Kékszalag 2026 Balatonfüred - Raiffeisen Kékszalag Nagydíj

58. Raiffeisen Kékszalag Nagydíj - 2026. július 30 - 2026. augusztus 1.

2026. július 30-án rajtol Balatonfüredről Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő vitorlásversenye, az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj.

Módosítani kell a Kékszalag útvonalát az alacsony vízállás miatt

A Balaton szokatlanul alacsony vízállása miatt 1600 méterrel keletebbre helyezi az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon a keszthelyi bóját a rendező Magyar Vitorlás Szövetség. A biztonsági okokból meghozott döntés garantálja, hogy a mélyebb merülésű, hagyományos klasszikus vitorlások is teljesíthessék Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő versenyét. A pálya minimális átszabásának köszönhetően a légvonalban 150 kilométeres táv mindössze 3200 méterrel rövidül, cserébe a megmérettetés a hazai vitorlás közösség számára a lehető legszélesebb körben nyitott marad.

Jelenleg mindössze 66 centiméter a tó átlagos vízállása a siófoki vízmérce adatai alapján, a hidrológiai előrejelzések szerint pedig a rajtig ez további 10 centimétert is apadhat. Az 55 centiméteres várható átlagos vízállás 60 centiméterrel kevesebb az ideálisnál, és 40 centiméterrel marad el a tavalyi értéktől. A rendezőség a Keszthelyi-öböl adottságait megvizsgálva megállapította, hogy az eredeti bójapozíciónál a verseny idején csupán 190-210 centiméteres vízmélység várható, ez pedig a Kékszalag mezőnyének legalább 10 százaléka számára lehetetlenné tenné az indulást. A modern katamaránokat az állítható uszonyuk miatt a probléma kevésbé érinti, de a klasszikus és a nagy tőkesúlyos hajók számára a 240 centiméteres vízmélység garantálása a teljes útvonalon alapfeltétele a biztonságos versenyzésnek.

- Nagyon alaposan elemeztük a helyzetet a vízállás és az elmúlt évek Kékszalag-mezőnyeinek szempontjából, és azt a döntést hoztuk, hogy a 240 centiméteres mélységet mindenképpen biztosítani kell a sikeres lebonyolításhoz. Az eredeti bójapozíciónál a vízmélység alacsonyabb lett volna, mint az ötven éven át rekordtartó Nemere II. 220 centiméteres merülése, azaz lehetetlenné tette volna a történelmi hajók jelentős részének a részvételét – mondta Verebély Tibor versenyrendező a pálya módosítása kapcsán. A biztonságos hajózás és a tájékozódás megkönnyítése érdekében a módosított keszthelyi bóján túl két új, navigációt segítő irányjelzőt is kihelyez a rendezőség Balatongyöröknél, amelyek egyértelműen mutatják majd a sekély és a mély víz határát a mezőny számára.

Kiemelt szempont volt, hogy a módosítás a lehető legkisebb mértékben érintse a hagyományos útvonalat, ugyanakkor a vitorlás közösség minél nagyobb része odaállhasson a rajtvonalra.

- A Kékszalag a vitorlázás ünnepe, ami jóval több egy egyszerű szlogennél: ezen vesz részt a legtöbb hajó, ez a legfontosabb megmérettetés a hazai nagyhajós világban és kétségtelenül ez a verseny váltja ki a legnagyobb érdeklődést a közönség körben is. A vitorlás társadalom egyértelmű érdeke, hogy minél többen teljesíthessék a távot, ez a döntés tehát kifejezetten a vitorlázó közösség védelmében született - hangsúlyozta Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára és a szervezőbizottság elnöke.

Az extrém alacsony vízállás ugyanakkor a Balaton vízminőségének és ökológiai egyensúlyának megóvására is ráirányítja a figyelmet. A Magyar Vitorlás Szövetség szorosan együttműködik a Balatoni Limnológiai Intézettel a tó védelmében. Az intézet ajánlásainak megfelelően a szövetség arra kéri a hajósokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a környezet tehermentesítéséhez, amelynek egyik leghatékonyabb eszköze a környezetbarát anyagok használata a hagyományos vegyszerek helyett.

A mezőny július 30-án reggel vág neki a távnak Balatonfüredről, a verseny eseményeit pedig a tradícióknak megfelelően idén is élőben lehet követni a Magyar Telekom TelekomLive közvetítésének köszönhetően a kekszalag.hu oldalon, illetve a TelekomLive YouTube-csatornán.

Az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj július 30-án, csütörtökön reggel 9 órakor rajtol el.

16.00 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj győztesváró

Díjkiosztó ünnepség augusztus 1-jén 18 órakor (Gyógy tér)

Utcabál

A versenyt a Vitorlás téren felállított kijelzőn élőben is követhetik az érdeklődők.

A közönséget csütörtöktől három napon keresztül számos program várja.

A verseny legfontosabb információi:

• Rajt: Balatonfüred.

• Útvonal: Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred (légvonalban több mint 150 km).

• Limitidő: 48 óra

Miért Kék?

