Vasarely Múzeum Budapest programok 2024

SZOMBATI SZEMEZGETŐ

2024. május 18., szombat 10.30–12.00

Ünnepeljük a múzeumok világnapját május 18-án, szombaton a budapesti Vasarely Múzeumban! A Szombati szemezgető ebben a hónapban a gyűjtemény legnagyobb művét állítja a középpontba. Kiderül, hogyan tervezte meg Vasarely ezt a monumentális szőnyeget, kik segítettek neki az elkészítésében, és hogyan gondozza a múzeum a csaknem 4 méter magas művet. A múzeum egyik kézbe fogható készletének segítségével derül ki, milyen könnyű három dimenziót ábrázolni egy lapos, szövött felületen. Ha te is annyira szereted az optikai illúziókat, mint Vasarely, szőj egy sajátot papírból, amelyet hazavihetsz!

Belépés: a Szombati szemezgetőt a hónap harmadik szombatján tartjuk, amikor a 6–26 éves látogatóink, valamint az őket kísérő két felnőtt részére a belépés díjtalan a kiállításokra.

Korosztály: 6–12 éves gyerekek és felnőtt kísérői

A program díja: 1500 Ft/gyerek
Kérjük, a Szombati szemezgetőre szóló programjegyet vásároljanak. A jegyeket online is értékesítjük.

Maximális létszám: 20 fő

Időtartam: 1,5 óra, 10.30–12.00

Angolul beszélő családokat is várunk.

Interaktív, családbarát, gondolatébresztő!

Maurer Dóra „Fényelvtan”-műhelye, 1987-1988

2024. 05. 10. – 2024. 09. 01.

Maurer Dóra életművében igen fontos szerepet játszott pedagógiai tevékenysége. Tanítványaival számos alkotótechnikával kísérletezett, köztük fotogram-kurzust is vezetett 1987-1988 között, melyen Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra, Jederán György és Zsuffa Csaba vettek részt. A „Vizuális kísérletek“ című, az Iparművészeti Főiskolán tartott órákon együtt dolgozva, sokszor egymás műveire reflektálva hozták létre fotogramjaikat, mely képek a kiállítás fókuszában állnak. Maurer tanári koncepciója az volt, hogy „a fotogram ábécéjének, enciklopédiájának” kidolgozásával foglalkozzanak, szisztematikusan fókuszálva a kép előállításának alkotóelemeire. A tárlat a különböző kísérletezési módok szerint mutatja be a Maurer-tanítványok, Czeizel, Eperjesi, Hübner és Jederán munkáit: a fény, a tárgy, a fényérzékeny felületek, a vegyszerek hatásait, a mozgás és a szín fotogramokká vált aktusait. A technikai eljárásokat gyakran kombinálták, így születtek műfaji találmányaik, mint a „kemofotogram”, vagy a „fotofrottázs”, melyekre a tárlat számos példát bemutat.

„A fotogram ereje a hitelesség, hogy a tárgyak eredeti méretükben hagynak nyomot.” – foglalja egy mondatba Eperjesi Ágnes a technika egyedülálló értékét Beke Lászlónak, a kiállítás egyik főfalán is olvasható 1988-as Fotogrammatika-katalógusukban megjelent, műhelytársaival közös interjúban. Százkettő év telt el azóta, hogy Moholy-Nagy László vagy Man Ray fény-modulálásainak vívmányaival útjára indult a fotográfia legnépszerűbb kísérleti ágának története, melynek kiemelkedő előnye, hogy az alkotó nem igényel fényképezőgépet, csupán egy érzékeny fotópapírlapot. A fotogram, a fény lenyomata, egy kémiai és optikai jelenség egyesüléséből keletkező kép, ahol „a fényforrás és a nézőpont azonosak” (Maurer).

Maurer Dóra „Fotogrammatika” – vagy ahogy Forgách András elnevezte – „Fényelvtan” műhelye mindmáig meghatározó tapasztalatokhoz vezette egykori tanítványait, akik ma is figyelnek Mesterük szavára.

Tárlatunk célja tisztelet- és köszönetnyilvánítás az idén júniusban nyolcvanhetedik születésnapját ünneplő Maurer Dórának, Múzeumunk legfontosabb partnerének, az OSAS művészcsoport alapítójának. A kiállított fotói és fotogramjai az életmű fontos, a festményeinél, grafikáinál jelentősen kisebb számban fellelhető remekei, a kurzusán tanított kísérletezések előzményei.

Kiállító művészek: Maurer Dóra, Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra és  Jederán György

Kurátor: Czeizel Balázs és Pócs Veronika

Geometria most

2024. 05. 10. – 2024. 09. 01.

Az elemek, rendszerek, vagy más szinteken megnyilvánuló, mérhető, számokkal és formai jellemzőkkel kifejezhető szabályozottság vagy szerveződés közös alapot biztosíthat a különböző jelenségek és dolgok számára. Közös halmazt von az egymással ellentétes absztrakt és a konkrét művészet közé, összekapcsolja az újragondolt konstruktív irányokat, konceptuális, progresszív megnyilvánulásokat. A kiállítás olyan alkotók műveiből válogat, akiknél a mértani struktúra vagy formarend döntően meghatározó, az alkotói stratégia állandósult része, vagy annak szándékolt vagy nem szándékolt, de elkerülhetetlen következménye. 

Kiállító művészek:

Bálványos Levente (HU) | Beti Bricelj (SI) | Bullás József (HU) | Georgi Dimitrov (BG) | Olena Dombrovska (UA) | Rita Ernst (CH) | Forgó Árpád (HU) | Fülöp Tünde (HU) | Gáspár György (HU) | Getto József (HU) | Esther Hagenmaier (DE) | Jovanovics Tamás (HU/I) | Kelle Antal ArtFormer (HU) | Haász István (HU) | Halmi-Horváth István (HU) | Christian Hutzinger (AT) | Kovács A. Gyula (HU) | Körösi Viktória (HU/AT) | Josef Linschinger (AT) | Manfred Makra (AT) | Marafkó Bence (HU) | Mengyán András (HU) | Nagy Barbara (HU) | Nem’s Judit (HU) | Ulrich Nausner (AT) | Ottó László (HU/DE) | Pál Katja (SI/HU) | Plesznivy Ákos (HU) | Claus Prokop (AT) | Esther Stocker (AT) | Szíj Kamilla (HU) | Tihanyi Áron (HU) | Varga Bertalan (HU) | Varga György (HU) | Vilim Kati (HU/US) | Viktor Vlaesku (BG) | Wolsky András (HU)

Kurátor: Benedek Barna