Hang-szer-szám, hangszerbemutató foglalkozások a Müpában 2024. Online jegyvásárlás

HANG-SZER-SZÁM programok 2024

Magyar népi hangszerek – Fúvósok

2024. NOVEMBER 16. SZOMBAT, 11:00

Töröksíp és csimpolya, nádpikula és regőssíp, klarinét és kondáskürt: ebből a különös felsorolásból már biztosan világos, hogy a rendkívül gazdag magyar népi hangszertárból ezúttal a fúvósok kerülnek majd sorra. Hogy a nevekhez alakok, formák, színek, hangok és hangulatok is társuljanak, arról Agócs Gergely és kiváló zenészbarátai, meg a sorozat házigazdája és műsorvezetője, Farkas Zoltán „Batyu” gondoskodik majd. Autentikus élőzene és szakértő muzsikusok: ez a szórakozva tanulás bevett receptje.

A fúvós hangszerek az emberi lélegzet segítségével, az adott hangszer típusára jellemző fúvóka révén szólaltathatók meg. A klarinétot cigányzenekarok és falusi rezesbandák is előszeretettel használják, de önállóan pásztorhangszerként is számontartjuk. A modern tárogatót a cimbalom megújítójaként is ismert Schunda József után Schunda-tárogatónak nevezik. A klarinétnyelvű, de oboatestű, tölcséres furatú hangszer alsó regisztere trombitaszerűen fémes, felső regisztere puha, panaszos hangzású. A műsor élőzenés kíséretét Agócs Gergely és barátai szolgáltatják. A zenész-tudós Agócs már középiskolásként érdeklődött a tradicionális kultúrák iránt. Amellett, hogy tekintélyes mennyiségű népzenei gyűjtést végzett, évtizedek óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével, a népi kultúra legkülönbözőbb korosztályoknak szóló oktatásával. Műsorvezető társa, az Érdemes Művész címmel is kitüntetett Farkas Zoltán „Batyu” is ért a gyerekek nyelvén: a néptáncművész-koreográfus egyben jeles pedagógus.

Közreműködik Agócs Gergely és barátai
műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”

Magyar népi hangszerek – Pengetősök

2024. DECEMBER 14. SZOMBAT, 11:00

Közreműködők:
Szlama László és a Fokos zenekar    Új Gereben Együttes

műsorvezető    Farkas Zoltán „Batyu”

A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója. Az élőzenés műsorban a legfontosabb népi pengetős hangszerek ismertetése, történetük, működési elvük áttekintése mellett a hangszerekben rejlő változatos lehetőségekkel is megismerkedhetünk.

A görög kithara szóból származik a magyar citera, legjellegzetesebb pengetős népi hangszerünk. Hangjára jellemző az állandó zúgás, amely a kísérő húrok mennyiségétől és használatától függően gyengébb vagy erősebb lehet. A citera, amióta csak ismerjük, a szegényebb paraszti rétegek hangszereként van számon tartva. Olcsón előállítható, viszonylag könnyen „megtanulható” hangszer. A citerával és a többi pengetőssel igazi válogatott csapat ismerteti meg a hallgatóságot. A hazai népi kultúra nagy ismerője, Farkas Zoltán „Batyu” számára az Új Gereben Együttes hazai terep. Az összetéveszthetetlen stílusban játszó csapat előadásában az ütőgardon, a nagybőgő, a dob játssza a főszerepet, de a citera és a hegedűjáték sem maradhat ki a repertoárból. Szlama László igen fiatalon megismerkedett a kobozzal és a citerával, kedves hangszereit rendszeresen népszerűsíti itthon és külföldön. A koncertek, táncházak visszatérő vendége, a tíz éve alakult Fokos Zenekar teszi teljessé a pengetős panorámát.