petőfi személyiségéhez és költészetéhez.

További ajánlataink