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbocán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboc­csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. 1934­-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot. A verseny neve az idők folyamán fogalommá vált: ma már egy­beírjuk, és Kékszalag néven a Magyar Vitorlás Szövetség évente rendezi meg.

A versenytáv

A Kékszalag versenyének távja légvonalban mintegy 160 kilométer. Persze a vitorlások nem egyenes vonalban teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt célba érjenek. A rajt- és célvonalat a balaton­füredi kikötő előtt tűzik ki. Az első pályajel északkeleti irányban, Balatonkenese előtt található. Ezt elhagyva a hajók a déli part legnagyobb települése, Siófok felé haladnak. Innen a Tihanyi-szoroson át hajózva a Balaton délnyugati csücs­kében Keszthely a következő állomás, ahonnét már újra északkeletnek, azaz visszafelé hajóznak a Balaton hosszában, hogy elérjék a balatonfüredi célt.

A Kékszalag története

A versenyt először 1934-ben írta ki a balatonfüredi Hun­gária Yacht Club. Elképzelésük lényege az volt, hogy a Balaton Kék Szalagját bármely vitorlás elnyerhesse, amely a kiírt távon, az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban körbehajózza a tavat.

1942-ig a versenyre kétévente került sor, ezután a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s a hagyomány 1947-ben éledt újra. A verseny egyre népszerűbb lett, s 1955-ben a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ezt a fantasztikus rekordot csak 57 évvel később, 2012-ben sikerült megdöntenie egy high­tech anyagokból készült katamaránnak! 2001 óta a ver­senyt már évente rendezik meg, s Európa legnagyobb tókerülő versenye lett, amelyen hatszáz vagy több hajó is elindul. A teljes történet elolvasása.

Rekordok, hajók, kormányosok

Az első, 1934-es Kékszalag győztese a Rabonbán nevű 30-as cirkáló lett, amely 21 hajó között ért elsőnek célba. Kormányosa Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnökeként is támogatta a verseny létrejöttét. A versenyt kétszer nyerte el női kormányos: 1940-ben és 1942-ben Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette győzelemre a Tramontana 8R yachtot. Emlékére ma minden Kékszalagon a legjobb női egység nyeri el a Gordon Evelyn vándordíjat. A „Trami” egyébként a mai napig a Kékszalag történetének legsikeresebb hajója: összesen hétszer diadalmaskodott. A gyönyörűen felújított vitorlás legutóbb 1989-ben győzött.

A „leglassúbb győztes” díját 1953-ban oszthatták volna ki, ekkor olyan gyenge szél fújt, hogy a Nemere II. 75-ös cirkáló 40 óra alatt ért célba. Ugyanez a hajó futotta meg a legendás rekordot is: 1955-ben 10 óra 40 perc alatt kerülte körbe a Balatont. Rekordját 2012-ben a Fifty-fity nevű karbonból készült, high-tech, kétárbocos katamarán döntötte meg, amely 2014-ben újabb rekordot ért el, hihetetlen 7 óra 13 perces idővel. A legtöbb indulót 2010-ben regisztrálták: ekkor 593 hajó állt rajthoz. A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki összesen tizenkét alkalommal tudott győzni. Még több érdekességet itt találsz a versenyről.

Hagyomány és megújulás

A Kékszalag a Balaton legtradicionálisabb vitorlásversenye, amely több mint nyolcvan éves fennállása alatt folyamatosan megújult. Hagyomány például, hogy a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra. Eleinte nem volt időkorlátozás, később azonban bevezették a negyvennyolc órás limitet. Aki tehát szombat reggel kilencig nem ér célba, az hiába küzdött! Az évek során folyamatosan változott azoknak a hajóknak a köre is, amelyeknek engedélyezték az indulást. 1934-ben még bármilyen vitorlás hajó versenyezhetett. Később kizárták ebből a körből a jollékat (gyors, könnyű, uszonyos egytestű hajók), majd erre a sorsra jutottak a kisebb tőkesúlyos vitorlások (például a csillaghajók). Az elmúlt tizenöt év a többtestű hajók „beengedéséről” szólt, s nem kizárt, hogy a következő tíz évben a víz alatti szárnyakat használó hajók lesznek a viták középpontjában.

A kihívás

Egy balatoni vitorlázó számára a Kékszalag több szempontból is kihívás. A legtöbb indulót a második nap is a vízen, versenyben találja, ami komoly fizikai és pszichológiai megterhelés. Az éjszakai vitorlázás különleges képességeket igényel, amelyekre más versenyeken nincs szükség. A Kékszalagon olyanok is megmérettetik magukat, akik számára – noha sokat vitorláznak – a versenykörülmények jelentik a próbatételt. Egy Balaton méretű tavon igen különböző időjárási és szélviszonyok fordulhatnak elő negyvennyolc óra alatt: vihar, szélcsend, eső, szúnyogfelhők és koromfekete éjszaka nehe­zítik a versenyt. Ezért – bármilyen eredményt is érjen el egy csapat – a Kék-szalagot teljesíteni, negyvennyolc órán belül célba futni komoly sport­teljesítmény.