Sümegi Vár, látogatás az ország egyik legszebb középkori erődjében

Kiállítások

Kedves Vendégeink a megváltott belépőjegyekkel a Sümegi Vár összes kiállítását megtekinthetik:

Bővültek az állandó kiállítások, és új tárlatok is nyíltak a Várban! Újonnan nyílt meg a püspöki lakószoba és tanácsterem az Öregtoronyban, az alsó szinten pedig a korabeli konyha és éléskamra.

• Felvonóhíd a belső kaputoronynál
• Darabontok szobája
• Börtönkiállítás
• Püspöki fogadó- és tanácsterem
• Püspöki hálószoba
• Várkápolna
• Bognárműhely
• Kovácsműhely
• Fűszer- és Rózsakertek
• Sütőház - Kürtőskalács
• Középkori konyha - Éléskamra
• Vármakett
• Kőtár
• Vetítőterem filmekkel
• Ágyuk, fegyverek
• Íjászat
• Gyermekjátékok a várudvaron
• Ajándékbolt
• Borozó

Ezek mellett megújult a darabont szoba, a sütőház, bognár- és kovácsműhely pedig korabeli eszközökkel, használati tárgyakkal gazdagodott. A Várkápolnába új bútorok kerültek, a kapuközben pedig új ágyúállások kerültek kialakításra!

Programok a Várbirtokon:

Az alábbi listán felsoroltak a Hotel Kapitány**** Wellness, a Várcsárda és a Nagy Lovagterem illetve a Lovagi Aréna közös szolgáltatásai.

• Történelmi Lovasjátékok és Középkori Többfogásos Lakoma;
• Lovas kocsikázás;
• Hintózás;
• Fajtabemutató;
• Állatsimogató megtekintése;
• Középkori hajítófegyverek kipróbálása;
• A Kapitány Úr utazó- és lovaskocsi kiállításának megtekintése;
• "Történelmi Magyarország Címerei" kiállítás megtekintése;
• Nemzetközi Szablyagyűjtemény megtekintése;
• Borkóstoló a Püspöki Palota borospincéjében;
• Püspöki Palota kiállításainak megtekintése;
• Kirándulás a környéken;

A várba gyalogosan lehet felsétálni.

A Sümegi Vár rövid története

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott.
Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki.
Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.

Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is.

Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli.

A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.

1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

Jöjjön el hozzánk és tekintse meg a megújult, megszépült Sümegi Várat!