Ókori kiállítás, állandó kiállítások a budapesti Aquincumi Múzeumban

RÓMA AQUINCUMBAN

Az Aquincumi Múzeum állandó kiállításán a világhírű aquincumi orgonát, illetve a helytartói palota emlékanyagát tekinthetik meg a látogatók.

A Róma Aquincumban című állandó kiállítás a múzeum olyan rejtett értékeit tárja a látogatók elé, amelyek méltó kiállítására korábban nem volt lehetőség. A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve restaurált mozaik. Együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója. Az egykori épületbelső luxusát egészítik ki a vitrinekben található tárgyak, – a bronzból, üvegből vagy kerámiából készült import edények, az arany és ezüst ékszerek, – melyek a helytartó és környezetének mindennapjaihoz tartoztak.
Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően méltó körülmények között mutathatjuk be világhírű zenei emlékünket, az aquincumi orgonát. A hangszer maradványai éppen annak az épületnek az alapozási munkálatai során kerültek elő, amelynek falai között most együtt láthatók az orgona alkatrészei, a szerkezetéről készült rekonstrukció és a megszólaltatható másolat.

Mithras Aquincumban – Az aquincumi Symphorus mithraeum

Új állandó kiállítás tekinthető meg az Aquincumi Múzeumban.

Az Aquincumi Múzeum Régészeti Parkjának déli részén került sor a Symphorus mithraeum helyreállítására, 2017-2018-ban. A helyreállítás az eredeti épülettömeg rekonstrukciójával és a korabeli szerkezeti formák és anyagok lehetőség szerinti alkalmazásával életre hívott védőépület kialakításával valósult meg. A tervek elkészítésénél fontos szempont volt az eredeti romok védelme, illeszkedés a Régészeti park déli részének nemrégiben kialakult , a római térélményt idéző környezetéhez, valamint az északabbra lévő, klasszikus romterület védőépületeinek hangulati visszaidézése.

A mithraeum építészeti tömbje jól illeszkedik a tőle északnyugatra álló ún. Festőház rekonstrukciójához. A római városkép így új elemmel gazdagodott. A két épület együttes látványa segíti a látogatókat abban, hogy a római város épületeinek arányai és méretei alapján térélményben legyen részük anélkül, hogy színpadias díszletek közt éreznék magukat. A mithraeum ráadásul a kelet felé lejtő terepalakulatba illeszkedve a környezet és az építmény kapcsolatára is utal. Fontos szempont volt, hogy a helyreállítandó épület tükrözze a funkció szellemiségét, azaz a kultusz rejtettségét, titokzatosságát. A szentély külsejében természetes kőfalazattal jelenik meg. Ez részben idézi a Mithras szentélyek barlangszerű, természetes kialakítását, részben pedig utal az északi romkert rész védőépületeinek anyaghasználatára.

A Mithras szentélyt a Régészeti Park déli bejáratától kelet felé indulva lehet megközelíteni kis sétaúton, elhaladva a Festőház előtt. A szentély bejárata kelet felől nyílik, így megkerülve az épületet, leküzdve a kis szintkülönbséget, juthatunk le a bejárat előtti kis térségre, amelyet északon az épülettömb kőből épült kerítése határol. Innen faajtón léphetünk a szentélybe és az ott kialakított állandó kiállításba.

Tegularium – állandó kiállítás

Agyagból gyúrt történelem
A kerámia szerepe Aquincum római kori építészetében

Augustus korában Róma városában általánossá vált az égetett tégla használata, és ezt követően, a hadsereg hatékony segítségével birodalom-szerte elterjedt a téglaépítészet. A téglagyártás azon aprónak tűnő technikai részletek közé tartozik, amelyek a Római Birodalom nagyságának valódi alapját képezték. Eme kerámiatípus felhasználása nélkül nem jöhettek volna létre olyan méltán csodált építészeti remekművek, mint például a Pantheon, és olyan technikai csúcsteljesítmények, mint a vízvezetékek, fürdők, vagy a házak fűtésrendszere.

Kiállításunk arra vállalkozik, hogy aquincumi példák segítségével bemutassa, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket, mit árulnak el számunkra téglákon fennmaradt bélyegek és feliratok, végezetül a téglák kutatásának, mint tudományterületnek a fejlődését is röviden szemléltetjük.

Az talán nem meglepő, hogy az ásatásokon tömegesen előkerülő római téglák segíthetnek az elpusztult épületrészek, tetőzetek rekonstruálásában. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy mennyire alapvető források ezek a római hadtörténethez, vagy éppen a római kori háziállatok testméreteinek rekonstruálásához. Elképzelhető, hogy magukból a téglákból is következtethetünk egy-egy műhely méretére, és az ott dolgozók életkörülményeire? Gondolta volna, hogy nem ritkán még iskolai gyakorlófüzetként is szolgáltak a szárítani kirakott téglák? Keresne versidézetet, nyelvi játékot, vagy politikai karikatúrát az építési törmelék között?

Lehet, hogy több rejlik a téglákban, mint kiváló építőanyag. Ha kíváncsi rá, még mi minden, szeretettel várjuk egy rövid sétára az Aquincumi Múzeum legújabb kiállításában, a Régészeti Park déli részén!

AQUINCUMI LÁTVÁNYRAKTÁR

Az Aquincumi Múzeum állandó kiállítása amely kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit.

A Budapesti Történeti Múzeum raktárai őrzik az ország egyik legnagyobb régészeti gyűjteményét. Ezen belül az Aquincumi Múzeumban található a főváros történetének az őskortól a honfoglalás korig terjedő időszakából származó, milliós nagyságrendű régészeti emlékanyaga. A Látványraktár azt a célt kívánta elérni, hogy ebből a hatalmas történeti forrásanyagból, műtárgy állományból minél többet lehessen a látogatók elé tárni, minél többet lehessen bemutatni a múzeum, korábban a szakemberek és a látogatók számára egyaránt nehezen hozzáférhető, de nemzetközileg is számon tartott kincseiből. Erre ad lehetőséget az Aquincumi Múzeum 2007-2008-ban átalakított új kiállítási épülete.

A Látványraktár az őskortól a honfoglalásig terjedő időszak régészeti leleteit kronológiai és tematikus csoportosításával kíséri végig Budapest, illetve Aquincum történetét. Az egyszerű installációval beépített, bejárható raktártérben a látogató a megvilágított polcok között egy múzeumi raktár érdekes világába kerül. A Látványraktár mintegy 1200 tárgy megtekintését teszi lehetővé.

Festőház

A római mintára épített és berendezett ház az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.

A Festőház egy ún. hosszúház, amely a Kr. u. 2. század első fele és a 3. század közepe között többször átépült. Az északról dél felé lejtő terepen a ház egyes helyiségeit szinteltolással alakíthatták ki. A rövidebb oldalával a főút felé néző épületnek jelenleg a középső, lakó része látható. A ház északi részén folyosóból nyíló, festett falú lakószobák voltak. Az épülethez dél felől pince és hátsó udvar is tartozott.