Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
